Befejeződött a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda műemléki rekonstrukciója és turisztikai fejlesztése, a félmilliárd forintos beruházást csütörtökön adta át Szentes Tamás egészségügyi és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója.
A főpolgármester-helyettes az átadási ünnepségen elmondta: a felújítási munkák részét képezik annak a fővárosi koncepciónak, hogy Budapest - régi hírnevéhez kötődően - ismét vonzó fürdőváros legyen. Budapest a turizmusban tapasztalható, éleződő versenyhelyzetre csak egyféleképpen reagálhat, a város gyógy- és egészségturizmusát meghatározó fürdők szolgáltatásainak fejlesztésével, a műemléki gyógyfürdők modernizálását célzó rekonstrukciók megvalósításával - hangsúlyozta Szentes Tamás. A felújításra a BGYH 2011-ben nyert el 393 millió forint támogatást az EU regionális fejlesztési alapjából, amelyet saját forrással egészített ki, a beruházás 493 millió forint összköltségének 22,7 százalékát biztosította a társaság.
Szőke László elmondta: a korszerűsítési programtól azt várják, hogy növekedni fog a 440 éves fürdő turisztikai vonzereje, így vendégforgalma is. Hozzátette: a társaság további fejlesztéseket tervez annak érdekében, hogy javítsák a Rudas fürdő versenyképességét és szolgáltatásainak kínálatát. Az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a fürdő épületében található régi palackozó rész - itt élményfürdőt szeretnének majd kialakítani - még nem került a használatukba.
A beruházás során a múlt értékeinek megőrzését tartották szem előtt, ám a jövő technológiájával szerelték fel a létesítményt. A homlokzatot és a tetőszerkezetet az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően állították helyre, korabeli fotók és tervrajzok alapján. Így a fürdő hírnevéhez és múltjához méltó szépségével díszíti a Duna part világörökség részének nyilvánított szakaszát - hangsúlyozta a BGYH vezérigazgatója.
Az épületet akadálymentessé tették, korszerűsítették a fűtési, a szellőztetési és a világítástechnikai rendszereket. Az új büfét mind a fürdőben tartózkodó, mind pedig a fürdő területén kívül tartózkodó vendégek használhatják.
A projekt kivitelezője a Kalotherm Zrt. volt.
A Rudas fürdő
A Rudas gyógyfürdő a török hódoltság idejéből megmaradt budapesti török fürdő (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá). Az Erzsébet híd budai hídfőjének lábánál található. A művészi kivitelezésű és díszítésű fürdőt vallási okokból a források fölé építették (az iszlám vallás szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, az állóvíz nem) itt fürdőzés előtt leöblítették testüket. Ebből az időből marad ránk a Rudas-fürdő (egykori török nevén a „Zöldoszlopos”).
A XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. Vagyis semmi esetre sem egy keleties törökfürdő utánzatról van szó, hanem Szokoli Musztafa budai pasa által az 1560-as (!) években épített fürdőről. A 10 m átmérőjű kupolát 8 oszlop tartja, ez alatt egy nyolcszögletű medence foglal helyet. Ez a híres kötényes fürdő. Az épület magja tehát lassan 450 éves, ilyen helyen áztatni magunkat önmagában sem hétköznapi élmény. A természetes felújítások során az alapvető atmoszférát szerencsére sikerült megőrizni.
A termálfürdőt 1936 óta egészen az elmúlt évekig kizárólag férfiak látogathatták, mégpedig a belépőjegyhez kapott kis ágyékkötővel. Ám ennek használata sem kötelező. Mivel a XXI. században járunk, már a gyengébb nem is fürödhet az autentikus kötényes rendszerben, a kedd a nők napja, hétvégén pedig ma már koedukált, fürdőruhás fürdőzésre is lehetőség van.
A fürdő török neve egykor a "Zöldoszlopos fürdő" (törökül yeşil direkli ılıca) volt, melyet azért kapott, mert fürdő medencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudna-ból ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint ásványvízfürdő, németül Mineralbad. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzse elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven a Rudas fürdő lett.
A Rudas az éjszakai fürdőzésről is híressé lett, péntek-szombat-vasárnap 22.00 és hajnali 4.00 óra között nem akármilyen élményt ígér fürdővendégeinek. Ilyenkor rendezik a fiatalok körében népszerű Cinetrip bulikat is, elsősorban a téli időszakban.
Az uszoda, amely gyógyuszodajelleggel és szaunával üzemel, 1896-ban épült. Az uszoda vízhőfoka egyedülállóan magas, 29 °C-os. Ivócsarnokában a Hungária, az Attila és a Juventus források vize fogyasztható ivókúra keretein belül. A fürdőben nappali kórház működik komplex fizioterápiás részleggel.
Gyógyvíze nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. A vendégek vizes, aroma relax, púderes, manager és lábmasszázst is igénybe vehetnek. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérvvel, idegzsábákkal valamint a csontrendszer mészhiányával küzdők részére.
Szőke László elmondta: a korszerűsítési programtól azt várják, hogy növekedni fog a 440 éves fürdő turisztikai vonzereje, így vendégforgalma is. Hozzátette: a társaság további fejlesztéseket tervez annak érdekében, hogy javítsák a Rudas fürdő versenyképességét és szolgáltatásainak kínálatát. Az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a fürdő épületében található régi palackozó rész - itt élményfürdőt szeretnének majd kialakítani - még nem került a használatukba.
A beruházás során a múlt értékeinek megőrzését tartották szem előtt, ám a jövő technológiájával szerelték fel a létesítményt. A homlokzatot és a tetőszerkezetet az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően állították helyre, korabeli fotók és tervrajzok alapján. Így a fürdő hírnevéhez és múltjához méltó szépségével díszíti a Duna part világörökség részének nyilvánított szakaszát - hangsúlyozta a BGYH vezérigazgatója.
Az épületet akadálymentessé tették, korszerűsítették a fűtési, a szellőztetési és a világítástechnikai rendszereket. Az új büfét mind a fürdőben tartózkodó, mind pedig a fürdő területén kívül tartózkodó vendégek használhatják.
A projekt kivitelezője a Kalotherm Zrt. volt.
A Rudas fürdő
A Rudas gyógyfürdő a török hódoltság idejéből megmaradt budapesti török fürdő (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá). Az Erzsébet híd budai hídfőjének lábánál található. A művészi kivitelezésű és díszítésű fürdőt vallási okokból a források fölé építették (az iszlám vallás szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, az állóvíz nem) itt fürdőzés előtt leöblítették testüket. Ebből az időből marad ránk a Rudas-fürdő (egykori török nevén a „Zöldoszlopos”).
A XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. Vagyis semmi esetre sem egy keleties törökfürdő utánzatról van szó, hanem Szokoli Musztafa budai pasa által az 1560-as (!) években épített fürdőről. A 10 m átmérőjű kupolát 8 oszlop tartja, ez alatt egy nyolcszögletű medence foglal helyet. Ez a híres kötényes fürdő. Az épület magja tehát lassan 450 éves, ilyen helyen áztatni magunkat önmagában sem hétköznapi élmény. A természetes felújítások során az alapvető atmoszférát szerencsére sikerült megőrizni.
A termálfürdőt 1936 óta egészen az elmúlt évekig kizárólag férfiak látogathatták, mégpedig a belépőjegyhez kapott kis ágyékkötővel. Ám ennek használata sem kötelező. Mivel a XXI. században járunk, már a gyengébb nem is fürödhet az autentikus kötényes rendszerben, a kedd a nők napja, hétvégén pedig ma már koedukált, fürdőruhás fürdőzésre is lehetőség van.
A fürdő török neve egykor a "Zöldoszlopos fürdő" (törökül yeşil direkli ılıca) volt, melyet azért kapott, mert fürdő medencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudna-ból ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint ásványvízfürdő, németül Mineralbad. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzse elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven a Rudas fürdő lett.
A Rudas az éjszakai fürdőzésről is híressé lett, péntek-szombat-vasárnap 22.00 és hajnali 4.00 óra között nem akármilyen élményt ígér fürdővendégeinek. Ilyenkor rendezik a fiatalok körében népszerű Cinetrip bulikat is, elsősorban a téli időszakban.
Az uszoda, amely gyógyuszodajelleggel és szaunával üzemel, 1896-ban épült. Az uszoda vízhőfoka egyedülállóan magas, 29 °C-os. Ivócsarnokában a Hungária, az Attila és a Juventus források vize fogyasztható ivókúra keretein belül. A fürdőben nappali kórház működik komplex fizioterápiás részleggel.
Gyógyvíze nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. A vendégek vizes, aroma relax, púderes, manager és lábmasszázst is igénybe vehetnek. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérvvel, idegzsábákkal valamint a csontrendszer mészhiányával küzdők részére.
0 Megjegyzések