A fosszilis tüzelőanyagok használata az évszázad végére akár hat fokkal is megemelheti a Föld hőmérsékletét a PwC (Pricewaterhouse Coopers) 2012-es jelentése szerint. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciáján 2009-ben 141 ország írta alá azt a megállapodást, hogy a globális hőmérséklet emelkedés legfeljebb 2 Celsius fok lesz az évszázad végére. Az eredmény érdekében az egyik vállalás a fosszilis tüzelőanyagok használatának a visszaszorítása volt az egyezményben.
Leo Johnson a bevezetőben leírta, hogy „itt az ideje egy melegebb világra tervezni”. Ahhoz hogy nagy valószínűséggel 2 fok legyen a felmelegedés, legalább 50 százalékkal kellene azonnal megnövelni a dekarbonizációs folyamatokat, ami nem lehetetlen, de nem valószínű, hogy megtörténik.
Az emberiség 2011-ben csökkentette a szén-dioxid-intenzitást globálisan 0,7 százalékkal, de legalább 5,1 százalékot kellene teljesíteni évente ahhoz, hogy megfeleljen a koppenhágai megállapodás céljainak. Johnson szerint 39 egymást követő évben kellene az 5,1 százalékot elérni és reális esély lenne az évszázad végére a 2 fokos felmelegedés.
A fő ok, hogy a dekarbonizációs folyamat nem jött létre, hogy a fosszilis tüzelőanyagok még mindig intenzív használatban vannak, annak ellenére, hogy a globális szén-dioxid-intenzitás csökkent, de az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékkal nőtt 2010-2011 között. Túl sok a szén-dioxid a légkörben és egyéb üvegházhatású gázok, mint például a metán, melyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
A PwC jelentés szerint az USA 3,5 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-intenzitást 2010 és 2011 között. Az energiaellátásban pedig 1,9 százalékos csökkenést tudott elérni. Hasonló vagy némileg jobb eredményeket ért el Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország. De a fejlődő országokban a szén-dioxid-intenzitás jelentősen nőtt és ezzel ellensúlyozza az eredményeket a fejlett országokéval szemben. Kínában például az energiával kapcsolatos kibocsátás 9,4 százalékkal emelkedett az adott időszakban. Törökországban 8,6, Argentína 7,9 és Indiában pedig 6,9 százalékkal több szén-dioxid kibocsátás volt.
A jelentés megemlíti, hogy az USA-ban a csökkenést az energia ellátásban az enyhe tél is befolyásolta, és megnövekedtek az üzemanyag-takarékos járművek száma is az elmúlt években. De elsősorban a jó eredményt a palagáz robbanásszerű elterjedésével magyarázzák, amely kevesebb szén-dioxidot bocsát ki. Igaz, hogy most az USA kevesebb szenet használ fel az olcsó gáz miatt, de jelentős mennyiséget exportál más országokba, ezzel pedig hatástalanítja a saját pozitív eredményeit. A PwC jelentés szerint ez is akadályozza a hosszú távú pozitív eredmények elérését a globális felmelegedés elleni harcban.
A gázra váltás csak egy ideiglenes megoldás lehet, de nem válthatja ki hosszabb távon a kőolajat és a szenet. Átmeneti haladékot nyújthat rövidtávon, de nem elégséges lépés. Túlzottan támaszkodni a gázra nem szabad, és a feltörekvő gazdaságok fosszilis energia igényét sem lehet ezzel kiváltani teljes mértékben. A PwC jelentés kimondja, hogy szükség van a kormányok fegyelmezettségére és a gázra való átállással ne kerülhessék el a megújuló energiaforrások bevezetését.
A világ vezetői még ebben a hónapban találkoznak Katarban ( Doha éghajlat-változási konferencia 2012), hogy a megrekedt éghajlatváltozási keretegyezményt újra tárgyalják. A két hetes csúcs november 26 kezdődik.
Leo Johnson a bevezetőben leírta, hogy „itt az ideje egy melegebb világra tervezni”. Ahhoz hogy nagy valószínűséggel 2 fok legyen a felmelegedés, legalább 50 százalékkal kellene azonnal megnövelni a dekarbonizációs folyamatokat, ami nem lehetetlen, de nem valószínű, hogy megtörténik.
Az emberiség 2011-ben csökkentette a szén-dioxid-intenzitást globálisan 0,7 százalékkal, de legalább 5,1 százalékot kellene teljesíteni évente ahhoz, hogy megfeleljen a koppenhágai megállapodás céljainak. Johnson szerint 39 egymást követő évben kellene az 5,1 százalékot elérni és reális esély lenne az évszázad végére a 2 fokos felmelegedés.
A fő ok, hogy a dekarbonizációs folyamat nem jött létre, hogy a fosszilis tüzelőanyagok még mindig intenzív használatban vannak, annak ellenére, hogy a globális szén-dioxid-intenzitás csökkent, de az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékkal nőtt 2010-2011 között. Túl sok a szén-dioxid a légkörben és egyéb üvegházhatású gázok, mint például a metán, melyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
A PwC jelentés szerint az USA 3,5 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-intenzitást 2010 és 2011 között. Az energiaellátásban pedig 1,9 százalékos csökkenést tudott elérni. Hasonló vagy némileg jobb eredményeket ért el Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország. De a fejlődő országokban a szén-dioxid-intenzitás jelentősen nőtt és ezzel ellensúlyozza az eredményeket a fejlett országokéval szemben. Kínában például az energiával kapcsolatos kibocsátás 9,4 százalékkal emelkedett az adott időszakban. Törökországban 8,6, Argentína 7,9 és Indiában pedig 6,9 százalékkal több szén-dioxid kibocsátás volt.
A jelentés megemlíti, hogy az USA-ban a csökkenést az energia ellátásban az enyhe tél is befolyásolta, és megnövekedtek az üzemanyag-takarékos járművek száma is az elmúlt években. De elsősorban a jó eredményt a palagáz robbanásszerű elterjedésével magyarázzák, amely kevesebb szén-dioxidot bocsát ki. Igaz, hogy most az USA kevesebb szenet használ fel az olcsó gáz miatt, de jelentős mennyiséget exportál más országokba, ezzel pedig hatástalanítja a saját pozitív eredményeit. A PwC jelentés szerint ez is akadályozza a hosszú távú pozitív eredmények elérését a globális felmelegedés elleni harcban.
A gázra váltás csak egy ideiglenes megoldás lehet, de nem válthatja ki hosszabb távon a kőolajat és a szenet. Átmeneti haladékot nyújthat rövidtávon, de nem elégséges lépés. Túlzottan támaszkodni a gázra nem szabad, és a feltörekvő gazdaságok fosszilis energia igényét sem lehet ezzel kiváltani teljes mértékben. A PwC jelentés kimondja, hogy szükség van a kormányok fegyelmezettségére és a gázra való átállással ne kerülhessék el a megújuló energiaforrások bevezetését.
A világ vezetői még ebben a hónapban találkoznak Katarban ( Doha éghajlat-változási konferencia 2012), hogy a megrekedt éghajlatváltozási keretegyezményt újra tárgyalják. A két hetes csúcs november 26 kezdődik.
0 Megjegyzések