„Egyszerűen nem tudtam barátkozni… Szívesebben voltam egyedül és az érmegyűjteményemet nézegettem… Otthon volt egy hörcsögöm. Ő elég társaság nekem… Egyedül is tudok játszani. Nincs szükségem más emberekre.”
(Idézet egy gyermek önvallomásából.)
Mi is az a Asperger szindróma?
Az Asperger szindróma (AS) egy fejlődési zavar, amely az egész személyiségre kiterjed, az autizmus enyhe formája.
Szindrómáról akkor beszélünk, amikor egy tünet együttest szeretnénk jellemezni. Az Asperger szindróma az autizmus előszobája. Az Asperger szindrómás gyerekek különös gyerekek. Nincsenek tisztában a társas viselkedés íratlan szabályaival, és nem szándékosan, de olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyekkel megbántanak vagy bosszantanak másokat. Amit mondanak az igaz, mégis zavarba ejtő. Hiszen 7 évesen nem szoktunk egy koncerten a társaságunkban lévő emberhez csak úgy odafordulni és azt mondani neki: „Neked nagy hasad van. Nagyon nagy. A mamának is nagy hasa van. Mindig mondja, hogy le kellene fogyni. Te kövér vagy.”
Ha egy ilyen gyermeknek elmagyarázzuk a viselkedés alapvető szabályait, gyakran igen mereven ragaszkodni fog hozzájuk. Az aspergeres gyermek nem tűri a szabályszegést. Ha egyszer megtanulta, hogy a tanítási órán nem szabad beszélgetni, akkor – tanári kérdésre - gondolkodás nélkül beárulja a rendbontó, beszélgető társát. Nem érti a többi gyerek rosszalló pillantását, és nem képes felfogni, hogy miért tartják árulónak a többiek, hiszen ő csak válaszolt a tanító néni kérdésére.
Az asperger szindrómás gyerek rossz modorúnak, neveletlennek tűnhet, mert rendszerint azonnal, gondolkodás nélkül kimondja, ami az eszébe jut. Pedig csak nem tudja, hogy mi a tapintatos viselkedés, és nem is tud általánosítani, hanem minden esetben külön-külön meg kell tanítani neki azt, hogy „Pistikének fáj, ha meghúzod a haját. Julcsinak is fáj, ha meghúzod a haját. És a Marcsinak is fáj, ha meghúzod a haját.”
A gyermek, aki olyan, mint egy két lábon járó lexikon – azokban a témákban, amelyek érdeklik őt – olyan sokat és olyan alapossággal tud beszélni a témájáról, hogy a hallgatóság döbbenten hallgatja. S ugyanez a gyermek nem tud beszélgetni, mert a beszélgetés kölcsönösséget igényel, kapcsolatteremtést, s ezek a készségek nincsenek a birtokában.
Az Asperger szindróma jellemző tünetei
Mit tapasztal a szülő?
1. a gyermek társas kapcsolataiban
támad egy olyan érzése, hogy a gyermeke egy kicsit más, mint a többi gyermek
azt látja, hogy a gyermekének gondjai vannak a társai közé való beilleszkedéssel, nehezen barátkozik
a gyermek feltűnően elszigetelődik, elzárkózóan viselkedik, félrevonulva játszik
a gyermek érzéketlennek tűnik, mintha nem lenne tekintettel másokra, mintha figyelmen kívül hagyná mások érzéseit
hiányosak a gyermek metakommunikációs képességei
a gyermek nem tud együtt érezni a társaival, a családtagokkal, az állatokkal
nincs vágya arra, hogy másokkal együtt tevékenykedjen, szeret egedül lenni
helytelenül alkalmazza a társas együttlét szabályait
kapcsolatteremtő képessége a korához képest fejletlen
megérti mások érzelmi reakcióit, de nem tudja azokat alkalmazni
sok a sikertelen kapcsolatteremtési kísérlete, szociálisan naivnak tűnik
az érzelmek megnyilvánulását kerüli, nem tudja az érzelmeket fogadni
néha agresszív és erőszakos, de többnyire inkább áldozat, mint támadó
bizonyos témákban a gyermek valóságos kis professzor
2. a gyermek mozgásában
mozgásos feladatokban ügyetlen a gyermek
a gyermek kerüli a szemkontaktust
érdeklődési területe korlátozott, ragaszkodik speciális, haszontalan rutinokhoz
rituálékat alkot magának, amelyek fontosak a számára, megnyugtatják
jellemzőek a sztereotíp (általánosító) és a repetitív (ismétlődő) mozgások, pl.: kézrázogatás, kézrepdesés, ujjcsavargatás
azonnal észreveszi a kis mértékű változásokat, az apró elmozdulásokat
gyakran nehezen tanul meg biciklizni, gondot jelentenek bizonyos mozgások
gond lehet a mozgáskoordinációval, a látás és a mozgás összehangolásával
probléma lehet az egyensúlyával, a hüvelykujj és a többi ujj szembeállításával
gyakran jelentkeznek alvás zavarok
3. a gyermek beszédfejlődésében
beszédfejlődése normális, ugyanakkor jellemző a szó szerinti értelmezés
kognitív fejlődése is normális, mélyreható fejlődési rendellenességnek nincs jele
jellemző a kóros bőbeszédűség, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy érdekli-e a hallgatóságot, amit mond
a gyermek hanghordozása, hangereje, hanglejtése és a beszéd ritmusa különleges
a hangminőséggel is baj lehet
gyakran nehéz megérteni a gyermek logikáját, és nehéz más témára terelni a beszélgetést
a gyermek nem érti a humort, az iróniát, a csipkelődést, nem érzi, hogy a humor célja a szórakoztatás
Mit érez az Asperger szindrómás gyermek?
Önvallomások
„ Az egyik legnehezebb dolog számomra az emberek arcába, különösen a szemükbe nézni. Amikor egy másik emberre nézek, szinte minden esetben tudatos erőfeszítést kell tennem és ez is csak néhány pillanatra sikerül. Ha valakire hosszabb ideig tudok nézni, gyakran az a vád ér, hogy ahelyett, hogy valóban ránéznék, csak átnézek rajta, mintha ott sem lenne.”
„… másrészt nem szerem a puszilkodást, ölelést vagy a simogatást. Csak akkor adok puszit valakinek vagy ölelek meg valakit, ha kedvem van hozzá, és nem akkor, ha ő szeretné. A pszichiáterem az egyetlen ember, akit szívesen ölelek meg. A körzeti orvosom azt mondta, hogy a pszichiáterem szerencsés ember, de egyáltalán nem értem, hogy mi köze van a szerencsének az öleléshez.”
„Elengedhetetlenül szükséges volt számomra, hogy az Államokról kérdezősködjek, mkivel éreztem, hogy nem tudok úgy társalogni, mint a „normális” emberek, nem tudok bekapcsolódni a beszélgetéseikbe, mert nem értem őket. Másoknak olyan könnyedén ment a beszélgetés, én pedig úgy éreztem magam, mint aki semmire sem jó, mindenből ki van rekesztve és senkinek sem fontos.”
„Imádtam másolni és rendszerezni a dolgokat. Imádtam a lexikonjainkat. A könyvek gerincén lévő betűk és számok segítségével állandóan ellenőriztem, hogy megfelelő sorrendben vannak-e, és ha nem úgy álltak, akkor rendet tettem. Rendszert teremtettem a káoszban.”
„Szívesebben olvasok tényszerű, nem fiktív könyveket. Nem igazán érdekelnek a bonyolult emberi kapcsolatokat leíró regények. Ha mégis regényt olvasok, jobban szeretem az egyenes vonalú történeteket, amelyek érdekes helyeken játszódnak, és sok bennük a leírás.”
Az Asperger-szindrómások görcsösen ragaszkodnak a merev belső szabályrendszerükhöz, és emiatt folyton összeütközésbe kerülnek másokkal. Jellemző életérzésük a kudarcélmény, mely a másoktól eltérő viselkedésük, az akadályozott kommunikációjuk következménye.
Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az Asperger szindrómások 20%-a kinövi ezt az állapotot. Az Asperger szindrómások jól fejlődnek, és bár a társasági életre való alkalmatlanságuk megmarad, a tüneteik visszaszorulnak. Vannak olyan aspergeresek, akik kiválók matematikából, egyes állítások szerint Einstein is Asperger szindrómás volt.
Mivel vizsgálunk?
A kommunikációs zavar az Asperger szindróma és minden más autisztikus zavar jellemzője. Vannak gyermekek, akik egyáltalán nem beszélnek, mások beszélnek, de a nyelv megértésében súlyos nehézségeik vannak, ugyanis szó szerint értenek mindent, nem tudják értelmezni az árnyalatokat. Különösen igaz ez a szociális kapcsolatok, az érzelmek kifejezése kapcsán. Ha szeretnénk közelebb kerülni a gyermek érzéseihez, akkor ezt az általa választott tárgyon, a kedvencén keresztül tehetjük meg a legkönnyebben.
Világteszt
A Világjáték, vagy Világteszt a legátfogóbb játékdiagnosztikai és terápiás módszer. Korosztályra való tekintet nélkül használható, a gyermekben lévő feszültségek és problémák megelevenednek, láthatóvá válnak az építés és a játék közben.
A világteszt jól használható információkat ad az intelligencianívótól kezdve a személyiségstruktúráig, s megmutatja a gyermek félelmeit, vágyait, konfliktusait, s az esetleges traumáit, lehetőséget ad a gyermeki lélek kulcskérdéseinek megválaszolására.
A dolgok mögé kell néznünk, és meglátni a nem kézenfekvő dolgokat is, ezt segíti a gyermekkel való beszélgetés a felépített világról. A gyermek a világának bemutatása közben önmagát mutatja be.
Rajztesztek
A rajz a rajzoló gyermek érzelmi, pszichés állapotának tükre, vizuális fogalmakat jelenít meg. A rajzteszt egyszerű feladatokat tartalmaz, kis változtatással olyanokat, amelyeket a gyermekek maguktól is szívesen rajzolnak. A gyermek élményei képi elemekké formálódnak, s ezeket a gyermek a formák és a színek segítségével könnyebben képes megjeleníteni.
A gyermekek belső világa őszinte, ártatlan, ösztönös világ, gyermekeink a rajzaikon keresztül beszélnek nekünk, de mi gyakran nem értjük meg őket.
„Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem nem félnek-e tőle.
- Miért kellene félnem egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. (…)
Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta az 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig így hangzott:
- Ez egy kalap.
Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskígyóról, se őserdőkről, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsről beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendőkről. Az illető felnőtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.”
Antoine de Saint-Exupéry
10 éves koruk után egyre kevesebbet rajzolnak a gyermekek, a rajzok kommunikációs értéke csökkenni kezd, idővel a tudatosság elfedi a rajzok őszinteségét, s az akarat irányítja a gyermeki kezet. Ebben az időszakban a gyermek verbális kifejezőképessége nagyot fejlődik, és egyre inkább képessé válik az érzései, gondolatai szóbeli kifejezésére.
C.A.T teszt (Children Apperception Test)
A C.A.T teszt (Children Apperception Test) képei a gyermeket körülvevő világ egy-egy szituációját ábrázolják, s a gyermek ezeket a többjelentésű helyzeteket a korábbi élményei alapján értelmezi. Támpontokat kaphatunk ahhoz, hogy megismerjük a gyermek viselkedését irányító érzéseket, történéseket. A gyermek reakciói mögött zajló belső folyamatok jutnak kifejezésre.
Elsősorban 3-10 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas, de értékes adatokat nyújthat 13-14 éves korban is.
A teszt vizsgálja az agresszivitást, a testvér-féltékenységet, szorongásokat, a gyermek családi elhelyezkedését, a regressziót.
(Idézet egy gyermek önvallomásából.)
Mi is az a Asperger szindróma?
Az Asperger szindróma (AS) egy fejlődési zavar, amely az egész személyiségre kiterjed, az autizmus enyhe formája.
Szindrómáról akkor beszélünk, amikor egy tünet együttest szeretnénk jellemezni. Az Asperger szindróma az autizmus előszobája. Az Asperger szindrómás gyerekek különös gyerekek. Nincsenek tisztában a társas viselkedés íratlan szabályaival, és nem szándékosan, de olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyekkel megbántanak vagy bosszantanak másokat. Amit mondanak az igaz, mégis zavarba ejtő. Hiszen 7 évesen nem szoktunk egy koncerten a társaságunkban lévő emberhez csak úgy odafordulni és azt mondani neki: „Neked nagy hasad van. Nagyon nagy. A mamának is nagy hasa van. Mindig mondja, hogy le kellene fogyni. Te kövér vagy.”
Ha egy ilyen gyermeknek elmagyarázzuk a viselkedés alapvető szabályait, gyakran igen mereven ragaszkodni fog hozzájuk. Az aspergeres gyermek nem tűri a szabályszegést. Ha egyszer megtanulta, hogy a tanítási órán nem szabad beszélgetni, akkor – tanári kérdésre - gondolkodás nélkül beárulja a rendbontó, beszélgető társát. Nem érti a többi gyerek rosszalló pillantását, és nem képes felfogni, hogy miért tartják árulónak a többiek, hiszen ő csak válaszolt a tanító néni kérdésére.
Az asperger szindrómás gyerek rossz modorúnak, neveletlennek tűnhet, mert rendszerint azonnal, gondolkodás nélkül kimondja, ami az eszébe jut. Pedig csak nem tudja, hogy mi a tapintatos viselkedés, és nem is tud általánosítani, hanem minden esetben külön-külön meg kell tanítani neki azt, hogy „Pistikének fáj, ha meghúzod a haját. Julcsinak is fáj, ha meghúzod a haját. És a Marcsinak is fáj, ha meghúzod a haját.”
A gyermek, aki olyan, mint egy két lábon járó lexikon – azokban a témákban, amelyek érdeklik őt – olyan sokat és olyan alapossággal tud beszélni a témájáról, hogy a hallgatóság döbbenten hallgatja. S ugyanez a gyermek nem tud beszélgetni, mert a beszélgetés kölcsönösséget igényel, kapcsolatteremtést, s ezek a készségek nincsenek a birtokában.
Az Asperger szindróma jellemző tünetei
Mit tapasztal a szülő?
1. a gyermek társas kapcsolataiban
támad egy olyan érzése, hogy a gyermeke egy kicsit más, mint a többi gyermek
azt látja, hogy a gyermekének gondjai vannak a társai közé való beilleszkedéssel, nehezen barátkozik
a gyermek feltűnően elszigetelődik, elzárkózóan viselkedik, félrevonulva játszik
a gyermek érzéketlennek tűnik, mintha nem lenne tekintettel másokra, mintha figyelmen kívül hagyná mások érzéseit
hiányosak a gyermek metakommunikációs képességei
a gyermek nem tud együtt érezni a társaival, a családtagokkal, az állatokkal
nincs vágya arra, hogy másokkal együtt tevékenykedjen, szeret egedül lenni
helytelenül alkalmazza a társas együttlét szabályait
kapcsolatteremtő képessége a korához képest fejletlen
megérti mások érzelmi reakcióit, de nem tudja azokat alkalmazni
sok a sikertelen kapcsolatteremtési kísérlete, szociálisan naivnak tűnik
az érzelmek megnyilvánulását kerüli, nem tudja az érzelmeket fogadni
néha agresszív és erőszakos, de többnyire inkább áldozat, mint támadó
bizonyos témákban a gyermek valóságos kis professzor
2. a gyermek mozgásában
mozgásos feladatokban ügyetlen a gyermek
a gyermek kerüli a szemkontaktust
érdeklődési területe korlátozott, ragaszkodik speciális, haszontalan rutinokhoz
rituálékat alkot magának, amelyek fontosak a számára, megnyugtatják
jellemzőek a sztereotíp (általánosító) és a repetitív (ismétlődő) mozgások, pl.: kézrázogatás, kézrepdesés, ujjcsavargatás
azonnal észreveszi a kis mértékű változásokat, az apró elmozdulásokat
gyakran nehezen tanul meg biciklizni, gondot jelentenek bizonyos mozgások
gond lehet a mozgáskoordinációval, a látás és a mozgás összehangolásával
probléma lehet az egyensúlyával, a hüvelykujj és a többi ujj szembeállításával
gyakran jelentkeznek alvás zavarok
3. a gyermek beszédfejlődésében
beszédfejlődése normális, ugyanakkor jellemző a szó szerinti értelmezés
kognitív fejlődése is normális, mélyreható fejlődési rendellenességnek nincs jele
jellemző a kóros bőbeszédűség, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy érdekli-e a hallgatóságot, amit mond
a gyermek hanghordozása, hangereje, hanglejtése és a beszéd ritmusa különleges
a hangminőséggel is baj lehet
gyakran nehéz megérteni a gyermek logikáját, és nehéz más témára terelni a beszélgetést
a gyermek nem érti a humort, az iróniát, a csipkelődést, nem érzi, hogy a humor célja a szórakoztatás
Mit érez az Asperger szindrómás gyermek?
Önvallomások
„ Az egyik legnehezebb dolog számomra az emberek arcába, különösen a szemükbe nézni. Amikor egy másik emberre nézek, szinte minden esetben tudatos erőfeszítést kell tennem és ez is csak néhány pillanatra sikerül. Ha valakire hosszabb ideig tudok nézni, gyakran az a vád ér, hogy ahelyett, hogy valóban ránéznék, csak átnézek rajta, mintha ott sem lenne.”
„… másrészt nem szerem a puszilkodást, ölelést vagy a simogatást. Csak akkor adok puszit valakinek vagy ölelek meg valakit, ha kedvem van hozzá, és nem akkor, ha ő szeretné. A pszichiáterem az egyetlen ember, akit szívesen ölelek meg. A körzeti orvosom azt mondta, hogy a pszichiáterem szerencsés ember, de egyáltalán nem értem, hogy mi köze van a szerencsének az öleléshez.”
„Elengedhetetlenül szükséges volt számomra, hogy az Államokról kérdezősködjek, mkivel éreztem, hogy nem tudok úgy társalogni, mint a „normális” emberek, nem tudok bekapcsolódni a beszélgetéseikbe, mert nem értem őket. Másoknak olyan könnyedén ment a beszélgetés, én pedig úgy éreztem magam, mint aki semmire sem jó, mindenből ki van rekesztve és senkinek sem fontos.”
„Imádtam másolni és rendszerezni a dolgokat. Imádtam a lexikonjainkat. A könyvek gerincén lévő betűk és számok segítségével állandóan ellenőriztem, hogy megfelelő sorrendben vannak-e, és ha nem úgy álltak, akkor rendet tettem. Rendszert teremtettem a káoszban.”
„Szívesebben olvasok tényszerű, nem fiktív könyveket. Nem igazán érdekelnek a bonyolult emberi kapcsolatokat leíró regények. Ha mégis regényt olvasok, jobban szeretem az egyenes vonalú történeteket, amelyek érdekes helyeken játszódnak, és sok bennük a leírás.”
Az Asperger-szindrómások görcsösen ragaszkodnak a merev belső szabályrendszerükhöz, és emiatt folyton összeütközésbe kerülnek másokkal. Jellemző életérzésük a kudarcélmény, mely a másoktól eltérő viselkedésük, az akadályozott kommunikációjuk következménye.
Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az Asperger szindrómások 20%-a kinövi ezt az állapotot. Az Asperger szindrómások jól fejlődnek, és bár a társasági életre való alkalmatlanságuk megmarad, a tüneteik visszaszorulnak. Vannak olyan aspergeresek, akik kiválók matematikából, egyes állítások szerint Einstein is Asperger szindrómás volt.
Mivel vizsgálunk?
A kommunikációs zavar az Asperger szindróma és minden más autisztikus zavar jellemzője. Vannak gyermekek, akik egyáltalán nem beszélnek, mások beszélnek, de a nyelv megértésében súlyos nehézségeik vannak, ugyanis szó szerint értenek mindent, nem tudják értelmezni az árnyalatokat. Különösen igaz ez a szociális kapcsolatok, az érzelmek kifejezése kapcsán. Ha szeretnénk közelebb kerülni a gyermek érzéseihez, akkor ezt az általa választott tárgyon, a kedvencén keresztül tehetjük meg a legkönnyebben.
Világteszt
A Világjáték, vagy Világteszt a legátfogóbb játékdiagnosztikai és terápiás módszer. Korosztályra való tekintet nélkül használható, a gyermekben lévő feszültségek és problémák megelevenednek, láthatóvá válnak az építés és a játék közben.
A világteszt jól használható információkat ad az intelligencianívótól kezdve a személyiségstruktúráig, s megmutatja a gyermek félelmeit, vágyait, konfliktusait, s az esetleges traumáit, lehetőséget ad a gyermeki lélek kulcskérdéseinek megválaszolására.
A dolgok mögé kell néznünk, és meglátni a nem kézenfekvő dolgokat is, ezt segíti a gyermekkel való beszélgetés a felépített világról. A gyermek a világának bemutatása közben önmagát mutatja be.
Rajztesztek
A rajz a rajzoló gyermek érzelmi, pszichés állapotának tükre, vizuális fogalmakat jelenít meg. A rajzteszt egyszerű feladatokat tartalmaz, kis változtatással olyanokat, amelyeket a gyermekek maguktól is szívesen rajzolnak. A gyermek élményei képi elemekké formálódnak, s ezeket a gyermek a formák és a színek segítségével könnyebben képes megjeleníteni.
A gyermekek belső világa őszinte, ártatlan, ösztönös világ, gyermekeink a rajzaikon keresztül beszélnek nekünk, de mi gyakran nem értjük meg őket.
„Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem nem félnek-e tőle.
- Miért kellene félnem egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. (…)
Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta az 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig így hangzott:
- Ez egy kalap.
Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskígyóról, se őserdőkről, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsről beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendőkről. Az illető felnőtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.”
Antoine de Saint-Exupéry
10 éves koruk után egyre kevesebbet rajzolnak a gyermekek, a rajzok kommunikációs értéke csökkenni kezd, idővel a tudatosság elfedi a rajzok őszinteségét, s az akarat irányítja a gyermeki kezet. Ebben az időszakban a gyermek verbális kifejezőképessége nagyot fejlődik, és egyre inkább képessé válik az érzései, gondolatai szóbeli kifejezésére.
C.A.T teszt (Children Apperception Test)
A C.A.T teszt (Children Apperception Test) képei a gyermeket körülvevő világ egy-egy szituációját ábrázolják, s a gyermek ezeket a többjelentésű helyzeteket a korábbi élményei alapján értelmezi. Támpontokat kaphatunk ahhoz, hogy megismerjük a gyermek viselkedését irányító érzéseket, történéseket. A gyermek reakciói mögött zajló belső folyamatok jutnak kifejezésre.
Elsősorban 3-10 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas, de értékes adatokat nyújthat 13-14 éves korban is.
A teszt vizsgálja az agresszivitást, a testvér-féltékenységet, szorongásokat, a gyermek családi elhelyezkedését, a regressziót.
0 Megjegyzések