Két év múlva „energiafalvakká” válhatnak egyes települések Ózd környékén, ha biomasszából nyerik az energiát. Az energiafű két vágás után már felhasználható és ugyancsak két év múlva nyereséget is hozhat.
A kistérségi települések polgármestereit, valamint az érdeklődő intézményvezetőket tájékoztatták Ózdon a biomassza erőművek pozitív tapasztalatairól. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a kisebb falvakban is gondolkozzanak el az alternatív fűtési lehetőség bevezetéséről. A Kaszinó tükörtermében a szakmában jártas előadók szóltak a megjelentekhez.
- Elég nagy sikerszázalékkal tudtuk az ültetvényeinket beindítani az ózdi önkormányzati tulajdonú területeken – fogalmazott Kovács Gergely, az Ózdszolg Kft. ügyvezetője. – Ezért gondoltuk azt, hogy a tapasztalatainkat átadjuk az észak-borsodi régió többi településének is. Még most is minden nap ültetünk, év eleje óta 500 ezer csemetét helyeztünk el a földbe. Reményeim szerint ezt az esztendőt úgy tudjuk majd zárni, hogy mind a száz hektáron elvégeztük ezt a feladatot.
Kovács Gergely hozzátette: két-három éves vágásfordulóval kell számolni, ezért ha az időjárás úgy engedi, akkor 2014 telén lehet az első aratást megejteni Ózdon. A jövő útja az lenne, ha a helyi távhőt is be tudnák vonni a rendszerbe, mert így a megtermelt aprítékot közvetlen a város használná föl. Jelenleg a sajóvárkonyi iskolát fűtik biomasszával, a többit pedig értékesítik.
A falvaknak lehetőség
A szakemberek szerint az energiaültetvények jelenleg a falvaknak és a kisebb közösségeknek nyújtanak komoly alternatívát, mert a nagyobb városokban óriási a gázfüggőség, és a fűtési rendszereket is így alakították ki.
- Elég kedvező a megtérülés az energiaültetvényeknél – osztotta meg tapasztalatait - Gerencsér Albert, okleveles erdőmérnök. – Egy beruházással, két vágásforduló alatt a költségek megtérülnek, utána pedig még legalább tizenöt esztendeig folyamatos a hozam. Emellett az energetikai faapríték ára az elmúlt időszakban rendszerint emelkedett, ami biztos bevételt jelent a gazdálkodóknak. Az ország energetikai politikája átalakulóban van, a jövőben sok kicsi fűtőmű megjelenésére lehet számítani. Óvodákat, iskolákat és Polgármesteri Hivatalokat köthetnek rá ilyen rendszerekre, elsősorban községekben és falvakban. A nagyobb városokban jóval nehezebb a logisztika és a folyamatos alapanyag ellátás sem megoldható jelen pillanatban. Ahol viszont a távhőt be tudják kapcsolni a biomassza rendszerbe, ott nem lesz ezzel probléma.
A fának van alternatívája
Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú energiatermelésre. A tartamos fakitermelés mellett az egyéb célra alkalmatlan (tehát mind a papír-, építő- és bútoripar számára használhatatlan) gyenge minőségű tűzifát égetik el az erőművekben. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon az erdőterületek nagysága az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Köszönhető ez az Európában elsőként itthon megalkotott, és azóta is a legszigorúbbak közé tartozó erdőtörvénynek. Évente mintegy 12 millió m3 faanyag keletkezik, miközben a teljes kitermelés mértéke alig éri el a 6,6 millió m3-t. Ebből az erőművek mindösszesen 1,2-1,5 millió m3 faanyagot égetnek el.
A szilárd biomassza palettán azonban a tűzifának is létezik alternatívája, ez lehetőséget kínál a további bővülésre, az egyensúly fenntartásával. Ezek közül Magyarországon a nagyerőművek jelenleg elsősorban a kínai energianádat és az energianyárfát hasznosítják, míg a kisebb fűtőművek előszeretettel égetik el a helyi gazdálkodóktól felvásárolt mezőgazdasági melléktermékeket is.
A mezőgazdasági hulladék hazánkban elsősorban a kalászosok szalmáját, a kukorica- és napraforgószárat valamint a gyümölcsfák lemetszett gallyait és a szőlővenyigét jelentik. Ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző, azonban a megfelelő beruházások elvégzésével számos hazai biomassza alapú erőmű és hőtermelő átállítható erre a tüzelőanyagra. A mezőgazdasági melléktermékek elégetése ugyanakkor a gazdálkodók számára is előnyös lehet, hiszen a tarlóégetés betiltásával ezeknek a növényi maradékoknak a legnagyobb része hulladékként jelentkezik a gazdaságokban; a talajba nem lehet teljes mennyiségüket beszántani és az állattartás visszaszorulásával a takarmányozási és almozási célra felhasznált mennyiség is alaposan lecsökkent. Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés.
Folyamatos megélhetést biztosít
Az energiaültetvények hosszú távon – az 5-10-15 éves időtartamú szerződéseknek köszönhetően – olyan bevételt jelenthetnek a termelőknek, amivel a magyar GDP 3-4%-át adó mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorok további erősítéséhez is hozzájárulnak. Az energianövények kapcsán nem utolsó szempont, hogy a telepítésükhöz vissza nem téritendő támogatás is igényelhető. A támogatás lehetőséget teremt arra, hogy az ültetvényt körbekerítsék, aminek a vadkár elleni védekezésben akkor is hasznát veheti majd a gazdaság, ha 10-15 év után annak helyét más szántóföldi kultúra veszi majd át. Ez könnyen megvalósítható, hiszen az energianövény-termesztés nem jár művelési ág váltással, ami egyben azt is jelenti, hogy a szántóföldi növényekre járó támogatást jelenleg ilyen ültetvényekre is megkapják a gazdák.
Kiszámíthatóság, hosszú távon stabil jövedelem, munkahelyteremtés és a szabad kapacitások lekötése, valamint a zöldenergia előállításának jelentősége – fogalmazták meg az előnyöket azok a gazdák, akik tevékenységüket az energianövények termesztésével bővítették ki a pécsi Pannonpower biomassza erőművének vonzáskörzetében. A folyamatosan változó piaci feltételek mellett ugyanis kiemelt előnyökkel jár, ha egy agrárvállalkozás olyan stabil cégekkel tud kapcsolatba kerülni, amelyek 10-15 évre biztosítani tudják a vállalt feltételeket, korrekt módon és időben fizetnek a megtermelt alapanyagért. Ráadásul mindezt úgy tehetik meg, hogy nem „zsákmányolják ki" végleg a területet, hiszen az elégetett növények hamuját visszajuttatva a földbe, az megőrzi termőképességét később más növényi kultúrák számára is biztosítva a megélhetést a területen.
Az érintett régió egésze számára fontos szempont továbbá, hogy az energianövények, így az energianyár, vagy a miscanthus termesztése optimalizálja a meglévő munkahelyek kihasználtságát: a betakarítás, vagy az ültetvény karbantartása akkor végezhető el, amikor más szántóföldi munkák véget értek, így az eddig holt idénynek számító hónapokban is munkát és megélhetést biztosít a családoknak.
A kistérségi települések polgármestereit, valamint az érdeklődő intézményvezetőket tájékoztatták Ózdon a biomassza erőművek pozitív tapasztalatairól. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a kisebb falvakban is gondolkozzanak el az alternatív fűtési lehetőség bevezetéséről. A Kaszinó tükörtermében a szakmában jártas előadók szóltak a megjelentekhez.
- Elég nagy sikerszázalékkal tudtuk az ültetvényeinket beindítani az ózdi önkormányzati tulajdonú területeken – fogalmazott Kovács Gergely, az Ózdszolg Kft. ügyvezetője. – Ezért gondoltuk azt, hogy a tapasztalatainkat átadjuk az észak-borsodi régió többi településének is. Még most is minden nap ültetünk, év eleje óta 500 ezer csemetét helyeztünk el a földbe. Reményeim szerint ezt az esztendőt úgy tudjuk majd zárni, hogy mind a száz hektáron elvégeztük ezt a feladatot.
Kovács Gergely hozzátette: két-három éves vágásfordulóval kell számolni, ezért ha az időjárás úgy engedi, akkor 2014 telén lehet az első aratást megejteni Ózdon. A jövő útja az lenne, ha a helyi távhőt is be tudnák vonni a rendszerbe, mert így a megtermelt aprítékot közvetlen a város használná föl. Jelenleg a sajóvárkonyi iskolát fűtik biomasszával, a többit pedig értékesítik.
A falvaknak lehetőség
A szakemberek szerint az energiaültetvények jelenleg a falvaknak és a kisebb közösségeknek nyújtanak komoly alternatívát, mert a nagyobb városokban óriási a gázfüggőség, és a fűtési rendszereket is így alakították ki.
- Elég kedvező a megtérülés az energiaültetvényeknél – osztotta meg tapasztalatait - Gerencsér Albert, okleveles erdőmérnök. – Egy beruházással, két vágásforduló alatt a költségek megtérülnek, utána pedig még legalább tizenöt esztendeig folyamatos a hozam. Emellett az energetikai faapríték ára az elmúlt időszakban rendszerint emelkedett, ami biztos bevételt jelent a gazdálkodóknak. Az ország energetikai politikája átalakulóban van, a jövőben sok kicsi fűtőmű megjelenésére lehet számítani. Óvodákat, iskolákat és Polgármesteri Hivatalokat köthetnek rá ilyen rendszerekre, elsősorban községekben és falvakban. A nagyobb városokban jóval nehezebb a logisztika és a folyamatos alapanyag ellátás sem megoldható jelen pillanatban. Ahol viszont a távhőt be tudják kapcsolni a biomassza rendszerbe, ott nem lesz ezzel probléma.
A fának van alternatívája
Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú energiatermelésre. A tartamos fakitermelés mellett az egyéb célra alkalmatlan (tehát mind a papír-, építő- és bútoripar számára használhatatlan) gyenge minőségű tűzifát égetik el az erőművekben. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon az erdőterületek nagysága az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Köszönhető ez az Európában elsőként itthon megalkotott, és azóta is a legszigorúbbak közé tartozó erdőtörvénynek. Évente mintegy 12 millió m3 faanyag keletkezik, miközben a teljes kitermelés mértéke alig éri el a 6,6 millió m3-t. Ebből az erőművek mindösszesen 1,2-1,5 millió m3 faanyagot égetnek el.
A szilárd biomassza palettán azonban a tűzifának is létezik alternatívája, ez lehetőséget kínál a további bővülésre, az egyensúly fenntartásával. Ezek közül Magyarországon a nagyerőművek jelenleg elsősorban a kínai energianádat és az energianyárfát hasznosítják, míg a kisebb fűtőművek előszeretettel égetik el a helyi gazdálkodóktól felvásárolt mezőgazdasági melléktermékeket is.
A mezőgazdasági hulladék hazánkban elsősorban a kalászosok szalmáját, a kukorica- és napraforgószárat valamint a gyümölcsfák lemetszett gallyait és a szőlővenyigét jelentik. Ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző, azonban a megfelelő beruházások elvégzésével számos hazai biomassza alapú erőmű és hőtermelő átállítható erre a tüzelőanyagra. A mezőgazdasági melléktermékek elégetése ugyanakkor a gazdálkodók számára is előnyös lehet, hiszen a tarlóégetés betiltásával ezeknek a növényi maradékoknak a legnagyobb része hulladékként jelentkezik a gazdaságokban; a talajba nem lehet teljes mennyiségüket beszántani és az állattartás visszaszorulásával a takarmányozási és almozási célra felhasznált mennyiség is alaposan lecsökkent. Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés.
Folyamatos megélhetést biztosít
Az energiaültetvények hosszú távon – az 5-10-15 éves időtartamú szerződéseknek köszönhetően – olyan bevételt jelenthetnek a termelőknek, amivel a magyar GDP 3-4%-át adó mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorok további erősítéséhez is hozzájárulnak. Az energianövények kapcsán nem utolsó szempont, hogy a telepítésükhöz vissza nem téritendő támogatás is igényelhető. A támogatás lehetőséget teremt arra, hogy az ültetvényt körbekerítsék, aminek a vadkár elleni védekezésben akkor is hasznát veheti majd a gazdaság, ha 10-15 év után annak helyét más szántóföldi kultúra veszi majd át. Ez könnyen megvalósítható, hiszen az energianövény-termesztés nem jár művelési ág váltással, ami egyben azt is jelenti, hogy a szántóföldi növényekre járó támogatást jelenleg ilyen ültetvényekre is megkapják a gazdák.
Kiszámíthatóság, hosszú távon stabil jövedelem, munkahelyteremtés és a szabad kapacitások lekötése, valamint a zöldenergia előállításának jelentősége – fogalmazták meg az előnyöket azok a gazdák, akik tevékenységüket az energianövények termesztésével bővítették ki a pécsi Pannonpower biomassza erőművének vonzáskörzetében. A folyamatosan változó piaci feltételek mellett ugyanis kiemelt előnyökkel jár, ha egy agrárvállalkozás olyan stabil cégekkel tud kapcsolatba kerülni, amelyek 10-15 évre biztosítani tudják a vállalt feltételeket, korrekt módon és időben fizetnek a megtermelt alapanyagért. Ráadásul mindezt úgy tehetik meg, hogy nem „zsákmányolják ki" végleg a területet, hiszen az elégetett növények hamuját visszajuttatva a földbe, az megőrzi termőképességét később más növényi kultúrák számára is biztosítva a megélhetést a területen.
Az érintett régió egésze számára fontos szempont továbbá, hogy az energianövények, így az energianyár, vagy a miscanthus termesztése optimalizálja a meglévő munkahelyek kihasználtságát: a betakarítás, vagy az ültetvény karbantartása akkor végezhető el, amikor más szántóföldi munkák véget értek, így az eddig holt idénynek számító hónapokban is munkát és megélhetést biztosít a családoknak.
0 Megjegyzések