A többségi társadalom és a kisebbség hozzáállásának is meg kell változnia ahhoz, hogy a romák integrálása érdekében elindított magyar felzárkóztatási politika sikeres legyen - hangsúlyozta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn az európai romák jövőjéről rendezett konferencián a strasbourgi városházán.

MTI - A többségnek abban kell változnia, hogy ne akarja a szőnyeg alá söpörni a romák problémáit, roma kisebbségnek pedig el kell hinnie, hogy államalkotó tényező, miként az az alaptörvényben is szerepel. "Az áldozat szerepből mentálisan ki kell törniük, az intézkedések tárgyából alannyá kell válniuk" - hangsúlyozta Balog Zoltán a párizsi magyar nagykövetség és a strasbourgi önkormányzat által a helyi diplomáciai képviseleteknek, civil szervezeteknek és szakembereknek rendezett vitafórumon.
"A többségnek tudomásul kell vennie, hogy be kell rendezkednünk a tartós egymás mellett élésre" - fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, a romaintegráció racionális alapon azért is mindannyiunk érdeke, mert az integráció költségei középtávon alacsonyabbak, mint a jelenlegi helyzet, azaz a szegregáció fenntartása. Fontos eszköz ehhez szerinte a megismerés - ezt szolgálja az, hogy a cigányság története ezentúl a nemzeti alaptanterv része lesz, és azt minden magyar iskolás meg fogja ismerni.
A miniszter szükségesnek tartja a romák jelenlétének és pozitív képének erősítését a médiában. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség kötelékében évente ötvennel nő a romák száma, és jelenleg ezer roma nőt képeznek szociális munkássá, akik mediátorként fognak működni a roma közösség, az állami intézmények (iskola, orvos, börtön) és a társadalom többségi része között. Alapvetően a roma középosztály megerősítését tartja célnak Balog Zoltán.
A miniszter kiemelte: Magyarországon megvan a törvényi garancia arra, hogy senkit ne érjen atrocitás nemre, fajra vagy vallásra való tekintettel. A rendőrségnek ugyanakkor még "nagyon sokat kell tennie azért, hogy felismerje a faji alapú gyűlöletkeltő cselekményeket. Az ügyészségnek azért, hogy megfelelően prezentálja azt a bíróságoknak, s a bíróságoknak is sokat kell még tanulniuk, hogy megfelelő ítéleteket hozzanak ezekben az ügyekben. De a legtöbbet a közvéleménynek kell tanulnia" - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán. Hozzátette: ha a romákra nemcsak problémaként, hanem kultúrnemzetként tekint a többségi társadalom, akkor fel fogja ismerni, hogy értékről van szó, és megváltozhat a velük szembeni magatartás.
A miniszter szerint a romaprobléma Magyarországon alapvetően nemzetstratégiai kérdés, miután a 10 milliós magyar társadalom 7 százaléka tartozik a romákhoz, és kétharmaduk mélyszegénységben él. A magyar felzárkóztatási politika szándékosan nem kizárólag a romákat, hanem minden szegénységben élőt érint, a programok megvalósítása során ugyanakkor külön figyelmet kapnak a romák - hangoztatta.
Balog Zoltán elmondta, hogy az iskolák állami átvétele esélykiegyenlítő hatással járhat a romák számára, a szegregált lakókörnyezet felszámolására indított programban már 120 település vesz részt, az ösztöndíjprogramok feltételekhez kötését pedig az iskolai hiányzás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének egyik eszközeként jelölte meg.
Miközben az Európa legjelentősebb kisebbségét jelentő 8 millió roma körében nagyon magas a munkanélküliség, az alacsonyan kvalifikált munkakörökben jelentős a munkaerőhiány az Európai Unióban - mutatott rá. A hiányt bevándorlással próbálják a tagállamok pótolni, pedig a romák foglalkoztatásával megoldható lenne. Brüsszeli közgazdászokra hivatkozva elmondta: a romáknak az uniós szintnek megfelelő átlagos foglalkoztatása 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna.
Az uniós országok közös feladata a miniszter szerint az, hogy úgy védjék meg a romák számára is alapvető jogot jelentő szabad mozgás vívmányát, hogy közben az emberkereskedelmet, a szociális rendszerrel visszaélést, a bűnözést és prostitúciót visszaszorítsák.
Roland Ries, Strasbourg polgármestere elmondta, hogy "Európa fővárosába" a rendszerváltás óta rendszeresen érkeznek romák, elsősorban Romániából. Integrálásukkal - egyszerre általában mintegy hetven családdal - a lakhatás, a munka és a beiskolázás területén tucatnyi szervezet foglalkozik, a romatelepek felszámolását pedig felzárkóztatási programokkal köti össze.
Jeroen Schokkenbroek, az Európa Tanács főtitkárának romaügyi különmegbízottja a szervezet azon programjait mutatta be, amelyek hozzájárulnak Magyarország romaintegrációs politikájához. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a magyar romapolitika eredményeiről szólt. Dandé István az Autonómia Alapítvány képviseletében a foglalkoztatás, a lakhatás és az integráció terén tett pozitív önkormányzati kezdeményezéseket (Besence, Váralja) ismertette. Forgács István romaügyi szakértő pedig a tudatos romapolitika fontosságáról tartott előadást.

A megbeszélés után a miniszter az MTI-nek elmondta: a főtitkárhelyettessel egyetértettek abban, hogy a kultúra közvetítő szerepére azért van szükség, mert ha egy roma azt érzi, hogy ő maga problémát jelent, és ezért áldozatnak látja magát, akkor nem tud az integráció aktív részesévé válni.

A romamediátorok képzése kapcsán Balog Zoltán kiemelte, hogy azért nem szerencsés a mediátori tevékenységet önálló szakmának tekinteni, mert az önmagában konfliktusgerjesztő lehet. Azt feltételezi ugyanis, hogy létezik egy olyan probléma, amelynek megoldásához közvetíteni kell. Magyarország ezért önálló programot indított ezer roma nő képzésére, amelynek keretében romákkal kapcsolatban állókat, például szociális munkásokat vagy iskolai pedellusokat részesítenek olyan képzésben, hogy egy adott probléma esetén, ha szükséges, mediátorként tudjanak fellépni - emlékeztetett a tárcavezető.

A felek előkészítették a november 22-24. között az Európa Tanács és a mindenkori magyar kormány által fenntartott budapesti Európai Ifjúsági Központban megrendezésre kerülő, gyűlöletbeszéd elleni nemzetközi konferenciát is, amelyre Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára is hivatalos.

Balog Zoltánt fogadta Roland Ries, Strasbourg polgármestere, a párizsi szenátus tagja is. A találkozón a miniszter tájékoztatása szerint felmerült egy olyan konferencia megrendezésének terve a francia szenátusban, amelyen a magyar egyházalapítási törvény megváltozása kapcsán a résztvevők a két ország állam-egyházügyi rendszereit, az azokhoz kapcsolódó tapasztalatokat és az azok kapcsán felmerült változtatási javaslatokat vitatnák meg.

Franciaországban kétféle rendszer van érvényben. Az állam és az egyházak szétválasztását kimondó 1905-ben elfogadott törvény szavatolja a szabad vallásgyakorlást, de leszögezi: a Francia Köztársaság hivatalosan nem ismer el, és pénzzel semmilyen szinten nem támogat egyetlen felekezetet sem. Kivételt jelent Elzász (ahova Strasbourg is tartozik) és Mosel, amely régiókat 1918-ban csatoltak vissza Franciaországhoz, és ezért rájuk nem vonatkozik visszamenőleges hatállyal a törvény. Ebben a két régióban, valamint Francia Guyanán valamennyi történelmi (a zsidó, a katolikus és a protestáns) egyház papságát és dolgozóit az állam fizeti, és a rájuk vonatkozó 1801. évi konkordátum értelmében a hittanórákat a közoktatási intézményekben tartják.

"Ez egy nagyon jó példa arra, hogy léteznek olyan történelmi fejlődések, amelyeket figyelembe kell venni, amikor egységes demokratikus és emberi jogi normákat követelünk Európában. A kettőt úgy kell összehangolni, hogy respektálni kell (a történelmi hagyományt). Ha Franciaországban respektálni lehet, akkor respektáljuk Magyarországon is" - fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter hétfőn délelőtt a romastratégia sikerének feltételeiről beszélt az európai romák jövőjéről rendezett konferencián a strasbourgi városházán, kedden pedig Párizsban folytat megbeszéléseket a francia kormány öt tagjával.