Egyszerű pénzszerző trükk a méregtelenítő kúrák nagy része – véli Zacher Gábor toxikológus. Gajdos Gábor természetgyógyász árnyaltabban látja a helyzetet. Dr. Otto Buchinger német orvos léböjtkúrájának eredeti célja a túlsúly, a reuma és a különböző bőrbetegségek "leböjtölése" volt.
Zacher Gábor toxikológus szerint az összes ma divatos méregtelenítő kúra hatalmas átverés, méregtelenítés ugyanis nem létezik. Egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely alátámasztva a toxikológus véleményét azt mondja, a méregtelenítés csak a fitneszipar találmánya. Zacher szerint ő a szakmájából kifolyólag tudja, mitől érdemes félni, és még ebben a kemikalizált világban sem kell rettegni a méreganyagoktól, ha az ember egy kicsit odafigyel magára.
A Napközben műsorában az orvos elmondta, például múlt éjjel a kórházában dialízist, vesepótló kezelést végeztek egy fagyállóval mérgezett betegen azért, hogy eltávolítsák a szervezetében lévő méreganyagot, illetve a fagyálló bomlástermékeit. Ezt az eljárást Zacher Gábor szerint méregtelenítésnek lehet hívni, a fogalom más meghatározásáról azonban – mint hozzátette – toxikológusként nincs tudomása.
Félreértett fogalom
A Kossuth Rádió műsorában megszólalt Gajdos Gábor természetgyógyász, akupunkturológus, sebész, traumatológus szakorvos is. Szavai szerint a méregtelenítés mint alternatív gyógyászati fogalom manapság félreértett kifejezés. A méregtelenítés támogatói nem azt feltételezik, hogy általában az emberi szervezetben valós mérgek vannak, hiszen azoktól megbetegednénk, illetve meghalnánk. Az alternatív gyógyászati megfogalmazás úgy szól: próbáljunk meg eltávolítani a szervezetből minden olyan anyagot, amelyre nincs szüksége. Itt szó lehet salakanyagokról és feleslegben raktározott tápanyagokról is – tette hozzá Gajdos Gábor.
Bármi méreggé válhat
Zacher Gábor hangsúlyozta, a modern toxikológia szerint dózis teszi a mérget, vagyis nincs az az szer, amelynek ne lenne mérgező adagja. Legfeljebb ezt a mennyiséget nem tudjuk megenni, mert nem fér belénk, inkább agyonüti az embert. Ebből a szempontból az egész úgynevezett méregtelenítés az egészséges életmódról szól. A méregtelenítés divatját nagyon meglovagolta az üzleti világ, az emberek pedig nagyon hiszékenyek, és bedőlnek egy csomó trükknek, például különlegesnek mondott lábfürdőkre, tapaszokra, őssejtstimulálóként árult anyagokra adnak ki pénzt. Olyan is többször előfordult, hogy fatálisan végződött a méregtelenítés, például a poloskavész nevű növény anyagát tartalmazó szer használata után – mondta Zacher Gábor.
Veszélyes böjtölés
Gajdos Gábor szerint az alternatív gyógyászati értelemben vett méregtelenítés összetett pozitív hatása akkor jelentkezne, ha valaki képes lenne legalább egy hétre kiszakadni stresszt okozó környezetéből. Ha valaki böjttáborba megy, akkor ezt valósítja meg, így az elvonulás személyiséget erősítő akaraterő-próba is. Ez a fajta úgynevezett méregtelenítés tehát testi-lelki megújulást eredményez – véli Gajdos Gábor.
Zacher Gábor szerint azonban ehhez nem kell elvonulni: ha valaki erőt vesz magán, életmódot vált – ami nem igényel több tízezer forintos kúrákat –, akkor is feltöltődhet lelkileg. A toxikológus azt is hangsúlyozta, egyes eljárások veszélyes lehetnek, kérdés például, hogy mindenki alkalmas-e a léböjtkúrára. Vannak olyan krónikus betegségek, amelyek mellett a kizárólagos folyadékfogyasztás halálos is lehet. Nagyon fontos, tehát, hogy a helytelenül méregtelenítésnek nevezett eljárásokra vállalkozók előzőleg tájékozódjanak.
Arany középút
Nem az egyébként haszontalan méregtelenítő trükköknek kellene bedőlni, az azonban fontos, hogy az adott személy eljusson odáig, váltani kell: egészségesebben kell élni, táplálkozni, többet kell mozogni. Ebből az ember pozitívan kerülhet ki, de ez nem méregtelenítés. Utóbbi jelentős része átverés – tette hozzá Zacher Gábor toxikológus. Gajdos Gábor ennek kapcsán megjegyezte, meg kellene találni a hagyományos és az alternatív gyógyászat közti arany középutat, utóbbinak vannak olyan komponensei, amelyekkel nagyon jól ki lehetne egészíteni az úgynevezett akadémiai orvoslást. Nem szabad végletekben gondolkozni, van, aki még az ismert gyógyteákról is azt mondja, hogy felesleges ilyeneket inni – tette hozzá a Napközben műsorában a természetgyógyász, traumatológus szakorvos.
A léböjtkúra kitalálója
Dr. Otto Buchinger német orvos léböjtkúrájának eredeti célja a túlsúly, a reuma és a különböző bőrbetegségek "leböjtölése" volt. Maga Buchinger gyógyítóböjtnek nevezte diétáját, az azonban erősen vitatott, hogy a kúra képes-e az említett betegségek megszüntetésére. Sokak szerint a szinte teljesen fehérjementes táplálkozás és a nagyon alacsony kalóriabevitel - napi 250-500 kilokalória - inkább fenyeget jojó-effektussal és más kellemetlen következményekkel, minthogy tartósan megtartható súlycsökkenést eredményezne. Míg a megrögzött böjtölők spirituális élményként élik meg, az ellentábor legjobb esetben is csak megtévesztésnek, ha nem veszélyesnek tartja.
A léböjtkúrák szülőatyja Dr. Otto Buchinger (1878-1966) német orvos, aki anyagcserezavarait gyógyító folyadékfogyasztással kúrálta ki. Ebben a diétában egy bevezető gyümölcsnap után a böjtölők csak folyékony élelmiszereket fogyasztanak, így például zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizet, gyógynövényteát és mézet. A csak vízfogyasztást megengedő teljes böjthöz (nulldiéta) képest azonban - noha a kalóriabevitel így is igen alacsony marad - vitaminok és ásványi anyagok, tejtermékek (tejsavó) esetleges fogyasztásával pedig fehérje is jut a szervezetbe. A diéta befejezésekor először alma, majd egyéb nyers gyümölcsök fogyasztásával kell fokozatosan visszatérni a szilárd élelmiszerek fogyasztására, a diétát követő első napokban speciális étrend betartásával. A kúra teljes időtartama alatt gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, ez napi 3-4 liter elfogyasztását jelenti, ezenkívül célszerű a böjtöt mozgással, meditációval, relaxációval, de masszázzsal és jóleső fürdőkkel is kiegészíteni.
Csak lépésről-lépésre
Már hazánkban is vannak olyan centrumok, illetve egészségházak, ahol a Buchinger diétát orvosi felügyelet mellett folytathatjuk. Egy egynapos léböjt, vagyis egy olyan napnak a beiktatása, amikor csak iszunk és nem veszünk magunkhoz szilárd táplálékot, minden egészséges ember bélrendszere számára felfrissülést jelenthet. Még néhány napos kúrába is belekezdhetünk saját belátásunk szerint, azonban a hosszabb lélegzetű léböjtkúrák már feltétlenül orvosi ellenőrzést igényelnek. A szervezet működését érintő minden drasztikus beavatkozás, akárcsak egy műtét vagy egy új gyógyszer alkalmazása is veszélyekkel járhat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a különböző kúrákat, étkezési javallatokat csak lépésről lépésre haladva vezessük be.
A léböjtöt sem lehet egyik napról a másikra elkezdeni: bármely léböjtkúra megkezdése előtt annyi átmeneti napot kell beiktatni, mint amilyen hosszúra az egész kúrát tervezzük, majd szervezetünket ugyancsak ugyanennyi nap alatt kell visszaállítani a szilárd ételek fogyasztására. Ehhez hasonlóan az átmeneti napokban is fokozatosan mondunk le a húsok, a húskészítmények, a kávé, a cukros üdítőitalok fogyasztásáról, majd lassanként a többi szilárd élelmiszert is elhagyva (legkésőbb a zöldségeket) belevágunk az első olyan napba, amelyen csak folyadékot fogyasztunk. Természetesen mint minden beavatkozás alkalmával, a léböjtkúra esetén is fennáll az ellenjavallat, amennyiben a kúrázni vágyó például gyógyszeresen kezelt depresszióban szenved, vagy vércukorszintje ingadozó, esetleg cukorbeteg. Terhes kismamák és szoptató nők számára sem ajánlott a kúra, mert a szervezetben a böjt hatására felszabaduló méreganyagok a fejlődő magzatot, illetve az anyatejen keresztül a kisbabát is károsíthatják. Nem kúrázhatnak gyermekek, szív-, máj- és vesebetegek, valamint a rákos betegek sem.
Diéta és súlycsökkenés
A léböjtkúra nem tartozik a több hónapig folytatható kúrák közé, hiszen a test ilyenkor a hiányzó tápanyagok miatt hiánybetegségekkel reagálna. Az anyagcsere-folyamatok átállását fejfájás, epe- vagy vesepanaszok is kísérhetik. Erősen vitatott az is, hogy az eredetileg a különféle betegségek (reuma és bőrpanaszok) megszüntetésére kitalált kúrával valóban elérhető-e gyógyulás. A túlsúlytól léböjtkúrával megszabadulni próbáló fogyókúrázókat a kritikusok arra figyelmeztetik, hogy az alacsony kalóriabevitel miatt inkább csak időleges súlycsökkenést érhetünk el, amelyet aztán visszahízunk (ez az úgynevezett jojó-effektus). Az alacsony mennyiségű fehérjebevitel miatt az izomszövet átmeneti leépülése is bekövetkezhet, igaz, egyes léböjtkúraváltozatok ezt tejsavó fogyasztásával próbálják kiküszöbölni.
Másrészről viszont azt is meg kell említeni, hogy a néhány napnál hosszabb ideig végzett kúrák alatt a szervezet és az elme is hozzászokik ahhoz, hogy másképp viszonyuljon az ételekhez és a táplálkozáshoz általában, ezért az is elképzelhető, hogy sikerül teljes életmódváltást elérnünk, melynek következményeként később testsúlyunk is optimalizálódik és hosszútávon is tartósan a kívánt szinten marad. Ha igazán diétásan étkezünk, vagyis a görög szó eredeti értelmében egészséges életmódot folytatunk, már el is érkeztünk ahhoz a szellemi-lelki viszonyuláshoz, amin minden fogyókúra és életmódváltoztatás áll vagy bukik. Hiszen nem elsősorban a kilók gyors ledolgozása a fontos, hanem az, hogy a kúra végeztével a "tudatunk tágabb legyen, mint a nadrágszíjunk" - állítják a hasonló kúrákat terápiaszerűen kínáló német klinikák munkatársai.
A Buchinger-féle léböjtkúrával kapcsolatban azt javasolták, hogy bár a zöldség- és gyümölcslevek fogyasztása a szervezetet tehermentesítő, jótékony hatású kúra lehet, az esetleges veszélyek miatt ajánlott, hogy a diétát ne végezzük orvosi felügyelet nélkül 3-5 napnál hosszabb ideig. Ennyi idő alatt még nem jelentkezik kóros tápanyaghiány, szervezetünk viszont mentesül a szilárd táplálék megemésztésének és továbbításának feladata alól. Ilyenkor az egészséges szervezetben egyébként is a méregtelenítés és kiválasztás feladatait végző máj, illetve a vese is könnyebben, tehermentesítve dolgozik.
A Napközben műsorában az orvos elmondta, például múlt éjjel a kórházában dialízist, vesepótló kezelést végeztek egy fagyállóval mérgezett betegen azért, hogy eltávolítsák a szervezetében lévő méreganyagot, illetve a fagyálló bomlástermékeit. Ezt az eljárást Zacher Gábor szerint méregtelenítésnek lehet hívni, a fogalom más meghatározásáról azonban – mint hozzátette – toxikológusként nincs tudomása.
Félreértett fogalom
A Kossuth Rádió műsorában megszólalt Gajdos Gábor természetgyógyász, akupunkturológus, sebész, traumatológus szakorvos is. Szavai szerint a méregtelenítés mint alternatív gyógyászati fogalom manapság félreértett kifejezés. A méregtelenítés támogatói nem azt feltételezik, hogy általában az emberi szervezetben valós mérgek vannak, hiszen azoktól megbetegednénk, illetve meghalnánk. Az alternatív gyógyászati megfogalmazás úgy szól: próbáljunk meg eltávolítani a szervezetből minden olyan anyagot, amelyre nincs szüksége. Itt szó lehet salakanyagokról és feleslegben raktározott tápanyagokról is – tette hozzá Gajdos Gábor.
Bármi méreggé válhat
Zacher Gábor hangsúlyozta, a modern toxikológia szerint dózis teszi a mérget, vagyis nincs az az szer, amelynek ne lenne mérgező adagja. Legfeljebb ezt a mennyiséget nem tudjuk megenni, mert nem fér belénk, inkább agyonüti az embert. Ebből a szempontból az egész úgynevezett méregtelenítés az egészséges életmódról szól. A méregtelenítés divatját nagyon meglovagolta az üzleti világ, az emberek pedig nagyon hiszékenyek, és bedőlnek egy csomó trükknek, például különlegesnek mondott lábfürdőkre, tapaszokra, őssejtstimulálóként árult anyagokra adnak ki pénzt. Olyan is többször előfordult, hogy fatálisan végződött a méregtelenítés, például a poloskavész nevű növény anyagát tartalmazó szer használata után – mondta Zacher Gábor.
Veszélyes böjtölés
Gajdos Gábor szerint az alternatív gyógyászati értelemben vett méregtelenítés összetett pozitív hatása akkor jelentkezne, ha valaki képes lenne legalább egy hétre kiszakadni stresszt okozó környezetéből. Ha valaki böjttáborba megy, akkor ezt valósítja meg, így az elvonulás személyiséget erősítő akaraterő-próba is. Ez a fajta úgynevezett méregtelenítés tehát testi-lelki megújulást eredményez – véli Gajdos Gábor.
Zacher Gábor szerint azonban ehhez nem kell elvonulni: ha valaki erőt vesz magán, életmódot vált – ami nem igényel több tízezer forintos kúrákat –, akkor is feltöltődhet lelkileg. A toxikológus azt is hangsúlyozta, egyes eljárások veszélyes lehetnek, kérdés például, hogy mindenki alkalmas-e a léböjtkúrára. Vannak olyan krónikus betegségek, amelyek mellett a kizárólagos folyadékfogyasztás halálos is lehet. Nagyon fontos, tehát, hogy a helytelenül méregtelenítésnek nevezett eljárásokra vállalkozók előzőleg tájékozódjanak.
Arany középút
Nem az egyébként haszontalan méregtelenítő trükköknek kellene bedőlni, az azonban fontos, hogy az adott személy eljusson odáig, váltani kell: egészségesebben kell élni, táplálkozni, többet kell mozogni. Ebből az ember pozitívan kerülhet ki, de ez nem méregtelenítés. Utóbbi jelentős része átverés – tette hozzá Zacher Gábor toxikológus. Gajdos Gábor ennek kapcsán megjegyezte, meg kellene találni a hagyományos és az alternatív gyógyászat közti arany középutat, utóbbinak vannak olyan komponensei, amelyekkel nagyon jól ki lehetne egészíteni az úgynevezett akadémiai orvoslást. Nem szabad végletekben gondolkozni, van, aki még az ismert gyógyteákról is azt mondja, hogy felesleges ilyeneket inni – tette hozzá a Napközben műsorában a természetgyógyász, traumatológus szakorvos.
A léböjtkúra kitalálója
Dr. Otto Buchinger német orvos léböjtkúrájának eredeti célja a túlsúly, a reuma és a különböző bőrbetegségek "leböjtölése" volt. Maga Buchinger gyógyítóböjtnek nevezte diétáját, az azonban erősen vitatott, hogy a kúra képes-e az említett betegségek megszüntetésére. Sokak szerint a szinte teljesen fehérjementes táplálkozás és a nagyon alacsony kalóriabevitel - napi 250-500 kilokalória - inkább fenyeget jojó-effektussal és más kellemetlen következményekkel, minthogy tartósan megtartható súlycsökkenést eredményezne. Míg a megrögzött böjtölők spirituális élményként élik meg, az ellentábor legjobb esetben is csak megtévesztésnek, ha nem veszélyesnek tartja.
A léböjtkúrák szülőatyja Dr. Otto Buchinger (1878-1966) német orvos, aki anyagcserezavarait gyógyító folyadékfogyasztással kúrálta ki. Ebben a diétában egy bevezető gyümölcsnap után a böjtölők csak folyékony élelmiszereket fogyasztanak, így például zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizet, gyógynövényteát és mézet. A csak vízfogyasztást megengedő teljes böjthöz (nulldiéta) képest azonban - noha a kalóriabevitel így is igen alacsony marad - vitaminok és ásványi anyagok, tejtermékek (tejsavó) esetleges fogyasztásával pedig fehérje is jut a szervezetbe. A diéta befejezésekor először alma, majd egyéb nyers gyümölcsök fogyasztásával kell fokozatosan visszatérni a szilárd élelmiszerek fogyasztására, a diétát követő első napokban speciális étrend betartásával. A kúra teljes időtartama alatt gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, ez napi 3-4 liter elfogyasztását jelenti, ezenkívül célszerű a böjtöt mozgással, meditációval, relaxációval, de masszázzsal és jóleső fürdőkkel is kiegészíteni.
Csak lépésről-lépésre
Már hazánkban is vannak olyan centrumok, illetve egészségházak, ahol a Buchinger diétát orvosi felügyelet mellett folytathatjuk. Egy egynapos léböjt, vagyis egy olyan napnak a beiktatása, amikor csak iszunk és nem veszünk magunkhoz szilárd táplálékot, minden egészséges ember bélrendszere számára felfrissülést jelenthet. Még néhány napos kúrába is belekezdhetünk saját belátásunk szerint, azonban a hosszabb lélegzetű léböjtkúrák már feltétlenül orvosi ellenőrzést igényelnek. A szervezet működését érintő minden drasztikus beavatkozás, akárcsak egy műtét vagy egy új gyógyszer alkalmazása is veszélyekkel járhat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a különböző kúrákat, étkezési javallatokat csak lépésről lépésre haladva vezessük be.
A léböjtöt sem lehet egyik napról a másikra elkezdeni: bármely léböjtkúra megkezdése előtt annyi átmeneti napot kell beiktatni, mint amilyen hosszúra az egész kúrát tervezzük, majd szervezetünket ugyancsak ugyanennyi nap alatt kell visszaállítani a szilárd ételek fogyasztására. Ehhez hasonlóan az átmeneti napokban is fokozatosan mondunk le a húsok, a húskészítmények, a kávé, a cukros üdítőitalok fogyasztásáról, majd lassanként a többi szilárd élelmiszert is elhagyva (legkésőbb a zöldségeket) belevágunk az első olyan napba, amelyen csak folyadékot fogyasztunk. Természetesen mint minden beavatkozás alkalmával, a léböjtkúra esetén is fennáll az ellenjavallat, amennyiben a kúrázni vágyó például gyógyszeresen kezelt depresszióban szenved, vagy vércukorszintje ingadozó, esetleg cukorbeteg. Terhes kismamák és szoptató nők számára sem ajánlott a kúra, mert a szervezetben a böjt hatására felszabaduló méreganyagok a fejlődő magzatot, illetve az anyatejen keresztül a kisbabát is károsíthatják. Nem kúrázhatnak gyermekek, szív-, máj- és vesebetegek, valamint a rákos betegek sem.
Diéta és súlycsökkenés
A léböjtkúra nem tartozik a több hónapig folytatható kúrák közé, hiszen a test ilyenkor a hiányzó tápanyagok miatt hiánybetegségekkel reagálna. Az anyagcsere-folyamatok átállását fejfájás, epe- vagy vesepanaszok is kísérhetik. Erősen vitatott az is, hogy az eredetileg a különféle betegségek (reuma és bőrpanaszok) megszüntetésére kitalált kúrával valóban elérhető-e gyógyulás. A túlsúlytól léböjtkúrával megszabadulni próbáló fogyókúrázókat a kritikusok arra figyelmeztetik, hogy az alacsony kalóriabevitel miatt inkább csak időleges súlycsökkenést érhetünk el, amelyet aztán visszahízunk (ez az úgynevezett jojó-effektus). Az alacsony mennyiségű fehérjebevitel miatt az izomszövet átmeneti leépülése is bekövetkezhet, igaz, egyes léböjtkúraváltozatok ezt tejsavó fogyasztásával próbálják kiküszöbölni.
Másrészről viszont azt is meg kell említeni, hogy a néhány napnál hosszabb ideig végzett kúrák alatt a szervezet és az elme is hozzászokik ahhoz, hogy másképp viszonyuljon az ételekhez és a táplálkozáshoz általában, ezért az is elképzelhető, hogy sikerül teljes életmódváltást elérnünk, melynek következményeként később testsúlyunk is optimalizálódik és hosszútávon is tartósan a kívánt szinten marad. Ha igazán diétásan étkezünk, vagyis a görög szó eredeti értelmében egészséges életmódot folytatunk, már el is érkeztünk ahhoz a szellemi-lelki viszonyuláshoz, amin minden fogyókúra és életmódváltoztatás áll vagy bukik. Hiszen nem elsősorban a kilók gyors ledolgozása a fontos, hanem az, hogy a kúra végeztével a "tudatunk tágabb legyen, mint a nadrágszíjunk" - állítják a hasonló kúrákat terápiaszerűen kínáló német klinikák munkatársai.
A Buchinger-féle léböjtkúrával kapcsolatban azt javasolták, hogy bár a zöldség- és gyümölcslevek fogyasztása a szervezetet tehermentesítő, jótékony hatású kúra lehet, az esetleges veszélyek miatt ajánlott, hogy a diétát ne végezzük orvosi felügyelet nélkül 3-5 napnál hosszabb ideig. Ennyi idő alatt még nem jelentkezik kóros tápanyaghiány, szervezetünk viszont mentesül a szilárd táplálék megemésztésének és továbbításának feladata alól. Ilyenkor az egészséges szervezetben egyébként is a méregtelenítés és kiválasztás feladatait végző máj, illetve a vese is könnyebben, tehermentesítve dolgozik.
0 Megjegyzések