Plakátok ezrei lepték el Romániát a MindBomb akció keretében, melynek célja felhívni a figyelmet a romániai politikum demagóg és hazug megnyilvánulásaira Verespatak és a cianidos bányászati technológia kapcsán. Az elmúlt évtizedben pártszínektől függetlenül valamennyi Kormány és érintett intézményvezető asztalán ott volt a Verespatak-probléma. Kivétel nélkül mindannyian egyengették a verespataki ciántechnológiás aranybánya útját, volt, aki nyíltan, volt aki cinkos hallgatással.

A Verespatak megmentésére szerveződő mozgalom közben egyik legnagyobb civil társadalmi mozgalommá nőtte ki magát. A bányaprojekt ellen felemelték már szavukat és állást foglaltak a történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató a világ minden részéről, az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) és számos romániai és külföldi civil szervezet és magánemberek tízezrei, nem beszélve a Magyar Államról, amely a határon átnyúló környezeti hatások kockázata miatt többször hangsúlyozta, hogy ellenzi a projekt megvalósulását.
Victor Ponta jelenlegi kormányfő kampánytémaként használta Verespatakot, megoldást ígérve. Most, kormányra kerülve viszont hallgat. Sőt, idén a Felsőcsertésre tervezett szintén ciántechnológiás aranybánya környezetvédelmi engedélyt kapott, miközben még 13 erdélyi aranybányaprojekt várja a zöld utat.

A verespataki gigantikus bányaterv a kezdetektől fogva számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vetett fel.

A Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületű kráterek maradnának. A bányászati tevékenység közvetlenül 1258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdő kiírtását feltételezi. Az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200.000 tonna cianid felhasználásával (!). Jelenleg évente 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora. A verespataki bányaterv évi 13.000 tonna nátrium-cianid- felhasználással számol! Mindemelett az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel fogadta el azt az állásfoglalást, amely a cianidos bányászat európai szintű betiltását javasolja.

A technológiai folyamatból kikerülő, aprószemcsésre összezúzott, nehézfémekkel valamint ciánkomponensekkel terhelt 215 millió tonna hulladékot egy 185 méter magas kőgáttal(!) elzárt völgyben helyeznék el. A 360 hektáron elterülő zagytározó alját semmilyen módon nem tervezik szigetelni, így az elhelyezett veszélyes hulladék biztos és folyamatos szennyezéssel fogja terhelni a levegő mellett, a felszíni és felszín alatti vizeket. Ez a völgyzáró gát és a mögötte felhalmozott töméntelen veszélyes hulladék évszázadok múlva is ott lesz és gátszakadás esetén példanélküli katasztrófát okozhat. Most ebben a völgyben egy település, Szarvaspatak található lakóházaival, templomaival, temetőivel és halottaival, valamint a még élő és élni akaró emberekkel, akiket kényszerű kilakoltatással fenyeget a bányaprojekt.

A Gabriel Resources Rt. –  amely a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája –, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, hiszen kifejezetten a merész verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégeken keresztül. Így képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.

A sok politikai köntörfalazás helyett nyílt állásfoglalást és tetteket követelnek a MindBomb plakátjai.

Erdély aláaknázva. Következik Románia. Kis lépések, Nagy katasztrófák.



A politikusok elmennek, a cián marad.



A hazaárulást aranyban mérik.



Mindenki az aranyért, cián mindenkiért.



Le az álarcot!