Jókai Anna Kossuth-díjas írónőt köszöntötték barátai, pályatársai, tisztelői 80. születésnapja alkalmából pénteken a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Jókai Annát elsőként Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntötte. "Azt hiszem, hogy az a nagy az írókban, költőkben, hogy saját gazdagságukat, színeiket, felismeréseiket tovább tudják adni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar kultúra is hálás lehet, hogy olyan írót kapott, mint Jókai Anna.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a közösségteremtő írót köszöntötte. "Irodalommal közösséget teremteni, ez az, amire a legnagyobb szükségünk van" - fogalmazott. Kiemelte: Jókai Anna példakép lehet a mai fiatalság számára. A politikus úgy vélte, hogy Jókai Anna egész életében tanulta a bölcsességet és írásaival tanítja azt. "Kíméletlen és egyben kegyelmes emberismerete, indulati analízisei, a lélek mély világának feltárására tett eredményes kísérletei jobbá tették világunkat" - fogalmazott a miniszter.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes méltatta az írónő kiállását a közösségért, ugyanakkor felidézte, hogy Jókai Annát sok nehézség is próbára tette. Kiemelte az alkotó mély elkötelezettségét a haza iránt, ugyanakkor rámutatott, hogy az életműve egyetemes értékű, erkölcsi mintaként szolgál. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke felidézte, hogy a szervezet olyan alkotókat fogad soraiba, akiknek teljes az életművük, átlagon felüli közéleti érdeklődéssel és megvallott nemzettudattal rendelkeznek.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a bátor, érzékeny, könyörületes írót köszöntötte. Mint fogalmazott, Jókai Anna elég bátor ahhoz, hogy olvasóit kihívja "létünk kórházi folyosójára és közölje velünk a terápiát". "Nem passzióból ír, hanem passióból" - vélekedett, kiemelve, hogy a szenvedés és a szenvedély egy gyökérből fakad.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy mennyi bátorítást, segítséget kapott az írónőtől a Magyar Írószövetségben töltött évek alatt. Az államtitkár saját versével köszöntette az írónőt. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy Jókai Anna születésnapja nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar közélet ünnepe is.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke úgy vélte, hogy a 80. születésnap a "szó ünnepe". Mint mondta, a szó, ha a végtelen csöndre irányul a vallást, ha a világra, akkor az irodalmat teremti meg. "Köszönöm, Anna, a csöndet, ahol a szavak születtek" - fogalmazott. Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester a kerület és a példaképeket kereső generáció nevében köszöntötte Jókai Annát. Mint fogalmazott, az írónő műveiben a pedagógus, a tanárember is megszólal, aki a közjóra nevel.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Jókai Annában a fiatalok biztos támaszt találhatnak, mint fogalmazott "szeretet, alázatot, tiszteletet és kitartást" tanult tőle. Rámutatott: az írónő művei által megtanulható az, hogy miként kell nem félni. "Megtanuljuk, hogy a félelem legyőzhető" - vélekedett, valamint méltatta az alkotó nyelvi gazdagságát, amelyben a magyar nyelv valamennyi tartománya fellelhető. Az írónőt felköszöntötte E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója is, aki a Csaba a téren kéziratának másolatát ajándékozta a születésnaposnak. E. Törley Mária szobrászművész pedig egy szárnyas csigát ábrázoló szoborral köszöntötte a művészt.
Jókai Anna meghatottságának adott hangot, ugyanakkor nehezményezte, hogy január óta mindennap emlékeztetik korára. Hangsúlyozta: a legfontosabb dolog megőrizni az egykori "ötéves kisgyermeket" magunkban. Elmondta, hogy szerinte az öregkort munkával, szorgalommal kell megtölteni, meg kell keresni mindazt, ami rossz volt, ami elromlott. "Nincs olyan ember, akinek nincs elszámolnivalója" - szögezte le. Kiemelte: az életnek ebben a szakaszában az önirónia és a bátorság adhat támaszt az embernek. Jókai Anna arról is beszélt, hogy a legnehezebb feladat az, hogy az életmű és a megélt élet egy szinten legyen. Kiemelte: a 21. század feladata az irodalmat visszavinni oda, ahol az keletkezett, amikor "a vallás, a tudomány és az irodalom még összetartozott". "Följebb kell emelni a földet, mielőtt ránk szakad az ég" - vallotta.
Jókai Anna tiszteletére szombaton is rendeznek ünnepséget, a Gellért Hotelben mutatják be A szeretet túlcsordulása - Annáról Annának című könyvet. Az Éghajlat Kiadó által gondozott kötet 234, Jókai Anna előtt tisztelgő alkotást foglal magába. Neves művészek, tudósok, közéleti szereplők, politikusok köszöntő sorai, esszéi, festményei, grafikái, szobrai és más képzőművészeti alkotásai szerepelnek a kötetben. A bemutatón beszédet mond Balog Zoltán miniszter és Vizi E. Szilveszter akadémikus is.
Jókai Anna életpályája
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. –) Kossuth-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a Budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete.
Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt. Jókai Anna a rendszerváltás folyamatában fontos közéleti szereplőként is részt vállalt. Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Díjak:
József Attila-díj (1970)
SZOT-díj (1974)
Tiszatáj-díj
Pietržak-díj (Pax, Lengyelország) (1980)
Szépirodalmi Nívó-díj (1981, 1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
A Magyar Kultúra Lovagja cím, (2004),
Az év könyve díj
Kossuth-díj (1994)
Magyar Örökség–díj (1998)
CET-díj (1999)
Kölcsey Emlékdíj
Magyar Művészetért Díj (2000)
Köztársasági Elnökének Érdemérme (2002)
Arany János Nagydíj (2003)
Prima Primissima díj (két kategóriában) (2004)
Stephanus-díj (2006)
a VII. kerület díszpolgára
Józsefváros díszpolgára (2012)
Budapest díszpolgára (2012)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2012)
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a közösségteremtő írót köszöntötte. "Irodalommal közösséget teremteni, ez az, amire a legnagyobb szükségünk van" - fogalmazott. Kiemelte: Jókai Anna példakép lehet a mai fiatalság számára. A politikus úgy vélte, hogy Jókai Anna egész életében tanulta a bölcsességet és írásaival tanítja azt. "Kíméletlen és egyben kegyelmes emberismerete, indulati analízisei, a lélek mély világának feltárására tett eredményes kísérletei jobbá tették világunkat" - fogalmazott a miniszter.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes méltatta az írónő kiállását a közösségért, ugyanakkor felidézte, hogy Jókai Annát sok nehézség is próbára tette. Kiemelte az alkotó mély elkötelezettségét a haza iránt, ugyanakkor rámutatott, hogy az életműve egyetemes értékű, erkölcsi mintaként szolgál. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke felidézte, hogy a szervezet olyan alkotókat fogad soraiba, akiknek teljes az életművük, átlagon felüli közéleti érdeklődéssel és megvallott nemzettudattal rendelkeznek.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a bátor, érzékeny, könyörületes írót köszöntötte. Mint fogalmazott, Jókai Anna elég bátor ahhoz, hogy olvasóit kihívja "létünk kórházi folyosójára és közölje velünk a terápiát". "Nem passzióból ír, hanem passióból" - vélekedett, kiemelve, hogy a szenvedés és a szenvedély egy gyökérből fakad.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy mennyi bátorítást, segítséget kapott az írónőtől a Magyar Írószövetségben töltött évek alatt. Az államtitkár saját versével köszöntette az írónőt. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy Jókai Anna születésnapja nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar közélet ünnepe is.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke úgy vélte, hogy a 80. születésnap a "szó ünnepe". Mint mondta, a szó, ha a végtelen csöndre irányul a vallást, ha a világra, akkor az irodalmat teremti meg. "Köszönöm, Anna, a csöndet, ahol a szavak születtek" - fogalmazott. Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester a kerület és a példaképeket kereső generáció nevében köszöntötte Jókai Annát. Mint fogalmazott, az írónő műveiben a pedagógus, a tanárember is megszólal, aki a közjóra nevel.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Jókai Annában a fiatalok biztos támaszt találhatnak, mint fogalmazott "szeretet, alázatot, tiszteletet és kitartást" tanult tőle. Rámutatott: az írónő művei által megtanulható az, hogy miként kell nem félni. "Megtanuljuk, hogy a félelem legyőzhető" - vélekedett, valamint méltatta az alkotó nyelvi gazdagságát, amelyben a magyar nyelv valamennyi tartománya fellelhető. Az írónőt felköszöntötte E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója is, aki a Csaba a téren kéziratának másolatát ajándékozta a születésnaposnak. E. Törley Mária szobrászművész pedig egy szárnyas csigát ábrázoló szoborral köszöntötte a művészt.
Jókai Anna meghatottságának adott hangot, ugyanakkor nehezményezte, hogy január óta mindennap emlékeztetik korára. Hangsúlyozta: a legfontosabb dolog megőrizni az egykori "ötéves kisgyermeket" magunkban. Elmondta, hogy szerinte az öregkort munkával, szorgalommal kell megtölteni, meg kell keresni mindazt, ami rossz volt, ami elromlott. "Nincs olyan ember, akinek nincs elszámolnivalója" - szögezte le. Kiemelte: az életnek ebben a szakaszában az önirónia és a bátorság adhat támaszt az embernek. Jókai Anna arról is beszélt, hogy a legnehezebb feladat az, hogy az életmű és a megélt élet egy szinten legyen. Kiemelte: a 21. század feladata az irodalmat visszavinni oda, ahol az keletkezett, amikor "a vallás, a tudomány és az irodalom még összetartozott". "Följebb kell emelni a földet, mielőtt ránk szakad az ég" - vallotta.
Jókai Anna tiszteletére szombaton is rendeznek ünnepséget, a Gellért Hotelben mutatják be A szeretet túlcsordulása - Annáról Annának című könyvet. Az Éghajlat Kiadó által gondozott kötet 234, Jókai Anna előtt tisztelgő alkotást foglal magába. Neves művészek, tudósok, közéleti szereplők, politikusok köszöntő sorai, esszéi, festményei, grafikái, szobrai és más képzőművészeti alkotásai szerepelnek a kötetben. A bemutatón beszédet mond Balog Zoltán miniszter és Vizi E. Szilveszter akadémikus is.
Jókai Anna életpályája
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. –) Kossuth-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a Budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete.
Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt. Jókai Anna a rendszerváltás folyamatában fontos közéleti szereplőként is részt vállalt. Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Díjak:
József Attila-díj (1970)
SZOT-díj (1974)
Tiszatáj-díj
Pietržak-díj (Pax, Lengyelország) (1980)
Szépirodalmi Nívó-díj (1981, 1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
A Magyar Kultúra Lovagja cím, (2004),
Az év könyve díj
Kossuth-díj (1994)
Magyar Örökség–díj (1998)
CET-díj (1999)
Kölcsey Emlékdíj
Magyar Művészetért Díj (2000)
Köztársasági Elnökének Érdemérme (2002)
Arany János Nagydíj (2003)
Prima Primissima díj (két kategóriában) (2004)
Stephanus-díj (2006)
a VII. kerület díszpolgára
Józsefváros díszpolgára (2012)
Budapest díszpolgára (2012)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2012)
0 Megjegyzések