Precedens értékű ítélet született az RWE cseh egysége és a Gazprom között zajló jogi vitában egy bécsi bíróságon a gázszerződések ügyében. Ennek értelmében a társaság nem kötelezhető fizetésre azon földgáz után, amelyet nem vett át. A Gazprom fellebbez a döntés ellen. 

A német RWE cseh egysége, az RWE Transgas győzelme mérföldkő lehet az európai országok és a Gazprom közötti viszony, illetve a gázszerződések alakulását illetően. A döntés szerint egy társaság nem kötelezhető bírság megfizetésére az úgynevezett "take-or-pay" kikötés keretében. Az Euractiv az Interfaxra hivatkozva azt írta, iparági források szerint a Gazprom mintegy 386,6 millió eurós "kötbért" szeretett volna kicsikarni az RWE Transgastól, miután utóbbi 2008-2011-ben nem importált a szerződésben rögzített mennyiségű földgázt.

Mindez valószínűleg a Gazprom háború európai ügyfeleinek kedvez majd, akik követhetik az RWE példáját és megtámadhatják az orosz energiaóriás szerződéseinek "take-or-pay" záradékát, amely büntetés megfizetésére kötelezi őket, amennyiben nem vásárolnak legalább egy bizonyos, a szerződésben meghatározott mennyiségű földgázt.

A take-or-pay szerződési kitétel tulajdonképpen azon gázmennyiség után is fizetésére kényszerítheti a vásárlókat, amelyet nem is vásároltak meg. Az ilyen típusú szerződések hosszú távú elköteleződést jelentenek a vevő és az eladó számára is: utóbbi vállalja egy bizonyos mennyiség leszállítását, az ügyfél pedig egy bizonyos, olajárindexált árképlet szerinti ellentételezést.

Egy enyhe tél, gazdasági visszaesés, vagy jelentősebb energiahatékonysági fejlesztések hatására azonban az eredetileg kalkuláltnál - és a szerződésben rögzítettnél jóval szerényebb szinten alakulhat a gázfogyasztás. Ráadául, a nem hagyományos kitermelés utóbbi évekbeli fölfutásával a piaci kínálat jelentősen megnőtt, az azonnali árak pedig mélyen az olajárindexált képlet alapján számolt tarifák alá kerülhetnek. Ukrajna már jelezte, nem fogja megvásárolni a korábban a Gazprommal rögzített földgáz-mennyiséget.

Milliárdos könnyítés

Az RWE Transgas üdvözölte a döntést, amely évente eurómilliárdos nagyságrendben mérsékli a társaság Reuters által idézett pénzügyi terheit szóvivője, Martin Chalupsky szerint. A Gazprom szóvivője nem kommentálta a hírt, a Gazprom Export viszont közölte, fellebbez az osztrák legfelsőbb bíróság döntése ellen.

A szerződések komoly főfájást okoztak az európai vevőknek, akik összességében fogyasztásuknak mintegy negyedét fedezik orosz forrásból, a hosszú távú megállapodások, illetve az így meghatározott árak pedig az Európai Bizottság figyelmét is fölkeltették. Az Európai Bizottság által szeptember elején a Gazprom ellen indított versenyfelügyeleti vizsgálat egyik fő célja annak eldöntése, vajon az orosz gázipari óriás indokolatlan gázárakat szabott-e közép- és kelet-európai partnereinek - így Magyarországnak -, a kőolaj árához kötve azokat. (Az orosz óriás Kelet-Európában gyakorlatilag monopolhelyzetben van.)

A Gazprom reakciójában nem ok nélkül furcsállta az EU vádját, miután világszerte hasonlóan kidolgozott képletek alapján határozták meg az árakat. Konsztantyin Szimonov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatójának nyilatkozata szerint a vádak nevetségesek, a földgáz olajárindexált árazását szerinte "maguk az európaiak találták ki". Orosz gyanú szerint a brüsszeli bejelentés mögött egyébként is nyomósabb érvek húzódhatnak meg - noha az explicit árleszorítási szándéknál eleve nehéz súlyosabb érvet elképzelni.

Tény, hogy idén számos ország tárgyalta újra szerződéseit a Gazprommal, ezek során pedig igyekeztek arra hivatkozva lejjebb szorítani a vételárat, hogy a mind meghatározóbb piaci árak jóval alacsonyabban alakultak az olajárindexált képlet által megszabottnál. Szinte előre vetítette a brüsszeli lépést Szergej Kudrjasov egykori energiaügyi miniszter, aki már egy tavaszi jelentésében megállapította, hogy a hosszú távú szerződések által kijelölt árak gyakran nincsenek összhangban a piaci környezettel, ami jelentős kockázatot jelent esetleges versenyhatósági vizsgálat indulását illetően.

Oroszországi aggályok szerint az ügy legkedvezőtlenebb kifutása a teljes szerződéskötési gyakorlatot, így az ármegállapítás metódusát is átalakíthatja. Az orosz gázvállalat mindazonáltal ragaszkodna eddigi gyakorlatához, és az energiahordozó árát a továbbiakban is a kőolaj piaci árát alkalmazva dolgozná ki hosszabb távú megállapodásaiban.

A világ elsőszámú gáztermelője egyébként összességében közel 2 milliárd eurót már visszafizetett európai ügyfeleinek az év első negyedében, a vitatott szerződések újratárgyalásának eredményéül, és várhatóan további 1 milliárd eurót kell még visszafizetnie az év végével.