Vásárláskor mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét! Számoljunk azzal, hogy 1 gramm nátrium 2,5 gramm sónak felel meg. 2016-ig az Európai Unió területén nem kötelező jelölni a címkén az élelmiszerek sótartalmát, azonban addig is segítséget nyújthat, hogy minden címkén az adott élelmiszer összetevőit csökkenő mennyiségben kell feltüntetni. Ha az összetevőknél az első helyen a konyhasó szerepel, feltételezhető, hogy az adott élelmiszer sótartalma magas. 

A kevésbé sós íz megszokásához körülbelül 3-4 hét szükséges, ezért fokozatosan csökkentsük a só mennyiségét! Tegyük el az asztalról a sószórót, így elkerülhetjük, hogy bárki is automatikusan kóstolás nélkül sózzon. Sót és sót tartalmazó ételízesítőt egyszerre ne használjunk.

Főzéskor só helyett használjunk erőteljes ízű, friss fűszernövényeket (bazsalikomot, majoránnát, kakukkfüvet stb.).

Főzzünk friss alapanyagok felhasználásával és korszerű konyhatechnikai eljárások alkalmazásával, mert ezekkel az étel íze intenzívebb, és ily módon sótartalma csökkenthető.
Például ilyen eljárás
- a gőzben/zöldséglében/tejben való főzés,
- - teflonban/alufóliában/sütőzacskóban sütés,
- - aromás párolás - amikor a húst zöldséggel, gombával, gyümölccsel együtt pároljuk,
- - zöldségekkel/ gombával rakott, illetve töltött ételek készítése,
- - húsok tűzdelése különféle zöldségekkel/ gombával/gyümölcsökkel,
- - pácolás például tejben, joghurtban, olívaolajban friss fűszerekkel, citrommal, vörös- illetve fokhagymával,
- - vagy ízesítés balzsamecettel/citromlével.

Mivel a sóbevitel nagy része feldolgozott termékekből származik, a sócsökkentésben meghatározó szerep hárul az élelmiszeriparra. Az európai sócsökkentő keretprogram részeként Magyarország vállalta az élelmiszerek sótartalmának 4 év alatti 16 százalékos csökkentését a széles körben fogyasztott élelmiszercsoportokra vonatkozóan.