Az ELTE kutatóinak publikációja szerepel az amerikai Science Signaling hetilap legfrissebb számának címlapján. Reményi Attila kutatócsoportja öt évig foglalkozott a problémával, amely a néhány napja Nobel-díjjal kitüntetett Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kutatásaihoz is kapcsolódik.
A modern jelátviteli kutatások célja, hogy feltárják azoknak a
fehérjéknek a szerkezetét és működését, amelyek a környezetből érkező
ingerek fogadásában, sejten belüli feldolgozásában, majd végül a
biológiai válasz kiváltásában játszanak szerepet.
Az általuk is vizsgált receptormolekulák jelentőségét mutatja, hogy az idei kémiai Nobel-díjat is ez a terület kapta. A díjazott amerikai kutatók munkája révén megnyílt az út olyan hatóanyagok tervezése felé, amelyek segítségével a korábbinál lényegesen hatékonyabban és pontosabban lehet a receptorokat ki- és bekapcsolni.
Az általuk is vizsgált receptormolekulák jelentőségét mutatja, hogy az idei kémiai Nobel-díjat is ez a terület kapta. A díjazott amerikai kutatók munkája révén megnyílt az út olyan hatóanyagok tervezése felé, amelyek segítségével a korábbinál lényegesen hatékonyabban és pontosabban lehet a receptorokat ki- és bekapcsolni.
Reményi Attila kutatócsoportja a
receptorfehérjék bekapcsolása utáni, a folyamatban későbbi lépésekkel
foglalkozik. "Az ingerek hatására a sejtmembránon aktiválódó receptorok
után egy többlépcsős, sejten belüli fehérjekaszkád lép működésbe. E
kaszkád fontos összetevőivel, a jelpályák köztes enzimjeivel dolgoztunk,
amelyek a sejtes válaszok sokszínűségéért felelősek. Ezek az enzimek
szerepükből adódóan sokféle fehérjével alakítanak ki fizikai
kapcsolatot" - magyarázta a kutatásvezető. A kaszkád fontos összetevői
az úgynevezett mitogénaktivált protein kinázok (MAPK), amelyek a
jelpályák köztes enzimei.
A csoport ötéves kutatómunkával tárta
fel azt a molekuláris felszínt, amelynek révén a szóban forgó fehérjék
kölcsönható partnereikhez kötődnek. A probléma hasonlít a Lefkowitz és
Kobilka által vizsgált receptorokhoz, bár az ELTE-n kutatott fehérjék a
sejten belül és a jelátviteli láncolatban néhány lépéssel később
foglalnak helyet. Az áttörés ebben az esetben is egy szerkezeti
biokémiai megközelítésnek köszönhető, amelynek során a Reményi-labor
meghatározta négy különböző MAPK komplex szerkezetét: az enzimet abban a
pillanatban lefényképezve, amikor az éppen kapcsolatot alakít ki a
kölcsönható partnereivel.
"A magazin címlapján látható kép három fehérjét ábrázol, más színnel mutatva a kölcsönható fehérjékből származó molekularészletet. Alapvetően fontos, hogy az egyes atomok pontosan milyen szerepet töltenek be a kapcsolódásnál" - fejtette ki Reményi.
A külföldről tíz év után öt éve hazatért laborvezető a Fehérje-Fehérje Interakció Kutatócsoportot az ELTE Biokémiai Tanszékén magyar és külföldi pályázatok támogatásával hozta létre. A kísérleti munka nagy részét három fiatal kutató - Garai Ágnes, Zeke András és Gógl Gergő - végezte. A 2008 óta ezen a néven hetente megjelenő Science Signaling jelátviteli kutatásokkal foglalkozik, a Science tudományos magazin "leánylapja".
Krónikus betegségek válhatnak gyógyíthatóvá
"A magazin címlapján látható kép három fehérjét ábrázol, más színnel mutatva a kölcsönható fehérjékből származó molekularészletet. Alapvetően fontos, hogy az egyes atomok pontosan milyen szerepet töltenek be a kapcsolódásnál" - fejtette ki Reményi.
A külföldről tíz év után öt éve hazatért laborvezető a Fehérje-Fehérje Interakció Kutatócsoportot az ELTE Biokémiai Tanszékén magyar és külföldi pályázatok támogatásával hozta létre. A kísérleti munka nagy részét három fiatal kutató - Garai Ágnes, Zeke András és Gógl Gergő - végezte. A 2008 óta ezen a néven hetente megjelenő Science Signaling jelátviteli kutatásokkal foglalkozik, a Science tudományos magazin "leánylapja".
Krónikus betegségek válhatnak gyógyíthatóvá
A
kutató utalt rá, hogy a jelátadásban bekövetkezett hibák vezetnek el
végső soron a különböző krónikus betegségekhez. A csoport a jövőben azt
tervezi, hogy az így feltárt háromdimenziós molekuláris térkép
segítségével a korábbiaknál sokkal specifikusabban működő hatóanyagokat
hoz létre, amelyek segítségével a rák és különböző gyulladásos
folyamatokhoz köthető betegségek lesznek kezelhetők.
0 Megjegyzések