Az ELTE kutatóinak publikációja szerepel az amerikai Science Signaling hetilap legfrissebb számának címlapján. Reményi Attila kutatócsoportja öt évig foglalkozott a problémával, amely a néhány napja Nobel-díjjal kitüntetett Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kutatásaihoz is kapcsolódik. 

A modern jelátviteli kutatások célja, hogy feltárják azoknak a fehérjéknek a szerkezetét és működését, amelyek a környezetből érkező ingerek fogadásában, sejten belüli feldolgozásában, majd végül a biológiai válasz kiváltásában játszanak szerepet. 

Az általuk is vizsgált receptormolekulák jelentőségét mutatja, hogy az idei kémiai Nobel-díjat is ez a terület kapta. A díjazott amerikai kutatók munkája révén megnyílt az út olyan hatóanyagok tervezése felé, amelyek segítségével a korábbinál lényegesen hatékonyabban és pontosabban lehet a receptorokat ki- és bekapcsolni. Reményi Attila kutatócsoportja a receptorfehérjék bekapcsolása utáni, a folyamatban későbbi lépésekkel foglalkozik. 

"Az ingerek hatására a sejtmembránon aktiválódó receptorok után egy többlépcsős, sejten belüli fehérjekaszkád lép működésbe. E kaszkád fontos összetevőivel, a jelpályák köztes enzimjeivel dolgoztunk, amelyek a sejtes válaszok sokszínűségéért felelősek. Ezek az enzimek szerepükből adódóan sokféle fehérjével alakítanak ki fizikai kapcsolatot" - magyarázta a kutatásvezető. A kaszkád fontos összetevői az úgynevezett mitogénaktivált protein kinázok (MAPK), amelyek a jelpályák köztes enzimei. 

A csoport ötéves kutatómunkával tárta fel azt a molekuláris felszínt, amelynek révén a szóban forgó fehérjék kölcsönható partnereikhez kötődnek. A probléma hasonlít a Lefkowitz és Kobilka által vizsgált receptorokhoz, bár az ELTE-n kutatott fehérjék a sejten belül és a jelátviteli láncolatban néhány lépéssel később foglalnak helyet. Az áttörés ebben az esetben is egy szerkezeti biokémiai megközelítésnek köszönhető, amelynek során a Reményi-labor meghatározta négy különböző MAPK komplex szerkezetét: az enzimet abban a pillanatban lefényképezve, amikor az éppen kapcsolatot alakít ki a kölcsönható partnereivel. 

 "A magazin címlapján látható kép három fehérjét ábrázol, más színnel mutatva a kölcsönható fehérjékből származó molekularészletet. Alapvetően fontos, hogy az egyes atomok pontosan milyen szerepet töltenek be a kapcsolódásnál" - fejtette ki Reményi. A külföldről tíz év után öt éve hazatért laborvezető a Fehérje-Fehérje Interakció Kutatócsoportot az ELTE Biokémiai Tanszékén magyar és külföldi pályázatok támogatásával hozta létre. A kísérleti munka nagy részét három fiatal kutató - Garai Ágnes, Zeke András és Gógl Gergő - végezte. 

A 2008 óta ezen a néven hetente megjelenő Science Signaling jelátviteli kutatásokkal foglalkozik, a Science tudományos magazin "leánylapja". Krónikus betegségek válhatnak gyógyíthatóvá A kutató utalt rá, hogy a jelátadásban bekövetkezett hibák vezetnek el végső soron a különböző krónikus betegségekhez. A csoport a jövőben azt tervezi, hogy az így feltárt háromdimenziós molekuláris térkép segítségével a korábbiaknál sokkal specifikusabban működő hatóanyagokat hoz létre, amelyek segítségével a rák és különböző gyulladásos folyamatokhoz köthető betegségek lesznek kezelhetők.