Ópusztaszeren szeptember 29-én Orbán Viktor miniszterelnök felavatta a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotását. A 10 méter magas faragott mészkő oszlop motívumai a magyar életfát idézik, látható rajta az összes történelmi vármegye címere. Tetején egy kitárt szárnyú bronz turulmadár szablyát tart. Az alkotó – ő készítette a vereckei Honfoglalás-emlékművet is – úgy nyilatkozott, mintául a millenniumi turulszobrok szolgáltak. Az ungvári vár udvarán álló mű is, amely fontos jelkép: régen egy határemlékjel része lehetett, 1944-ben elrejtették, a Szovjetunió felbomlása után azonban előkerült.
Ez a madár nem csak a magyarok címerállata volt – legalábbis Kézai Simon azt írta, Attila idején is a turul volt a fő hadijelvény. Kálti Márk Képes Krónikája szerint Attila király címerén koronás fejű madár állt, „amelyet magyarul turulnak neveznek" („quae hungarice turul dicitur"). Az eurázsiai sámánizmusban a madarak a táltos repülésére, a különböző világok közötti utazásra utalnak. Létezik olyan hit, hogy az első sámán asszony egy sastól fogant, így született az első sámán férfi. Ez hasonlít az Emese álmáról szóló legendára. Anonymus szerint 819-ben történt, hogy Ügyek feleségül vette Emesét, aki már áldott állapotában azt álmodta, egy ragadozó madár – a latin szöveg szerint ölyv (astur) – rászállt, megtermékenyítette, majd „ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el". A mondát magyarázza, hogy Ügyek maga is a Turul-nemzetségből származott. Más legenda szerint a magyarokat turul vezette Pannóniába, és valóban addig a pontig vándoroltak, ahol még a kerecsensólyom fészkel. A sámánhitet őrző népeknél máig szokás madaras cölöpöket állítani, az altaji törököknél a sasos oszlopot turunak nevezik.
Aki azt szeretné megtudni, milyen természetben előforduló madár lehetett ez, hasonló dilemmával találkozik, mint a magyarság eredetének tanulmányozói. A régészeti leleteken gyakori díszítő motívumként látható turul nem igazít el, a Képes Krónikában látható pajzsos Attila- és Árpád-ábrázolás sem. Akik a mítoszok felől próbálták kideríteni, milyen madár a turul, többnyire arra jutottak, valamilyen sas lehetett, a nyelvi bizonyítékok viszont inkább a sólyom mellett szólnak. A turul szó tényleg török eredetű, ahogyan a régi magyar nyelvben használt vadászmadárnevek is azok: sólyom, ölyv, torontál, bese, zongor és karvaly. Ráadásul mindennapi kapcsolatba a solymászat révén kerülhettek a pusztai népek a ragadozó madarakkal – ám szinte mindegyikkel. A Wikipédia így fogalmaz: „Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaji sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyommal (Falco cherrug), a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyűvel (Gypaetus barbarus) vagy a fakókeselyűvel (Gyps fulvus),esetleg ezeknek a madaraknak valamilyen hibridjével azonosítható". A hibridet úgy kell érteni, hogy például az altaji sólyom rendszertani helyzete is bizonytalan: feltételezik, hogy a kerecsen- és az északi sólyom (Falco rusticolus) keresztezése, mert a két fajt mesterséges tenyészetekben is gyakran pároztatják, ezek a példányok Ázsiában régóta becses vadászmadarak. Ám az ópusztaszerivel együtt a legtöbb szobor – és például az Alkotmányvédelmi (korábban Nemzetbiztonsági) Hivatal címere – a sólyomnál robusztusabb madarat ábrázol.Az általunk megkérdezett biológusok nem akartak állást foglalni a kérdésben, mondván, egy ma is zajló tudományos vitába nem szeretnének beleavatkozni. – A totemállatok mindig valamilyen fontos tulajdonságuk révén váltak egy-egy nép jelképévé, az ábrázolás pedig a természethez való hasonlóságtól függetlenül változott, így ilyen hosszú idő távolából nem érdemes a természeti hűséget kutatni – véli Tóth Attila szegedi művészeti író. Ő egy amerikai ismerősét, Kenneth E. Foote geográfust kísérte Ópusztaszerre, aki azért jött, hogy az új emlékművet lefényképezze. Korábban közösen írtak egy tanulmányt, az amerikai pedig most a magyar emlékművekről állít össze könyvet. Tóth Attila azt mondja, az ópusztaszeri mű üzenete világos. Szerinte a kérdés inkább az, hová fog kerülni az, ami a helyén állt: a Nemzeti katonai emlékmű. Azt sem régen, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején állították fel itt, Gyurcsek Ferenc készítette, és a 899-es brentai ütközettől az 1956. november 4-i harci eseményig minden csata dátumát felvésték rá.
Több mint 200 alakban
Magyarországon 195 turulszobor áll, a valamikori Felvidék szlovákiai részén 8, Ukrajnához tartozó területén 5, Erdélyben 32, a Partiumban 16, a Délvidéken 7, Burgenlandban egy, a rábakeresztúri. Budapesten 13 helyen látható az ősi totemállat valamilyen formában: többek között a Szabadság hídon, a Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végén, a Közlekedési Múzeum előtt. Nevezetes a Tatabánya melletti alkotás, Donáth Gyula műve, amely Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra, szárnyainak fesztávolsága 15 méter. A krónika szerint Árpád hada itt győzte le Szvatopluk szláv fejedelem seregét.
Aki azt szeretné megtudni, milyen természetben előforduló madár lehetett ez, hasonló dilemmával találkozik, mint a magyarság eredetének tanulmányozói. A régészeti leleteken gyakori díszítő motívumként látható turul nem igazít el, a Képes Krónikában látható pajzsos Attila- és Árpád-ábrázolás sem. Akik a mítoszok felől próbálták kideríteni, milyen madár a turul, többnyire arra jutottak, valamilyen sas lehetett, a nyelvi bizonyítékok viszont inkább a sólyom mellett szólnak. A turul szó tényleg török eredetű, ahogyan a régi magyar nyelvben használt vadászmadárnevek is azok: sólyom, ölyv, torontál, bese, zongor és karvaly. Ráadásul mindennapi kapcsolatba a solymászat révén kerülhettek a pusztai népek a ragadozó madarakkal – ám szinte mindegyikkel. A Wikipédia így fogalmaz: „Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaji sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyommal (Falco cherrug), a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyűvel (Gypaetus barbarus) vagy a fakókeselyűvel (Gyps fulvus),esetleg ezeknek a madaraknak valamilyen hibridjével azonosítható". A hibridet úgy kell érteni, hogy például az altaji sólyom rendszertani helyzete is bizonytalan: feltételezik, hogy a kerecsen- és az északi sólyom (Falco rusticolus) keresztezése, mert a két fajt mesterséges tenyészetekben is gyakran pároztatják, ezek a példányok Ázsiában régóta becses vadászmadarak. Ám az ópusztaszerivel együtt a legtöbb szobor – és például az Alkotmányvédelmi (korábban Nemzetbiztonsági) Hivatal címere – a sólyomnál robusztusabb madarat ábrázol.Az általunk megkérdezett biológusok nem akartak állást foglalni a kérdésben, mondván, egy ma is zajló tudományos vitába nem szeretnének beleavatkozni. – A totemállatok mindig valamilyen fontos tulajdonságuk révén váltak egy-egy nép jelképévé, az ábrázolás pedig a természethez való hasonlóságtól függetlenül változott, így ilyen hosszú idő távolából nem érdemes a természeti hűséget kutatni – véli Tóth Attila szegedi művészeti író. Ő egy amerikai ismerősét, Kenneth E. Foote geográfust kísérte Ópusztaszerre, aki azért jött, hogy az új emlékművet lefényképezze. Korábban közösen írtak egy tanulmányt, az amerikai pedig most a magyar emlékművekről állít össze könyvet. Tóth Attila azt mondja, az ópusztaszeri mű üzenete világos. Szerinte a kérdés inkább az, hová fog kerülni az, ami a helyén állt: a Nemzeti katonai emlékmű. Azt sem régen, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején állították fel itt, Gyurcsek Ferenc készítette, és a 899-es brentai ütközettől az 1956. november 4-i harci eseményig minden csata dátumát felvésték rá.
Több mint 200 alakban
Magyarországon 195 turulszobor áll, a valamikori Felvidék szlovákiai részén 8, Ukrajnához tartozó területén 5, Erdélyben 32, a Partiumban 16, a Délvidéken 7, Burgenlandban egy, a rábakeresztúri. Budapesten 13 helyen látható az ősi totemállat valamilyen formában: többek között a Szabadság hídon, a Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végén, a Közlekedési Múzeum előtt. Nevezetes a Tatabánya melletti alkotás, Donáth Gyula műve, amely Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra, szárnyainak fesztávolsága 15 méter. A krónika szerint Árpád hada itt győzte le Szvatopluk szláv fejedelem seregét.
0 Megjegyzések