Erdős Hanna a legeredményesebb magyar indulóként, két aranyérmet nyert a Szakács Olimpián, Erfurtban. Cukrászművészet kategóriában mindkét munkáját első díjjal jutalmazták. Szintén ebben a kategóriában nyerte a legfényesebb érmet Tóth Annamária. Törőcsik Zoltán pedig a szakács kategóriában diadalmaskodott. 

A Magyar Honvédség csapata hidegételek kategóriájában ezüst, melegételek kategóriájában bronzérmet kapott, a nemzeti csapat pedig melegételeiért ezüst-, hidegételeiért bronzérmet nyert - mondta el Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke pénteken az MTI-nek.

Az egyéni versenyekben is jól szerepeltek a magyar szakácsok és cukrászok. Erdős Hanna cukrász alkotásaiért két aranyérmet, Tóth Annamária cukrász és Törőcsik Zoltán szakács pedig egy-egy aranyérmet kapott.

Ezüstéremmel tért haza Magyar Szabolcs, Gajdán Antal, Doktor Zoltán és Nyári János is, aranya mellé Tóth Annamária begyűjtött egy ezüstérmet is. Összesen tíz magyar bronzérem született, a mintegy harminc versenyző közül alig akadt valaki, akinek munkáját ne értékelték volna valamilyen módon.

Mivel több mint 1800 versenyző indul el a versenyen, így nem egy-egy első, második és harmadik helyezett születik, hanem egy egységes pontozó rendszerben értékelik a csapatokat és az egyéni indulókat is a nemzetközi bírák.

A zsűri nemcsak az ételek elkészítését, hanem a teljes munkafolyamatot értékelte a bepakolástól az elvonulásig. Minden versenyző és csapat magának vitte az alapanyagokat, amelyeket a technikával, a plusz gépekkel együtt a verseny előtt regisztráltak. A nemzetek többsége igyekezett a saját identitásának megfelelő ételeket készíteni. A magyar versenyzők például 95 százalékban magyar alapanyagokat használtak - hangoztatta Krivács András.



A szakácsolimpiát minden negyedik évben rendezik meg a Nemzetközi Szakácsművészeti Vásár keretében, a négynapos eseményen közel félszáz nemzet több mint 2500 versenyzője mérte össze tudását. A felkészülés több mint egy évet vesz igénybe. A versenyen nemzeti szakács-cukrász, nemzeti katonai, nemzeti ifjúsági válogatottak, valamint közétkeztetési, regionális csapatok és egyéni versenyzők vettek részt.

Svédország több területen is győzelmet aratott. Összetett első helyezést értek el a nemzeti válogatottak között, de ők lettek az elsők a junior nemzeti válogatottak, a regionális válogatottak és közétkeztetési csapatok között is. A magyar nemzeti válogatott 35 ország csapatával, a katonai nemzeti válogatott pedig hét ország csapatával versenyzett.

Versenymunkájuk során az egyik nap mindkét csapat egy összetett, több feladatsorozatból álló hidegkonyhás díszasztalt készített el, majd egy másik napon ötórás élő munka során 110 főre egy-egy háromfogásos menüt készítettek, amelyet a gasztronómiai szakkiállítás és vásár vendégei meg is kóstolhattak a nemzetek éttermében.

Krivács András elmondta, hogy a magyar csapatok munkája iránt kiemelkedően nagy volt az érdeklődés, szinte folyamatosan sorok álltak az ételekért.

A Kulináris Olimpiát 1900-ban hívták életre, akkor még frankfurti helyszínnel, és napjainkra olyan eseménnyé nőtte ki magát, amelyen négy nap alatt közel 45 ezer látogató fordul meg a világ minden részéről.

A legeredményesebb

Erdős Hanna eredeti szakmáját tekintve vegyész, amit a „megélhetési szakmá”-nak nevez, de a nagy szerelem a cukrászat. Tíz évig versenyzett itthon, mígnem 2008-ben először megmérettette magát az olimpián. Az alkotásai egy speciális cukormasszából, úgynevezett tragantból készülnek. Ez nem más, mint cukorból, vízből és zselatinból összegyúrt cukortészta.

Október 5-10. között rendezték a Szakács Olimpiát Erfurtban, amin Hanna két munkájával is részt vett. Mindkettő olyan téma, aminek a feldolgozásához nagyon sok tanulás és történelmi ismeret kell, valamint jártasság a művészettörténetben. Természetesen mindezek mellett a cukrászmesterséget világszínvonalon kell művelni.

Hannának a felkészüléshez körülbelül hét hónapra volt szükség, ebből 4 hónap kellett a témák kidolgozásához, az engedélyek és jogdíjak beszerzéséhez, valamint a műalkotások pontos adatainak megismeréséhez. A maradék három hónap alatt készítette el a versenyműveket.

Tette mindezt úgy, hogy a saját konyháját használta műhelyként, a nappali pedig raktárként funkcionált. Azonban, ehhez a gyönyörű eredményhez segítőkre is szüksége volt: elsősorban a férje áll mindig mellette. Viszont sokat tett a sikerért Tiszaföldvár Önkormányzata és számos tiszaföldvári vállalkozó is. Hanna a tegnap megnyílt kiállítással nekik is köszönetet mondott mindezért.

Mindkét győztes alkotást kiállították, amelynek egyike a Szívem hungarikumai címet viseli. Ebben láthatunk:

- kalocsai richelieu terítőt
- egy 46 cm magas herendi vázát Viktória mintával
- szegedi papucsot
- csipkeverő párnát faragott tartóval
- gönci hordót és tokaji aszús üveget
- a Halászbástyát és egy hortobágyi jelenetet (100×80 cm) kakaóval színezve









A másik alkotás a Mátyás király és kora, a reneszánsz címet kapta, melynek darabjai:

- a Budai Vár 1490-es, színezett rézmetszete
- kódexmásoló szerzetes
- Mátyás mellképe (100×80 cm)
- Mátyás deák kelyhe
- Mátyás graduáléja (templomi énekeskönyv)
- Thuróczy címer
- Mátyás pajzscímere
- Corvin szarv (serleg)
- Mátyás Király szentelt olaj tartója az Esztergomi Főszékesegyház Kincstárából
- Corvin tál, ami Beatrix hozománya volt és 3 darab van belőle a világon, de egyik sem Magyarországon (Hanna a New York-i Metropolitan Múzeumtól kapott segítséget)