Egy-egy arany- és ezüstéremmel a magyar tekeválogatott tagjai megkezdték a medálgyűjtést a lengyelországi Lesznóban zajló világbajnokságon.
A nem olimpiai sportágak sajtószolgálatának csütörtöki tájékoztatása szerint a dobogó legmagasabb fokára Kiss Norbert állhatott fel, aki a kétszer húsz gurításból álló sprint kategóriában győzött. A Szegedi TE versenyzője a döntőben azt a szerbiai Robert Ernjesit győzte le, aki ugyancsak a Tisza-partiakat erősíti.
"Igyekeztem kizárni a körülöttem lévő tényezőket, és úgy játszottam, mint az év bármely mérkőzésén. Nagyon várom a 2013-as csapat-vb-t, mert hazai közönség előtt még nem szerepeltem világbajnokságon" - mondta az eredményhirdetés után Kiss, akinek ez volt a negyedik világbajnoki aranya (2 csapat, 1 összetett egyéni és a mostani sprint). Vegyespárosban a Sajermann Nóra, Kiss Tamás duó is közel állt a győzelemhez, de végül "hirtelen halálban" kikaptak a horvát Ana Bacan, Mario Musanic kettőstől.
Jövőre Magyarország látja vendégül a világ legjobbjait, ugyanis a 2013-as csapat-világbajnokságot Zalaegerszegen rendezik. Az erről szóló megállapodást Gyutai Csaba polgármester és Lengyel József, a Magyar Bowling és Teke Szövetség teke szakági szervezetének elnöke látta el kézjegyével. A nem olimpiai sportágak sajtószolgálatának pénteki tájékoztatása szerint a jövő hónapban esedékes lengyelországi egyéni vb-n prezentálják a nemzetközi szövetségnek a magyar előkészületeket. "Huszonöt év után Magyarország ismét csapat-vb-t rendezhet, amely nem más, min a magyar teke nemzetközi elismerése. A világbajnokságtól azt várjuk, hogy népszerűsítse a sportágat, és minél több fiatalt vonjunk be" - mondta az aláírás után Lengyel József.
Magyarországon utoljára 1988-ban volt felnőtt csapat-vb, akkor Budapest látta vendégül a világ legjobbjait. A tavalyi vb-t Szarajevóban rendezték meg, ott a női csapat aranyat, a férfi válogatott pedig ezüstérmet szerzett. A jövő évi zalaegerszegi vb május 10-én kezdődik.
A teke története, szabályai
A teke golyókkal és bábukkal űzött egyéni, páros és csapatsportág, amelyben a részvevők célja, hogy a pálya végén felállított kilenc bábuból lehetőség szerint minél többet ledöntsenek. Hobbi- és versenyszinten egyaránt népszerű.
A tekézés múltjáról, kialakulásáról különböző feltevések vannak. Azt mondják, már az ókori görögök is ismerték a tekejátékot, de előfordult ez az elnevezés a pogány germánok egyik kődobó játékaként is. Az első írásos forrás a teke létezéséről Hugo von Trimberg XIII. századi, thauerstadti iskolaigazgató tollából való. „Der Renner” című, mintegy 27 000 strófás költeménye a legrégebbi okmányjellegű forrásmunka. Ebből a műből kiderül, hogy a tekét nemcsak ismerték, de kedvelték is.
A játékok kizárólag a szabadban játszották népünnepélyeken, vásárok, búcsúk, lövészegyleti ünnepségek alkalmával. A pálya lehetett négyszögletes vagy kerek térség, attól függően, hogy dobták vagy gurították a golyót. A XIV. században a vendéglősök rájöttek, hogy a tekejátéknak kellő üzleti vonzereje van, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amiket ekkor még kuglinak nevezték (az elnevezés a német kugel szóból – magyarul: gömb, golyó – származott). A golyót eleinte kemény földön gurították, később agyagréteggel vonták be a pályát. A pálya egyenetlenségét többféle módon próbálták jobbá tenni. Homokkal, zúzott kővel, egyes kocsmákban agyaggal kevert állatvérrel törekedtek a golyó útjának akadálytalan célba érésére. A kezdetben nyitott pályákat idővel lefedték, s ezáéltal kiküszöbélték az időjárás viszontagságai által okozott korlátokat. Ennek ellenére még a ma is találunk olyan falusi kocsmai kerthelyiségeket, ahol e sportnak a szabad ég alatt hódolnak.
A sportág évszázadokon át fennmaradt, miközben mindenütt más-más szabályok szerint űzték. Létrejött a játék tízbábus változata, a bowling. A két szakág mindvégig szoros kapcsolatban állt egymással, olyannyira, hogy eleinte az 1926-ban Nemzetközi Bowling Szövetség (IBA) néven megalakult szervezet égisze alatt működött a tekesport. Jóval később, 1952-ben jött létre a Nemzetközi Bábusport Szövetség (FIQ), amely már az összes szakágat magában foglalta. A teke kifejezetten európai sportág, a kontinensen kívül szinte ismeretlen, így olimpiai programba vételére nincs esély.
A teke Magyarországon
Magyarországon már a középkorban is használták a teke kifejezést: így hívták, azt a kőgolyót, amelyet harci eszközként használva ostrom közben az ellenségre gurítottak a vár faláról. A játék Mátyás király udvarában szintén kedvelt játék volt, noha csak egyes elemeiben hasonlított a mai tekézéshez. Mátyus István orvos, az első magyar testnevelési szakíró a XVII. században a kedvelt népi játékok között említette a csürök- vagy más néven tekejátékot. A sporttevékenységként űzött tekézés a XIX. század végén alakult ki, majd 1934-ben – négy budapesti klub – életre hívta a Magyar Tekézők Szövetségét (MATESZ). Az első csapatbajnokságot 1936-ban, az első egyéni ob-t 1938-ban írták ki. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling Szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de mindkét szakági szervezet megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14. óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség.
A magyar tekézők világ- és Európa-bajnoki címek sorát nyerték az 1950-es évek végétől kezdve. A sportág népszerűsége hazánkban – a bowling térhódítása dacára – továbbra is jelentős, bár mindez a média érdeklődésében kevéssé mutatkozik meg.
"Igyekeztem kizárni a körülöttem lévő tényezőket, és úgy játszottam, mint az év bármely mérkőzésén. Nagyon várom a 2013-as csapat-vb-t, mert hazai közönség előtt még nem szerepeltem világbajnokságon" - mondta az eredményhirdetés után Kiss, akinek ez volt a negyedik világbajnoki aranya (2 csapat, 1 összetett egyéni és a mostani sprint). Vegyespárosban a Sajermann Nóra, Kiss Tamás duó is közel állt a győzelemhez, de végül "hirtelen halálban" kikaptak a horvát Ana Bacan, Mario Musanic kettőstől.
Jövőre Magyarország látja vendégül a világ legjobbjait, ugyanis a 2013-as csapat-világbajnokságot Zalaegerszegen rendezik. Az erről szóló megállapodást Gyutai Csaba polgármester és Lengyel József, a Magyar Bowling és Teke Szövetség teke szakági szervezetének elnöke látta el kézjegyével. A nem olimpiai sportágak sajtószolgálatának pénteki tájékoztatása szerint a jövő hónapban esedékes lengyelországi egyéni vb-n prezentálják a nemzetközi szövetségnek a magyar előkészületeket. "Huszonöt év után Magyarország ismét csapat-vb-t rendezhet, amely nem más, min a magyar teke nemzetközi elismerése. A világbajnokságtól azt várjuk, hogy népszerűsítse a sportágat, és minél több fiatalt vonjunk be" - mondta az aláírás után Lengyel József.
Magyarországon utoljára 1988-ban volt felnőtt csapat-vb, akkor Budapest látta vendégül a világ legjobbjait. A tavalyi vb-t Szarajevóban rendezték meg, ott a női csapat aranyat, a férfi válogatott pedig ezüstérmet szerzett. A jövő évi zalaegerszegi vb május 10-én kezdődik.
A teke története, szabályai
A teke golyókkal és bábukkal űzött egyéni, páros és csapatsportág, amelyben a részvevők célja, hogy a pálya végén felállított kilenc bábuból lehetőség szerint minél többet ledöntsenek. Hobbi- és versenyszinten egyaránt népszerű.
A tekézés múltjáról, kialakulásáról különböző feltevések vannak. Azt mondják, már az ókori görögök is ismerték a tekejátékot, de előfordult ez az elnevezés a pogány germánok egyik kődobó játékaként is. Az első írásos forrás a teke létezéséről Hugo von Trimberg XIII. századi, thauerstadti iskolaigazgató tollából való. „Der Renner” című, mintegy 27 000 strófás költeménye a legrégebbi okmányjellegű forrásmunka. Ebből a műből kiderül, hogy a tekét nemcsak ismerték, de kedvelték is.
A játékok kizárólag a szabadban játszották népünnepélyeken, vásárok, búcsúk, lövészegyleti ünnepségek alkalmával. A pálya lehetett négyszögletes vagy kerek térség, attól függően, hogy dobták vagy gurították a golyót. A XIV. században a vendéglősök rájöttek, hogy a tekejátéknak kellő üzleti vonzereje van, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amiket ekkor még kuglinak nevezték (az elnevezés a német kugel szóból – magyarul: gömb, golyó – származott). A golyót eleinte kemény földön gurították, később agyagréteggel vonták be a pályát. A pálya egyenetlenségét többféle módon próbálták jobbá tenni. Homokkal, zúzott kővel, egyes kocsmákban agyaggal kevert állatvérrel törekedtek a golyó útjának akadálytalan célba érésére. A kezdetben nyitott pályákat idővel lefedték, s ezáéltal kiküszöbélték az időjárás viszontagságai által okozott korlátokat. Ennek ellenére még a ma is találunk olyan falusi kocsmai kerthelyiségeket, ahol e sportnak a szabad ég alatt hódolnak.
A sportág évszázadokon át fennmaradt, miközben mindenütt más-más szabályok szerint űzték. Létrejött a játék tízbábus változata, a bowling. A két szakág mindvégig szoros kapcsolatban állt egymással, olyannyira, hogy eleinte az 1926-ban Nemzetközi Bowling Szövetség (IBA) néven megalakult szervezet égisze alatt működött a tekesport. Jóval később, 1952-ben jött létre a Nemzetközi Bábusport Szövetség (FIQ), amely már az összes szakágat magában foglalta. A teke kifejezetten európai sportág, a kontinensen kívül szinte ismeretlen, így olimpiai programba vételére nincs esély.
A teke Magyarországon
Magyarországon már a középkorban is használták a teke kifejezést: így hívták, azt a kőgolyót, amelyet harci eszközként használva ostrom közben az ellenségre gurítottak a vár faláról. A játék Mátyás király udvarában szintén kedvelt játék volt, noha csak egyes elemeiben hasonlított a mai tekézéshez. Mátyus István orvos, az első magyar testnevelési szakíró a XVII. században a kedvelt népi játékok között említette a csürök- vagy más néven tekejátékot. A sporttevékenységként űzött tekézés a XIX. század végén alakult ki, majd 1934-ben – négy budapesti klub – életre hívta a Magyar Tekézők Szövetségét (MATESZ). Az első csapatbajnokságot 1936-ban, az első egyéni ob-t 1938-ban írták ki. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling Szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de mindkét szakági szervezet megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14. óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség.
A magyar tekézők világ- és Európa-bajnoki címek sorát nyerték az 1950-es évek végétől kezdve. A sportág népszerűsége hazánkban – a bowling térhódítása dacára – továbbra is jelentős, bár mindez a média érdeklődésében kevéssé mutatkozik meg.
0 Megjegyzések