Tények: az utóbbi évtizedekben a kozmetikai ipar robbanásszerű fejlődésének lehettünk tanúi. Ebben a bőségben nincs egyszerű dolga annak, aki valóban a számára legmegfelelőbb készítményt szeretné megtalálni. Ehhez mindenek előtt tisztában kell lenni azzal, hogy milyen is bőrünk felépítése, és mik az esetleg eddig felfedett érzékenységeink (allergiák).

Bőrünk

Egy átlagos felnőtt ember bőre mintegy 2-2,5 négyzetméter felületen közvetlenül érintkezik a külvilággal. Három rétege a külső felszíntől befelé haladva a hám, az irha és a bőralja. Mindhárom rétegnek meg van a maga speciális szerepe. A hámréteg legkülső része a felhám, egy vékony, elhalt szarusejtekből álló réteg, amely rugalmas, vízhatlan, kitűnő hőszigetelő, és folyamatosan megújul.

Bár úgy tűnhet, hogy a felszíni sejtek egymáshoz közvetlenül kapcsolódnak, van közöttük egy zsírszerű anyagból (lipoidokból) álló úgynevezett sejtek közötti állomány, melynek fontos szerepe van abban, hogy a bőrfelszínen milyen anyagok tudnak átjutni. A hámréteg mélyebb része osztódó sejtekből áll, illetve itt találhatóak a bőr színanyagát (pigmentet) termelő sejtek is. A pigmentek ultraibolya sugárzás elnyelő képességükkel védik a mélyebb szövetrétegeket a napsugárzás káros hatásaitól.

A hám alatti következő bőrréteg az irha, amely rostrendszerének köszönhetően a bőr rugalmasságáért felelős, illetve itt futnak a bőrt ellátó vérerek, idegek és itt vannak a tapintás, hideg, meleg és fájdalom érzékelői is. A legbelső réteg, a bőralja voltaképpen zsírsejtekből épül fel.

Illatanyagok, színezékek

Az illatanyagok szerepe kettős, egyrészt a tisztálkodó szer eredeti illatát hívatottak maszkírozni, valamint a felhasználó számára egyedi élményt nyújtani. A színezékeket az optikai élmény javítására, tetszetősebb külső létrehozására adalékolják a kozmetikai készítményekhez, ezzel jobban eladhatóvá téve azokat.

A kozmetikai készítményekben leggyakrabban előforduló színezékek és illatanyagok lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek. De e két csoport között a határ nem különíthető el élesen, és a két csoport allergizáló illetve az illatanyagok szaglásbénító hatását tekintve sok esetben nem is számít, hogy természetes vagy szintetikus vegyületekről beszélünk.

Az illatok szaglásbénító hatást nagy valószínűséggel mindenki átélte már legalább egyszer életében, de valószínűleg többször is. Bizonyára Önnel is történt már olyan, hogy amikor egy ideig egy erős parfüm illata körül lengte, akkor egy idő után már nem is érezte azt. Ez az ilyen vegyületek szaglóideg bénító hatásának köszönhető. Tekintettel arra, hogy szaglásunk is fontos része a környezetünkből beérkező információk érzékelésének, ezért a szagló idegek ilyen mértékű bombázása rontja a környezetről felfogott képünket, és esetleg reakcióidőnket is bizonyos helyzetekben.

Az allergizáló hatás tekintetében már hazai tanulmányok is születtek arról, hogy az elmúlt húsz-huszonöt évben az illatanyagok váltak a második számú legfőbb kontakt allergénné a nikkel után.

A fémet gyakran tartalmazó mesterséges színezékek pedig, gyakorlatilag az első helyen állnak allergiát okozó tulajdonságukat tekintve. A szappanokban, testápolókban (de például rejtetten a mosószerekben, intim betétekben, stb. is) előforduló szín- és illatanyagok a legkülönfélébb testtájakon okozhatnak átmeneti vagy hosszan tartó irritáló bőrgyulladást, illetve belélegezve egyéb allergiás tüneteket. Ilyen vizsgálatot hazánkban az Országos Bőr és Nemi Kórtani Intézetben végeztek.

Allergén okozta kontakt bőrgyulladás

A bőrrel érintkező allergének következtében, az érintkezés helyén vagy a test egyéb területén kialakuló kiütéssel járó bőrbetegség. Heveny formájának tünetei bőrpír, gyulladás, apróbb-nagyobb felhólyagzás. Az érintett terület viszket vagy ég. A hosszan tartó formánál az érintett terület inkább sötétebb vörös árnyalatú, a bőr száraz, hámló, repedezett, és itt is jellemző a viszketés. Általában 1-4 nappal az első érintkezés után alakul ki.

Ha az érzékenység kialakult, akkor nagy valószínűséggel már nem múlik el, tehát az egyetlen kezelési mód az érzékenységet kiváltó anyag (allergén) kiiktatása. Természetesen az allergén pontos beazonosítása kizárólag speciális bőrgyógyászati teszttel végezhető el.

Megoldás

Az érzékenység kialakulásának kockázata csökkenthető olyan kozmetikumok használatával, amelyekben nem alkalmaznak illatosító szereket és mesterséges színezékeket. Kevés ilyen tulajdonságú termékkel lehet találkozni a kozmetikai piacon, de azért szerencsére már több kozmetikai cég felismerte ennek fontosságát és piacképességét. A probléma megoldása elvileg egyszerű, azonban a kozmetikai alapanyagok közül kiválasztani azokat az alkotóelemeket, amelyeknek eredeti szagát nem kell eltakarni-elfedni az illatanyagokkal, és ezen alkotórészek együttesével egy megfelelő minőségű terméket komponálni hosszadalmas, körültekintő és költséges munka. Az ezzel együttjáró procedúrát nem igazán tartja kifizetődőnek a cégek nagy része, így marad a "szag" álcázása azzal a körítéssel, hogy a termék illata a fogyasztó igényeit és ízlésvilágát szolgálja.

A kozmetikai cikkek területén tett kitekintésünk során a DERMAX Illat- és Színezékmentes kozmetikai családot találtuk leginkább elérhetőnek, értve ezalatt a családba tartozó termékek árát és beszerezhetőségét is. Kipróbáltuk, megkedveltük; azt adja, amit vártunk tőle: illat- és színezékanyag-mentes testápolást! Íme az egyik legolcsóbb beszerzési forrás:

A lényeg, hogy már léteznek a fenti problémát megoldására specializált temékek, csak nehéz megtalálni őket, hiszen igencsak a kozmetikumok perifériájára szorulnak, reméljük nem sokáig. A másik nehézség: az ilyen termékek ára. Hiszen a fenti kritériumoknak megfelelő alkotóelemek nem feltétlenül a legolcsóbb kategóriába tartoznak, illetve ezeknél a termékeknél is megdobhatja az árat a reklámköltség, ami nélkül nehezen hódíthatnának teret a szín- és illatkavalkádban.

Nyilván, ha egy kozmetikai termék szép, színes és jó illatú, akkor eladhatóbb. Kérdés, hogy megéri-e... mint a "szagos radír", aminél az a tény, hogy valóban radíroz-e, igencsak másodlagos...