A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról. A bankok alig merik hitelezni a magyar vállalatokat, így a gazdaság növekedése sem tud beindulni. 2-3 év alatt 3000 embert bocsátottak el a hazai bankszektorból.
Végre van statisztikai adatunk. Miért jó ez? Ha kimutatható, hogy a bankok szerződései semmisségi szerződések, akkor jó esélyünk arra, hogy azokat ne kelljen visszafizetni, vagy csak részlegesen kelljen visszafizetni, esetleg kamatmentesen.
Hogyan?
A ma elérhető forint mennyiséget, ill. magyarországi pénztömeget hasonlóan kell elképzelni, mint egy tavat, amibe hol több víz van, hol kevesebb. A víz a pénzt szimbolizálja.
Ha növelni akarjuk a pénz mennyiségét a szükséges mennyiségre, hogy mindenki munkához, és a szükségleteihez jusson, akkor erre összesen három féle mód van: Vagy újabb hiteleket veszünk fel a kereskedelmi bankoktól
Vagy az MNB-be újabb pénzt teszünk bele, külföldi hitelekből, pl. az IMF-ből
Vagy az ország költségvetésén keresztül tesszük bele, de ezt az adókkal ki is vonjuk a gazdaságból, így ez a Mi nézőpontunkból nem érdekes, mivel évről-évre többet veszünk ki, mint teszünk bele amit az MNB tesz bele a gazdaságba, annak kamataival együtt un. SWAP ügyletekkel szintén folyamatosan csökkentik a tavunk vízmennyiségét, ill. úgy adnak vizet a tóba, hogy azt kamatostul ki is veszik belőle. Meddig tartható ez fent?
Így csak a kereskedelmi bankok újabb hitelére szorítkozhatunk, de ha azt is a fenti cikk alapján folyamatosan kivonják a gazdaságból, akkor a korábban felvett vállalkozói-, önkormányzati-, ill. magánszemélyek által felvett hitelek egy része, amit kivisznek az országból, azok visszafizethetetlenek lesznek, ill. maga a hitelezési szerződések lesznek teljesíthetetlenek, hiszen az a pénz hiányzik a gazdaságból, ami a visszafizetés fedezete, így ezek a hitelszerződések elméletileg semmisek, ill. részlegesen semmisek.
Ahhoz, hogy egy korábban felvett hitelt vissza lehessen fizetni, a következőket kell figyelembe venni:
A felvett hitel kamataihoz szükséges pénz mennyiségét biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Ebből az új hitelből fizetett adófizetési kötelezettségre elköltött pénz mennyiségét a költségvetésen keresztül egy az egyben arányban szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
A megtakarításokra által kivont pénzek mennyiségét is biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Az import termékekre elköltött pénz mennyiségét, aminek nincs export fedezete, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Az exporthozamok profit kivitelének azt a részét, ami által esetlegesen deficites lehet egy export, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Kíváncsian várjuk, melyik ügyészség képes ezt megérteni, és a szükséges jogi lépéseket megtenni ez ügyben.
Hogyan?
A ma elérhető forint mennyiséget, ill. magyarországi pénztömeget hasonlóan kell elképzelni, mint egy tavat, amibe hol több víz van, hol kevesebb. A víz a pénzt szimbolizálja.
Ha növelni akarjuk a pénz mennyiségét a szükséges mennyiségre, hogy mindenki munkához, és a szükségleteihez jusson, akkor erre összesen három féle mód van: Vagy újabb hiteleket veszünk fel a kereskedelmi bankoktól
Vagy az MNB-be újabb pénzt teszünk bele, külföldi hitelekből, pl. az IMF-ből
Vagy az ország költségvetésén keresztül tesszük bele, de ezt az adókkal ki is vonjuk a gazdaságból, így ez a Mi nézőpontunkból nem érdekes, mivel évről-évre többet veszünk ki, mint teszünk bele amit az MNB tesz bele a gazdaságba, annak kamataival együtt un. SWAP ügyletekkel szintén folyamatosan csökkentik a tavunk vízmennyiségét, ill. úgy adnak vizet a tóba, hogy azt kamatostul ki is veszik belőle. Meddig tartható ez fent?
Így csak a kereskedelmi bankok újabb hitelére szorítkozhatunk, de ha azt is a fenti cikk alapján folyamatosan kivonják a gazdaságból, akkor a korábban felvett vállalkozói-, önkormányzati-, ill. magánszemélyek által felvett hitelek egy része, amit kivisznek az országból, azok visszafizethetetlenek lesznek, ill. maga a hitelezési szerződések lesznek teljesíthetetlenek, hiszen az a pénz hiányzik a gazdaságból, ami a visszafizetés fedezete, így ezek a hitelszerződések elméletileg semmisek, ill. részlegesen semmisek.
Ahhoz, hogy egy korábban felvett hitelt vissza lehessen fizetni, a következőket kell figyelembe venni:
A felvett hitel kamataihoz szükséges pénz mennyiségét biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Ebből az új hitelből fizetett adófizetési kötelezettségre elköltött pénz mennyiségét a költségvetésen keresztül egy az egyben arányban szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
A megtakarításokra által kivont pénzek mennyiségét is biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Az import termékekre elköltött pénz mennyiségét, aminek nincs export fedezete, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Az exporthozamok profit kivitelének azt a részét, ami által esetlegesen deficites lehet egy export, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született.
Kíváncsian várjuk, melyik ügyészség képes ezt megérteni, és a szükséges jogi lépéseket megtenni ez ügyben.
0 Megjegyzések