Nem a Milla jelenti Bajnai Gordon politikai visszatérésének bázisát, hanem egy általa létrehozott új egyesület – értesült az atv.hu. Úgy tudjuk, Bajnai stábjában szerepet kaphat Urbán László, aki az első Orbán-kormány pénzügyminiszter-jelöltje volt.
Lapunk értesülése szerint Bajnai Gordon több vezető értelmiségivel és gazdasági szakértővel együtt egy új egyesületet hoz létre, amely a kereteit fogja jelenteni a volt miniszterelnök politikai tevékenységének. Információink szerint a Bajnai- stáb koncepciója az, hogy az Orbán-kormány vitatható teljesítményű gazdaságpolitikáját, különösen a közgazdászkörökben élesen bírált „matolcsyzmust” kívánják ellenpontozni.
Ebben nemcsak a volt miniszterelnök válságkezelő politikájának az eredményére próbálnak építkezni, hanem befolyásos gazdasági szakértők, neves közgazdászok – sportnyelven szólva – „leigazolásával” igyekeznek a Fidesz – és nem mellesleg – az ellenzéki pártok elitje számára kihívást intézni.
Bajnai csapatát erősíti többek között Felcsuti Péter, a Raifeissen Bank nyugdíjba vonult vezérigazgatója, a Bankszövetség volt elnöke. Felcsuti a nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, ő fordította Michael Sandel: Mi az igazságos? ...és mi nem? című nagysikerű könyvét, amely a gazdasági kérdések és a szociális problémák (profit vs. erkölcs) témájában igyekszik rendet vágni. Felcsuti egyebek mellett roma felzárkóztatási programban is részt vesz, egyik fő támogatója a „szegények bankja” néven ismert Kiút Programnak, mely Magyarország hátrányos helyzetű régióiban, a mélyszegénységben élőknek nyújt lehetőséget saját vállalkozásuk indításához.
Közgazdászoktól úgy értesültünk, hogy Bajnai Gordon kiváló személyes és szakmai viszonyt ápol Urbán Lászlóval, aki a 90-es években a Fidesz első számú gazdasági szakértője volt. Urbán a párt színeiben az Országgyűlés tagja is volt, 1998-ban Orbán megnevezte mint a pénzügyminiszteri poszt várományosát. Azonban mivel Urbán azt találta mondani, hogy „más a választási és más a kormányprogram”, végül Járai Zsigmondra esett Orbán Viktor választása 1998-ban.
A legutóbb az EBRD igazgató tanácsában tevékenykedő Urbán óriási név közgazdászkörökben, általában a közgazdászok konzervatív köréhez sorolják, akik – mint például a Fidesz alapító Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, vagy Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke – a 40-45 év alatti közgazdász generációban népszerűek.
- Urbán László a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány gazdaságpolitikai kabinetjének egyik vezető koordinátora, szakértője - erősítette meg lapunk információit Szigetvári Viktor, az alapítvány kuratóriumi tagja. Szigetvári hozzátette, Urbán nem vesz részt a Bajnai által létrehozandó egyesületben - ezt egyébként cikkünk nem is állítja.
Urbán László 1959. július 25-én született. A budapesti közgazdaságtudományi egyetem pénzügy szakán végzett 1982-ben. Egyetemi adjunktus lett, majd egyetemi doktor titulust szerzett. 1988-89-ben tanulmányokat folytatott a Kaliforniai Egyetemen, majd 1992-93-ban a Princenton Egyetemen. 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja volt. 1989 után néhány évig a Fidesz gazdasági szakértőcsoportjának vezetőjeként tevékenykedett, 1993 decemberétől a Fidesz országgyűlési képviselője lett. 1998-ban, az Orbán-kormány alakulásakor szóba került pénzügyminiszter-jelöltként. 1995 óta különböző pénzintézeteknél - többször külföldön – dolgozott: előbb a Világbanknál, majd az ABN-Amrónál töltött be posztokat. 1998-2000-ben a Postabank vezérigazgató-helyettese volt (ez már Princz Gábor banktól való távozása után történt). Ezután a Citigroupnál (2000-2005) és a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott vezető pozíciókban, 2007-ben pedig az OTP Bankhoz került, ahol Spéder Zoltánt váltotta a poszton. Két év múlva közös megegyezéssel távozott az OTP-től. (forrás: Mfor)
Érdemes tudni, hogy a közgazdász elitben létezik egy nagyon mély generációs és szakmai törésvonal. Az egyik oldalon találhatóak azok az inkább baloldali közgazdászok, akik az állampárti időkben az úgynevezett reformkommunisták köréhez tartoztak. A szocialista rendszer modernizálásának tanulmányozásából és céljától jutottak el a piacgazdaság támogatásáig, de az ideológiai gyökereik – legalábbis a bírálóik szerint – máig a marxista gazdaságtanból eredeztethetőek. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem egyébként ennek a gazdasági filozófiának volt a „keltetője”. Ezt a szakmai kört leginkább a Kopátsy Sándor alapította Pénzügykutató Intézet köré gyűlt szakértők szimbolizálják, amelyhez egyébként közgazdász körökben Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is sorolják. (Matolcsy 1990-ig munkatársa volt a Pénzügykutatónak.)
A fiatalabb közgazdász generáció – noha többeknek az előbbiek voltak az egyetemen az oktatói, mondhatni mesterei – megtagadták ezt az örökséget. Egyebek mellett a „közgáz” elvégzése után külföldi egyetemen is tanultak, a már említett Urbán a Berkeley-n, Hamecz Oxfordban, Heim Dublinban. Két dolog jellemző a 45 év alatti közgazdász generációra: egyrészt többnyire elutasítják a KISZ értelmiségre alapuló MSZP-t, ebből fakadóan jellemzőn a Fidesszel szimpatizáltak. Másrészt sokkal nyitottabbak a piacgazdaságra, mint az elődeik, nem a szocializmus és a kapitalizmus keverékében gondolkodnak gazdaságpolitikai kérdésekben.
Matolcsy György – és egyébként az Orbán-kormány – gazdaságpolitikáját, egyebek mellett az államosítási hullámot ebben a mérsékelt konzervatív körben súlyosan negatívan ítélik meg. Ha Bajnai Gordonnak sikerül Urbán László leigazolásával újszerű gazdaságpolitikai programot alkotnia, akkor az jelentős kihívást jelenthet a Fidesz számára, mert az elbizonytalanodott szakértelmiségi kör számára vonzóvá teheti az ellenzéki mozgalmát.
Medián: Bajnai - Orbán 38:22
A HVG legfrissebb számában közli a Medián politikus-népszerűségi felmérését, melyen az utóbbi hónapokban tartósan előkelő helyezést ért volna el Bajnai, ha rákerült volna. A Medián az „aktív elkötelezetlen” szavazók körében azt mérte, hogy a 100 fokú skálán a 2012. január és október közötti átlag alapján Bajnai 38 százalékon áll. Őt Mesterházy Attila MSZP-elnök követi 31 százalékkal, az LMP-s Karácsony Gergely és pártársa, Schiffer András, valamint a Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán 30 százalékos népszerűséggel következnek. E felmérés szerint Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke 23 százalékon áll, őt Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök 22 százalékkal követi. Vona Gábor Jobbik-elnök 18, Gyurcsány Ferenc DK-elnök 14 százalékos népszerűségi mutatóval szerepel a listán.
Lapunk értesülése szerint Bajnai Gordon több vezető értelmiségivel és gazdasági szakértővel együtt egy új egyesületet hoz létre, amely a kereteit fogja jelenteni a volt miniszterelnök politikai tevékenységének. Információink szerint a Bajnai- stáb koncepciója az, hogy az Orbán-kormány vitatható teljesítményű gazdaságpolitikáját, különösen a közgazdászkörökben élesen bírált „matolcsyzmust” kívánják ellenpontozni.
Ebben nemcsak a volt miniszterelnök válságkezelő politikájának az eredményére próbálnak építkezni, hanem befolyásos gazdasági szakértők, neves közgazdászok – sportnyelven szólva – „leigazolásával” igyekeznek a Fidesz – és nem mellesleg – az ellenzéki pártok elitje számára kihívást intézni.
Bajnai csapatát erősíti többek között Felcsuti Péter, a Raifeissen Bank nyugdíjba vonult vezérigazgatója, a Bankszövetség volt elnöke. Felcsuti a nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, ő fordította Michael Sandel: Mi az igazságos? ...és mi nem? című nagysikerű könyvét, amely a gazdasági kérdések és a szociális problémák (profit vs. erkölcs) témájában igyekszik rendet vágni. Felcsuti egyebek mellett roma felzárkóztatási programban is részt vesz, egyik fő támogatója a „szegények bankja” néven ismert Kiút Programnak, mely Magyarország hátrányos helyzetű régióiban, a mélyszegénységben élőknek nyújt lehetőséget saját vállalkozásuk indításához.
Közgazdászoktól úgy értesültünk, hogy Bajnai Gordon kiváló személyes és szakmai viszonyt ápol Urbán Lászlóval, aki a 90-es években a Fidesz első számú gazdasági szakértője volt. Urbán a párt színeiben az Országgyűlés tagja is volt, 1998-ban Orbán megnevezte mint a pénzügyminiszteri poszt várományosát. Azonban mivel Urbán azt találta mondani, hogy „más a választási és más a kormányprogram”, végül Járai Zsigmondra esett Orbán Viktor választása 1998-ban.
A legutóbb az EBRD igazgató tanácsában tevékenykedő Urbán óriási név közgazdászkörökben, általában a közgazdászok konzervatív köréhez sorolják, akik – mint például a Fidesz alapító Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, vagy Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke – a 40-45 év alatti közgazdász generációban népszerűek.
- Urbán László a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány gazdaságpolitikai kabinetjének egyik vezető koordinátora, szakértője - erősítette meg lapunk információit Szigetvári Viktor, az alapítvány kuratóriumi tagja. Szigetvári hozzátette, Urbán nem vesz részt a Bajnai által létrehozandó egyesületben - ezt egyébként cikkünk nem is állítja.
Urbán László 1959. július 25-én született. A budapesti közgazdaságtudományi egyetem pénzügy szakán végzett 1982-ben. Egyetemi adjunktus lett, majd egyetemi doktor titulust szerzett. 1988-89-ben tanulmányokat folytatott a Kaliforniai Egyetemen, majd 1992-93-ban a Princenton Egyetemen. 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja volt. 1989 után néhány évig a Fidesz gazdasági szakértőcsoportjának vezetőjeként tevékenykedett, 1993 decemberétől a Fidesz országgyűlési képviselője lett. 1998-ban, az Orbán-kormány alakulásakor szóba került pénzügyminiszter-jelöltként. 1995 óta különböző pénzintézeteknél - többször külföldön – dolgozott: előbb a Világbanknál, majd az ABN-Amrónál töltött be posztokat. 1998-2000-ben a Postabank vezérigazgató-helyettese volt (ez már Princz Gábor banktól való távozása után történt). Ezután a Citigroupnál (2000-2005) és a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott vezető pozíciókban, 2007-ben pedig az OTP Bankhoz került, ahol Spéder Zoltánt váltotta a poszton. Két év múlva közös megegyezéssel távozott az OTP-től. (forrás: Mfor)
Érdemes tudni, hogy a közgazdász elitben létezik egy nagyon mély generációs és szakmai törésvonal. Az egyik oldalon találhatóak azok az inkább baloldali közgazdászok, akik az állampárti időkben az úgynevezett reformkommunisták köréhez tartoztak. A szocialista rendszer modernizálásának tanulmányozásából és céljától jutottak el a piacgazdaság támogatásáig, de az ideológiai gyökereik – legalábbis a bírálóik szerint – máig a marxista gazdaságtanból eredeztethetőek. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem egyébként ennek a gazdasági filozófiának volt a „keltetője”. Ezt a szakmai kört leginkább a Kopátsy Sándor alapította Pénzügykutató Intézet köré gyűlt szakértők szimbolizálják, amelyhez egyébként közgazdász körökben Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is sorolják. (Matolcsy 1990-ig munkatársa volt a Pénzügykutatónak.)
A fiatalabb közgazdász generáció – noha többeknek az előbbiek voltak az egyetemen az oktatói, mondhatni mesterei – megtagadták ezt az örökséget. Egyebek mellett a „közgáz” elvégzése után külföldi egyetemen is tanultak, a már említett Urbán a Berkeley-n, Hamecz Oxfordban, Heim Dublinban. Két dolog jellemző a 45 év alatti közgazdász generációra: egyrészt többnyire elutasítják a KISZ értelmiségre alapuló MSZP-t, ebből fakadóan jellemzőn a Fidesszel szimpatizáltak. Másrészt sokkal nyitottabbak a piacgazdaságra, mint az elődeik, nem a szocializmus és a kapitalizmus keverékében gondolkodnak gazdaságpolitikai kérdésekben.
Matolcsy György – és egyébként az Orbán-kormány – gazdaságpolitikáját, egyebek mellett az államosítási hullámot ebben a mérsékelt konzervatív körben súlyosan negatívan ítélik meg. Ha Bajnai Gordonnak sikerül Urbán László leigazolásával újszerű gazdaságpolitikai programot alkotnia, akkor az jelentős kihívást jelenthet a Fidesz számára, mert az elbizonytalanodott szakértelmiségi kör számára vonzóvá teheti az ellenzéki mozgalmát.
Medián: Bajnai - Orbán 38:22
A HVG legfrissebb számában közli a Medián politikus-népszerűségi felmérését, melyen az utóbbi hónapokban tartósan előkelő helyezést ért volna el Bajnai, ha rákerült volna. A Medián az „aktív elkötelezetlen” szavazók körében azt mérte, hogy a 100 fokú skálán a 2012. január és október közötti átlag alapján Bajnai 38 százalékon áll. Őt Mesterházy Attila MSZP-elnök követi 31 százalékkal, az LMP-s Karácsony Gergely és pártársa, Schiffer András, valamint a Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán 30 százalékos népszerűséggel következnek. E felmérés szerint Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke 23 százalékon áll, őt Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök 22 százalékkal követi. Vona Gábor Jobbik-elnök 18, Gyurcsány Ferenc DK-elnök 14 százalékos népszerűségi mutatóval szerepel a listán.
0 Megjegyzések