Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben, 2-3 éves futamidejű magyar államkötvényt vásárolna - tudta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik forrásától a Figyelő.
A lap cikkéből nem egyértelmű a tervezett kötvénykibocsátás devizaneme, az feltehetően azeri manatban valósulna meg, az viszint biztosnak tűnik, hogy a törököket csak a közvetítés miatt vonnák be az egész ügyletbe, amely mind a magyar, mind az azeri állam számára előnyökkel járna.
Lényeges, hogy a kötvénykibocsátásra akár még a magyar EU/IMF-megállapodás előtt sor kerülne, igaz ezt most is cáfolta az Államadósság Kezelő Központ a lapnak. Amennyiben a kibocsátás mégis megelőzné a megállpaodást, akkor az a nyugati befektetők számára bizonytalanságot okozhat azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány mennyire gondolja komolyan a megállapodás megkötését.
Kinek miért lenne jó?
A lap szerint Azerbajdzsánnak azért lenne jó üzlet magyar állampapírokat venni, mert az olajexportból származó dollárbevételeit (azt manatra konvertálva) viszonylag magas kamat mellett tudná befektetni biztonságosnak számító piacon. A magyar fél viszont egyrészt demonstrálni tudná, hogy képes a devizaalapú forrásbevonásra (a lap szerint a kormány az elmúlt időszakban meglehetősen népszerűtlen lett a jobbára angolszász befektetők által dominált nemzetközi piacokon), másrészt levegőhöz jutna az EU/IMF-tárgyalásokon, hiszen a 2-3 milliárd eurónyi forrásbevonással az idei 4 milliárd eurónyi tervezett devizakötvény-kibocsátás több, mint felét megvalósítaná. Igaz érdemes megjegyezni, hogy az év eddigi részében az állam az MNB-től kapott devizával már megoldotta a devizaalapú adósságfinanszírozást, így az azeri kibocsátásból származó pénz egyre inkább a jövő évi devizaalapú törlesztési következettségek teljesítéséhez jönne jól.
A lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormány vezető tisztségviselői a keleti nyitás politikája keretében 2011 óta már több olyan közel- és távol-keleti országot is felkerestek, amelyek szóba jöhetnek a magyar államadósság finanszírozás biztosítása szempontjából. Így Szaúd-Arábiával is tárgyalt arról, hogy egy, az EU/IMF-hitelhez hasonló nagyságrendű, 10-15 milliárd eurós pénzügyi csomagot biztosítson Rijád. A lap meg nem erősített információi szerint ez a projekt azért bukott meg, mert a szaúdiak hosszú távú, állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződést kértek cserébe, de ebbe a magyar kormány politikai öngyilkosság miatt nem ment bele. A kínaiakkal is hónapokig folytak a tárgyalások, a megbeszélések végén már csak 1 milliárd eurónyi kötvényvásárlásról, de ezt végül közlekedésfejlesztési projektek keretében hitelezi meg Peking Magyarországnak.
Az EU/IMF előtt is jöhet
A lap úgy tudja, hogy Azerbajdzsán a magyar kötvényt hajlandó lenne akár az aktuális piaci árazásnál alacsonyabb kamatokkal (számukra drágábban) is megvenni, egy másik lehetőség szerint piaci hozamszint mellett vennék meg, de lenne a szerződésben egy olyan opció, amely akkor lépne hatályba, ha időközben megszületne az EU/IMF-megállapodás. Ezután az azerieknek kifizetendő kamat követné a piaci hozamokat, amelyek valószínűleg süllyednének a meglévő EU/IMF-szerződés gazdaságpolitikai hitelességnövelő hatása. Utóbbi opcióból egyébként arra lehet következtetni, hogy akár az EU/IMF-megállapodás előtt is kimenne a devizakötvény-piacra a magyar állam, noha ezt eddig (és most is) következetesen tagadta a kormányzat, illetve az adósságkezelő.
A megállapodás előtti kibocsátást a nyugati befektetők úgy is értelmezhetik, hogy a kormány nem akar megállapodni az EU/IMF-fel és az adósságfinanszírozás biztosítása érdekében más, keleti források után néz a "keleti nyitás" politikájával összhangban. Ez az értelmezés a nyugati befektetők számára negatív lenne és egyúttal ez a forgatókönyv magában hordozná annak lehetőségét, hogy a magyar kormány a továbbiakban is szokatlan gazdaságpolitikai lépéseket tehet meg, amelyek befektetői bizalomromboló hatása mégsem korlátozná az államadósság finanszírozási képességét. Egy másik (pozitív) értelmezés szerint az opció azt is jelenti, hogy a kormány törekszik az államadósság olcsóbbá tételére, ahhoz pedig a megállapodás megkötésén is túl kell esnie.
KORÁBBI HÍRÜNK:
Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról - jelentette török illetékesekre hivatkozva a Reuters hírügynökség. A hírre az Államadósság Kezelő Központtól úgy reagáltak: "a magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását".
A Reuters értesülése szerint egy török brókercéget bíztak meg a kibocsátás lebonyolításával. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályzatán.
A közelmúltban magyar hivatalos személyek látogatást tettek Törökországban és már akkor megemlítették egy lírakötvény kibocsátásnak lehetőségét. Ez mind a bankok, mind a hatóságok számára teljesen új feladatot jelent, és a kezdeti megbeszélések bíztatóak - mondta egy török bankár.
"Minthogy ez az első ilyen kibocsátás, bele fog telni némi időbe a lebonyolítása" - mondta. "Ez lehet az első lépés a felé, hogy Isztambul pénzügyi központtá váljon. A kibocsátás talán nem lesz nagy, de az első lesz, és megnyitja az utat más országok előtt is" - tette hozzá a bankár.
Az ÁKK-tól azt is közölték: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapír-piac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként. A lehetséges új piacok vizsgálata azonban még csak az adott piacon kialakult feltételek feltárási fázisában tart, ezért az ÁKK az adott témában semmiféle konkrét információval nem tud szolgálni.