Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) néven 3 éves futamidejű, változó kamatozású, az euróövezeti átlagos fogyasztói árindex felett 2,5 százalékos kamatprémiumot fizető, egy euró alapcímletű állampapír kibocsátását tervezi az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).

Ezt jelentette be Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Az új papírral a kincstár elsősorban a lakosságot célozza meg, de a belföldiek mellett devizakülföldi természetes és jogi személyek egyaránt vásárolhatják. Az új termék kamatának mértéke az Eurostat jelenlegi inflációs adata és a kamatprémium alapján 5 százalék körül várható.

Borbély László András elmondta, hogy az első kibocsátás néhány héten belül várható, a tervezett összérték néhány száz millió euró - 50-60 milliárd forint - körül lesz. Kamatfizetés évente kétszer lesz, júniusban és decemberben. A kamat meghatározásnál az Eurostat által megadott tényinflációt veszik alapul, nem az előzetes adatot, így a kamat az euróövezet áprilisi és októberi inflációs adatához fog kapcsolódni.

A kibocsátás módja adagolt lesz, vagyis nem kell jegyezni a kötvényeket, hanem a készletből azonnal megvásárolhatók, meghatározott árfolyamon. Amennyiben elfogy a felkínált mennyiség, úgy a kincstár rábocsáthat, illetve új sorozatot bocsáthat ki. A kötvény lejárat előtt is visszaváltható, amit az biztosít, hogy a forgalmazók bizonyos összeghatár felett visszavásárlási árat jegyeznek majd.

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy az inflációhoz kötött kamatozás miatt a kötvény vásárlói köre korlátozott, ezért nem számít arra, hogy például befektetési bankok nagy mennyiségben vásárolnak belőle. A lakosság mellett azonban az exportpiacon aktív kis- és közepes vállalkozások számára jó befektetési lehetőséget kínál.

IMF-tárgyalások és nemzetközi kötvény-kibocsátás

Kérdésekre válaszolva Borbély László András elmondta, hogy az új deviza államkötvény nem helyettesíti az éves tervben szereplő deviza kibocsátást. Véleménye szerint az IMF tárgyalásokat nem befolyásolja az új termék kibocsátása, mivel azzal nem a nemzetközi tőkepiacra kíván kilépni az Államadósság Kezelő Központ. Új devizakötvény kibocsátást továbbra is csak az IMF megállapodás után tervez az ÁKK. Hozzátette, hogy a terven felüli értékesítésből befolyó pénz azonban segíthet a finanszírozási helyzet javításán.

Az IMF megállapodásról Borbély László András úgy vélekedett, hogy szükség van a megállapodásra, mert az biztonsági hálót jelent. Úgy fogalmazott: a piac azt nézi, hogy kinek mennyi tartaléka van. Az MNB havonta közli a devizatartalék és egyéb eszközök állományát, ami általában megnyugvással tölti el a piacot. A hitelkeret azonban egy olcsóbban fenntartható tartalékot jelent. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tőkepiacon az ÁKK képes finanszírozni a magyar államadósságot. Egy új kibocsátás pedig mindig a piaci helyzettől függ.

Érdemes megjegyezni, hogy az új PEMÁK-ból bevont forrás növeli az állam devizaalapú finanszírozási mozgásterét és ha adott időpontban nincs az államnak devizaalapú törlesztési kötelezettsége, akkor átmenetileg bekerülhet ez a devizaforrás az MNB-hez betétbe is.

Az ÁKK adatai szerint az idén október közepéig csaknem 355 milliárd forint értékben sikerült értékesíteni a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírokból. A kisbefektetők birtokában lévő teljes lakossági állampapír állomány piaci értéken 984 milliárd forint volt ez év július végén.

Bárki vásárolhatja

A Prémium Euró Magyar Államkötvényt (PEMÁK) 1 eurós címletekben lehet majd jegyezni a pénzügyi intézményeknél (most a bankoknál, informatikai fejlesztés után a Kincstárnál), a kötvény évente kétszer fizet majd kamatot. A vásárlók köre igen széles: bel-, illetve külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is vásárolhatják. A papírt magyar jog alapján bocsátják ki.

Az ÁKK az új papír forgalomba hozatalával elsősorban a lakosságot célozza meg, de a széles jegyzési jogosultság miatt lehetőséget kíván nyújtani vállalati befektetőknek is a vásárlásra. Ilyen módon az exportpiacon aktív kis- és középvállalkozások számára is lehetőség nyílik a vásárlásra.

Annak nincs akadálya, hogy ezt a ma bejelentett, elsősorban a lakosságnak szánt eurókötvényt valaki külföldi pénzügyi intézmény külföldön az ottani lakosságnak értékesítse (pl. osztrákoknak Sopronban), de a szigorú amerikai értékpapír felügyeleti szabályok (SEC) miatt például amerikai állampolgárok nem vásárolhatják majd - jelezte Borbély újságírói kérdésre.

A papír kamatozása az eurózóna hivatalos inflációs adatához igazodik és ahhoz képest 2,5%-pontos prémiumot kínál majd. Az Eurostat jelenlegi inflációs adata és a 2,5%-os prémium alapján most kissé 5% feletti tényleges kamat mutatkozik, ami kifejezetten vonzó lehet az euróalapú banki betéti konstrukciókhoz képest.

Lássuk a részleteket!

"Gyakorlatilag bárki vásárolhatja, akár egy befektetési bank is" - válaszolta egy újságírói kérdésre Borbély a sajtótájékoztató keretében, de hozzátette: a befektetési bankok számára éppen az inflációhoz kötött kamatozás nagy kockázat lenne, ezért nem valószínű, hogy érdemben vennének belőle, ráadásul a kibocsátás első körben tervezett kerete (200-300 millió euró) is túl kicsi számukra.

Ha 1 év után (előtt) elfogyna a készlet az első sorozatú PEMÁK-ból, akkor lehetőség van a kibocsátási keret megemelésére (ráemelésre), vagy egy új sorozat kibocsátására is - jegyezte meg Borbély.

Júniusban és decemberben fog kamatot fizetni a papír, amelynek mértéke az áprilisi és az októberi éves inflációhoz igazodik. Ez alól az első kamatperiódus lehet kivétel, ha már előbb, néhány héten belül, el tud indulni a kibocsátással az ÁKK - jelezte a részleteket Borbély. Amennyiben meglepően erős lenne a vételi érdeklődés (pl. az HSBC bejelentkezne egy 1 milliárd eurós vételi igénnyel), akkor "ilyen esetben újra fogunk árazni" - reagált egy másik kérdésre az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Az ÁKK adatai szerint egyébként október elejére a magyar lakosság kezében lévő lakossági állampapír állomány átlépte a 800 milliárd forintot, a normál államkötvényekkel együtt pedig már az 1000 milliárd forintot is. A két állomány együtt összesen 1057 milliárd forintot tesz ki névértéken, amelyből 65,5 milliárd forint a devizaalapú államkötvények állománya.

Hogyan lehet megvenni és eladni?

A PEMÁK értékesítési feltételeiről előrehaladott tárgyalásokat folytat az ÁKK a potenciális partnerekkel, a forgalmazók listáját a szerződések aláírása után nyilvánosságra hozza. Borbély jelzése szerint ha egy-két nagyobb forgalmazóval sikerül megállapodni, akkor azonnal elindítják az értékesítést, azaz nem várják meg azt, hogy a Kincstár informatikailag is készen álljon saját maga deviza értékpapírszámla vezetésére.

A forgalmazás elindulása után a természetes és jogi személyek jelzik a forgalmazónál a vásárlási igényüket (és rendelkeznek euró értékpapír számlával) és egy munkanap múlva a Kincstár jóváírja a számlájukon az értékpapírt. A Portfolio.hu kérdésére Borbély jelezte: nincs a bankok számára kötelező forgalmazás előírva, csak az, hogy ha valaki forgalmazóvá válik, akkor annak folyamatosan árat kell jegyezni, hiszen a papírt a jegyzési időszak alatt bármikor meg lehet venni, illetve a futamidő alatt bármikor el lehet adni.

A forgalmazók a kétoldalú árjegyzésben természetesen érvényesítik profit céljukat, azaz ha valaki menetközben adja el a papírt, akkor az elért tényleges hozama feltehetően alacsonyabb lesz a kamatbázis és prémium együtteseként adódó kamatnál. Mivel a tartós befektetési számla (tbsz) szabályrendszere szerint már devizaalapú befektetési eszközök is tarthatók rajta, ezért várhatóan ezt az új papírt is meg lehet majd venni a kamatadó-kedvezmény érdekében tbsz-re.

Mikor lesz sikeres?

A várható értékesítési mennyiséget feszegető kérdésre Borbély elismerte: "kicsit kényes kérdés, hogy a bankok hogyan reagálnak rá". Ennek háttere az: lehetnek olyanok, amelyek a saját deviza likviditásukat (euróalapú betétállományukat) féltve inkább nem válnak forgalmazóvá, de így új ügyfeleket sem tudnak szerezni, illetve a jutalékot sem keresik meg.

"Ha néhány százmillió eurót értékesítünk belőle, az mindenképpen siker lesz" - reagált egy másik kérdésre az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Elemző: a prémium euró államkötvény a külföldieknek is kaput nyit

A prémium euró államkötvény a külföldi befektetőknek is kaput nyit, s az ígért 5 százalék körüli kamatszint versenyképes a nemzetközi piacon - felelte Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI kérdésére csütörtökön.

Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) néven hároméves futamidejű, változó kamatozású, az euróövezeti átlagos fogyasztói árindex felett 2,5 százalékos kamatprémiumot fizető, egy euró alapcímletű állampapír kibocsátását tervezi az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) - jelentette be Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese csütörtökön, jelezve, hogy az új papírral a kincstár elsősorban a lakosságot célozza meg, de a belföldiek mellett devizakülföldi természetes és jogi személyek egyaránt vásárolhatják.

Eddig a külföldiek nem vásárolhattak az ÁKK által kibocsátott kamatozó kincstárjegyből, illetve forint alapú prémium államkötvényből, így a prémium euró államkötvény a külföldieknek is kaput nyit - mondta Forián Szabó Gergely. A befektetési szakember szerint az első kibocsátás tesztként szolgálhat, az ÁKK felmérheti, hogy milyen lakossági, illetve intézményi kereslet nyilvánul meg, ideértve a külföldi befektetőket is.

Hozzátette: könnyen elképzelhető, hogy az ÁKK által jelzett néhány száz millió eurónál nagyobb kereslettel szembesül az államadósságkezelő, mivel az ígért 5 százalék körüli kamatszint versenyképes a nemzetközi piacon, figyelembe véve Magyarország kockázati megítélését is. Annál is inkább, mert jelenleg az állam hasonló lejáratú devizakötvényei valamivel alacsonyabb hozam mellett forognak a nemzetközi másodlagos piacon - fűzte hozzá.

Úgy vélte, így a kedvező nemzetközi hangulatban a 3 éves prémium eurókötvények iránti külföldi érdeklődés akár ki is válthatná az eredetileg csak az EU/IMF-megállapodás utánra tervezett devizakibocsátást. Az államadósság minél olcsóbb és biztonságosabb finanszírozása szempontjából ugyanakkor előnyösebb lenne, ha inkább hosszabb futamidejű dollárkötvényeket dobnánk piacra, ezek iránt ugyanis most nagyon erős az érdeklődés - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy a magyar lakosságnak mit érdemes mérlegelnie, ha választani kell a forint- vagy a devizakötvény között, Forián Szabó Gergely azt felelte: először is számba kell venni, hogy miben keletkezik a jövedelme, illetve milyen devizában várhatóak a kiadások. Ha forintban, akkor a megtakarítást is forintban érdemes tartani. Kissé más a helyzet, ha valaki devizában van eladósodva - márpedig több százezer magyar családnak van devizahitele -, hiszen ebben az esetben a devizaadósság természetes ellensúlyaként, másképpen szólva a devizakockázat természetes fedezeteként is szolgálhat a devizakötvény, persze, ha van miből megvenni.

Ha pusztán a kamatszint alapján hasonlítjuk össze a forint-, illetve a devizaalapú állampapírokat, akkor az alacsonyabb kamatszint miatt a devizakötvények kevésbé vonzóak. Ugyanakkor a forint gyengülésétől tartó befektetők számára megfontolandó lehet a megtakarítások egy részének devizában tartása - vont gyors mérleget a befektetési szakember.

A bankrendszer stabilitása szempontjából nem kedvező az ÁKK bejelentése, hiszen a lakosság részben a bankoknál lévő deviza-megtakarításból vehet prémium euró államkötvényt, így még nagyobb rés nyílhat a bankok mérlegében a devizában jegyzett eszközök (hitelek) és források (betétek) között. A bankoknak ezért a devizahitel-állomány folyamatos finanszírozása érdekében még több külföldi devizaforrást kell bevonniuk, és rendszeresen megújítaniuk, ami magasabb kockázatokkal és költségekkel járhat - hívta fel a figyelmet Forián Szabó Gergely.