A harmadik negyedévet is rosszul kezdte a kiskereskedelem. Júliusban a forgalom volumene 0,4 százalékkal kisebb volt, mint az előző hónapban, összességében pedig 2003 óta nem volt ilyen mélyen a vásárlási kedv Magyarországon. 
 

A kiskereskedelmi forgalom havi alapon mért 0,4 százalékos visszaesése nem egyedülálló az idén, hiszen a KSH mindössze két hónapban regisztrált emelkedést. Ugyanakkor konjunkturális szempontból nem jó hír a folyamatos lejtmenet, a tavalyi stagnálás után 2012-ben érezhetően intenzív a forgalom apadása. Az éves alapon mért visszaesés 2,6%, ám ennél is kifejezőbb az alábbi ábra, ami a 2005-ös kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyít: 

Mint látható, a kiskereskedelmi forgalom volumene már 8%-kal marad el a hét évvel ezelőtti állapothoz képest, valahol a 2003-as szint körül lehet. Az már biztosra vehető, hogy a 2011-es stagnálás után 2012 visszatérést jelent a megelőző négy évhez, amikor zsugorodás jellemezte a lakossági vásárlásokat. 

A harmadik negyedév rosszul indul tehát, ami azért is fontos, mert így csökken az esélye, hogy kikerülünk a technikai recesszióból. Az általános szakmai vélekedés szerint negyedéves alapon a gazdaság kiheveri az év elején életbe lépett megszorításokat, és onnantól kis emelkedés jöhet. Ugyanakkor a GDP-adatokból kiderült, hogy az első negyedévben még nem is a belső kereslet visszaesése okozta igazából a gazdasági visszaesést (az ipari export megingása volt a fő tényező), tehát nem kizárt, hogy a később induló alkalmazkodás tovább eltart. Erre utal a júliusi kiskereskedelmi adat. Egyelőre persze korai lenne megítélni, miként is teljesít a gazdaság a harmadik negyedévben, annyit tudunk, hogy az ipar is rosszul kezdett, a mezőgazdaság vélhetően szenvedett az aszálytól, az építőipar viszont kiugróan jól teljesített.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai júliusban 2,4%-kal csökkentek, ezzel úgy tűnik, az év eleji halvány emelkedés véget ért. Igaz, a bázishatástól hullámzó éves indexek helyett itt is érdemes a fix bázisú mutatót nézni: eszerint a válság sokkja 2009 elejére már mélypontra küldte az autóeladásokat, azóta pedig összességében csak szezonális mozgásokat mutat a szektor. 

Ami a kiskereskedelem részletesebb teljesítményét illeti, látható, hogy az idén az első hét hónapban a merevebb keresletű élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem stagnálás közeli állapotban volt (+0,2%), a többi területen pedig összesen 2,1%-os volt az elmaradás az előző év azonos időszakához képest. Egyelőre nem látszik a Varga Mihály miniszter által említett elhalasztott fogyasztás pótlás. A bútor, műszaki cikk kategóriában ugyanis 8,3 százalékkal kisebb a forgalom, mint tavaly az első hét hónapban, áprilistól pedig hónapról hónapra zsugorodást jelent a statisztikai hivatal.

Európai összevetésben is gyengén alakul a kiskereskedelmi forgalom. Júliusban azon 22 ország közül, amelyre már rendelékezésre állnak adatok, csak négyben volt gyengébb a vásárlási kedv (Portugália, Spanyolország, Málta, Belgium). A görög adat még hiányzik, onnan biztosan sokkal rosszabb eredmény jön, Hollandia és Olaszország hozzánk hasonló számokat jelenthet majd. A régió országai közül senki sem mutat rosszabb számokat, mint Magyarország (-2,6% év/év), igaz, a szlovák és a szlovén adat sem sokkal szebb (-2,0%, -1,9%). Európa éllovasai a nagy mélyrepülés után gyorsan kapaszkodó balti államok. Lettországban a kiskereskedelmi forgalom 10,3 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál.