Retikülös konfliktussal nyitunk, majd nem oldjuk meg az IMF-problémát, végül a sörnél kötünk ki. Üdv a t. Házból.
Ma női riportert küldött Veres Jánosra a Hír televízió, tán
ennek köszönhető, hogy fizikai kontaktusig nem eszkalálódott a volt
pénzügyminiszter és Simicska Lajos médiumának legújabb fejezete. „Veres
kérjen tőlünk bocsánatot!” - ezt, az ország szempontjából legföljebb
szekunderjelentőséggel bíró felszólítást rántotta elő virtuális szellemi
retiküljéből a gazdasági bizottság mai ülése utáni sajtótájékoztatón a
tévés kollegina. Mire Veres követelte, a csatorna fizesse ki azt a
pénzt, amit egy becsületsértési perben ítélt neki a bíróság.
És ezzel be is rekesztette a kommunikációt, indult volna a dolgára,
ám a közelébe sasszézott a kisasszony. Hajtépős, sikítós, valódi
retiküllel fültőre sújtó közelharcban kezdtünk reménykedni, ám kiderült,
Veres se a régi. Pár éve még levállazott egy hasonszőrű újságírót, most
viszont egy „eszem megáll”-t sziszegve elviharzott a helyszínről.
Simor előbújt
Sejtelmünk sincs, a fönti magánkonfliktus mi a túrót keresett a
Parlamentben, mindenestre rögzítettük, ugyanis ez volt a délelőtt
egyetlen váratlan eseménye. Amúgy az Országgyűlés gazdasági bizottsága
tartott háromórás rendkívüli ülést, melynek témája a Gyurcsány-kormány
és az EU-IMF között 2008-ban kötött megállapodás volt. Ami komolyabb
történetnek tetszik, mint a „Veres kérjé’ bocsánatot”, de persze nem az.
Hiszen ami kishazánk pénzügyi helyzetét illeti, jelenleg elvileg az
lenne a lényeg, hogy megalkuszik-e végre Brüsszellel és a világbankkal
az Orbán-kormány, megkapjuk-e az ígért tizenötmilliárd eurót, akár
csupán „védőhálóként”, akár eltapsolható pakk-ként.
Nulla
Fotó: Neményi Márton
„Politikai kommunikációra” persze kiválóan alkalmas a 2008-as ügy, pláne, hogy a ritkán látható Simor András jegybankelnök és Veres János is megjelent a grémium hívószavára.
Savonarola
Volt némi inkvizíciós bukéja, ahogy a papíron független jegybankelnök (akit kamatügyben pár órával korábban szavazott le
saját monetáris tanácsa) és Veres válaszolgatott a kormánytöbbségű
testület kérdéseire. Ráadásul úgy, hogy mellettük a „vádlottak padján” a
túloldal emberei
álláspontját osztó szaktársak és szaktársnők foglaltak helyet: két
asszony az Állami Számvevőszéktől, valamint egy úr igazgatóhelyettesi
beosztásban az Államadósság Kezelő Központból.
Az ülés ötlete Rogán Antal bizottsági elnök és nem mellesleg fideszes
frakcióvezető és nagyon nem mellesleg IMF-tárgyaló fejéből pattant ki.
Az apropót pedig az ÁSZ friss, az államadósság alakulását elemző
jelentése, annak is a 2008-as hitelfelvételt bíráló, azt
elhamarkodottnak ítélő szakasza szolgáltatta.
Múltidézés Rogán Antallal
Idézzük fel 2008. október kilencedikét.
Addig a napig ugyan érkeztek vészjósló hírek a körvonalazódó
világválságról, de „begyűrűzést” nem érzékelt a magyar gazdaság. Ezen a
bizonyos kilencedikén délelőtt még sikerült értékesíteni az arra a napra
szánt állampapírokat, délután viszont befagyott a piac. Ráadásul
tőzsdezárásra 14,5 százalékot zuhant az OTP-részvények árfolyama, mi
több, kibontakozni látszott egy forintellenes spekuláció. Estére
krízisértekezletet hívott össze Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, melyen
Simor Andrással és az államadósság-kezelő vezérével egyetértésben úgy
döntött: azonnali segítséget kér az IMF-től és az EU-tól. Az akkori
törvényeknek megfelelően a kormány Brüsszelt hívta, a világbankhoz Simor
telefonált.
Pár nap múlva alá is íródott a most kifogásolt megállapodás.
Rogán ma azt állítja, Gyurcsány (és vele Simor) bepánikolt, és
zavarában ésszerűtlenül gyorsan és indokolatlanul kedvezőtlen
feltételeket elfogadva szerződött. Veresék meg azt mondják, éppen hogy
rapid döntés kellett egy országos pánik, az összeomlás megelőzéséhez.
Rogán jobbkeze: Koszorús László alelnök
Alegységproblémák
Tudjuk, nem illik „neve elhallgatását kérő informátorra” hivatkozva
befolyásolni az olvasó véleményét, mégis ide kell írnunk: a minap egy az
aktuális pénzügypolitika origójában dolgozó kormányalkalmazott súgta
nekünk mosolyogva a következőt. „Természetesen tisztában vagyunk azzal,
hogy elkerülhetetlen volt az a 2008-as megállapodás, szorított az idő,
elfogyott a mozgástér, az IMF nélkül bedőlt volna az ország.”
Az persze más kérdés, hogy mi vezetett október kilencedikéhez, mi
vezetett ahhoz, hogy legatyásodva, eladósodva ért bennünket a válság. A
gazdasági bizottság mai ülésén ehhez képest jobbára alegységproblémákon
rugóztak a hölgyek-urak, egyikük olyan sületlenségeket hangoztatott,
hogy még saját frakciótársa, Koszorús alelnök is megmosolyogta őt.
Sör
Az „utolsó szó jogán” Simor András azt a költői kérdést tette föl,
hogy „mennyiben segítette elő ez a mai beszélgetés a mostani
IMF-megállapodás aláírását”. A válasza: „Semennyiben.” Rogán Antal
szerint viszont hasznos munkát végeztek, hiszen kiderült, „nem szabad
rossz megállapodást kötni”.
Az ítélet: bűnös
Rogán jövő hétfőre ígéri, hogy behozza a bizottság elé az IMF-nek a
múlt héten postázott magyar megállapodási javaslatot. Már tényleg csak
azt kéne tudni, Orbán képes-e, akar-e kiegyezni a Világbankkal és az
unióval.
Kis statisztika: az államadósság kamatfelára miatt havi
hét-nyolcmilliárdba kerül az országnak az IMF-megállapodás csúszása, ami
havonta hét-nyolcszáz forintot vesz ki minden egyes magyar állampolgár
zsebéből. Vereséből is meg a hírtévés amazonéból is. Annyiból
megihatnának két sört.
-
Szerző: Nagy József (hir24.hu)
0 Megjegyzések