Az iskoláztatásról, a Malév repülési jogairól, a devizahitelesekről és az özvegyi nyugdíjakról is kérdeztek a képviselők hétfőn, a parlamenti interpellációk alatt. Ezt követően a képviselők áttértek az azonnali kérdésekre.

Fidesz az iskoláztatásról

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy csökkentsék az óvodába, iskolába járó gyermekek szüleinek terheit. A képviselő azt is tudni szerette volna, hogy a kabinet milyen eszközöket alkalmaz a hátrányos helyzetből kitörni vágyó illetve a tehetséges diákok érdekében.
Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a megfelelő intézményrendszer hiánya miatt nehezen vagy egyáltalán nem volt biztosítható, hogy mindenhol ugyanolyan színvonalú oktatási intézmények álljanak rendelkezésére. Hozzátette: az egységes tantervi szabályozás és fenntartói struktúra lehetővé teszi, hogy mindenki számára egyforma körülményeket és szakmai színvonalat biztosítsanak.
Kitért arra is, hogy az óvodafejlesztési pályázat során 2014-ig négyezer új férőhelyet alakítanak ki.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: miért a Wizz Air kapta meg a Malév repülési jogait

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, hogy miért adták oda a Malév Európán kívüli repülési jogait egy olyan egy "off-shore cégnek", a Wizz Airnek, amelyik nem is Magyarországon, hanem Svájcban adózik.
A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miért nem döntött még a kabinet a megszűnt légitársaság újraindításáról.
Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságokról szóló kormányrendelet alapján a kihasználatlan légiközlekedési jogokról szóló eljárást a Légiközlekedési Hatóság folytatja le. Hangsúlyozta, az ügyben nincs szó eladásról, még kevésbé átjátszásról.
Felhívta a figyelmet, hogy a Malév leállását követően a légügyi hivatalnak közzé kellett tennie a tájékoztatást a Magyarország és az EU-n kívüli harmadik országok közötti kihasználatlan légiközlekedési jogokról. A hatóság ezután értékelte a légifuvarozók által benyújtott kérelmeket - tette hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 191 igennel 74 nem ellenében megtette azt.

Jobbik a devizahitelesekről

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) adatokat sorolva azt mondta, hogy idén őszre 150 ezer fölé nőtt a kilencven napon túli, lejárt hitellel rendelkezők száma. Eközben a bedőlt hitelek összértéke közel ezer milliárd forintra emelkedett - tette hozzá.
A politikus kitért arra is, hogy mindemellett van egy csoport, amelynek tagjai elveszítették a hitellel terhelt ingatlanjaikat, mégis tovább kell fizetniük azokért. Szavai szerint semmi nem magyarázhatja meg, hogy egy tartozás lényegesen nagyobb legyen, mint az annak zálogául adott ingatlan.
Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a kormány már megalakulása után nekilátott a lakossági devizaadósság okozta problémák kezeléséhez. Kiemelte, hogy a törleszteni tudókon árfolyamgáttal, a fizetni nem képeseken pedig kamattámogatási rendszerrel segítenek. Felhívta a figyelmet, hogy a tömeges kilakoltatások ellen kényszerértékesítési kvóták bevezetésével léptek fel.
Hangsúlyozta, hogy a lakossági devizatartozás 5600 milliárdról eddig körülbelül 4200 milliárd forintra csökkent, a végtörlesztés során pedig közel 170 ezer család szabadult meg a devizaadósságtól.
A képviselő a választ nem fogadta el, helyette a parlament tette ezt meg 200 igennel, 76 nem és hét tartózkodás ellenében.

MSZP: csökkentek a korábbi járadékosok özvegyi nyugdíjai

Varga László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rokkantrendszer átalakítása során több kapcsolódó támogatásnál is problémák jelentkeztek. Példaként említette, hogy akik korábban átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra is jogosultak voltak az özvegyi nyugdíj mellett, azoknak az utóbbi juttatása szeptembertől felére csökkent.
Halász János válaszában határozottan leszögezte, hogy az özvegyi nyugdíjakat nem kívánják csökkenteni, ezért azonnal törvénymódosítást kezdeményeztek, hogy az érintettek közül senki ne járjon rosszabbul. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét.
A választ az Országgyűlés fogadta el 204 igennel 83 nem és egy tartózkodás ellenében.

Azonnali kérdések

MSZP: jelentős elbocsátások zajlanak a versenyszférában

Simon Gábor (MSZP) a versenyszférában tapasztalható elbocsátások nagy számáról beszélt. A Dunaferr Zrt.-ben zajtól ügyről kiemelten szólt, és azt kérdezte: mit tenne a kormány annak érdekében, hogy a versenyszférában lévő állások ne szűnjenek meg.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt emelte ki, célszerű arra is figyelni, hány új munkahely jött létre, szerinte ezzel kell összevetni az elbocsátásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány járulékcsökkentési programja mintegy 1,2 millió állás megőrzéséhez nyújt segítséget.

Jobbik: kommunikációs trükközés zajlik az IMF-megállapodással kapcsolatban

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint kommunikációs trükközésbe kezdett a kormány az IMF-megállapodással kapcsolatban, ami szerinte a tárgyalások "előhangolását" jelenti. Úgy vélte: a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet megállapodást kötni, az általuk szorgalmazott megszorítások ugyanis tévutat jelentenek a gazdaság számára.
Arra várt választ: létezik-e egyáltalán jó IMF-megállapodást az ország számára.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Lengyelország például jó megállapodást kötött a valutaalappal. Szerint az európai gazdaságban lejátszódó folyamatok okán számos sokk érheti a magyar gazdaságot, amelyekkel szemben megóvhatja az országot a megállapodás.