Több mint kétszáz forint lesz karácsonyra a krumpli kilója, mert a rossz termés miatt Anglia mindent felvásárol, ami Európában fellelhető. Az aszály miatt nincs elég takarmány, csak drágán, emiatt a sertéshús már drágult, a tojás ára ötven forint fölé nőhet, és a tej árát sem tudják a mostani szinten tartani a hipermarketek. A kenyér október 1-jétől drágul, akár 340 forintig. Négyszázmilliárd forintos kárt okozott az aszály a gazdaságban, kukoricából a várt mennyiség fele, négymillió tonna odaveszett, őszi búzából félmillió tonnával, árpából és zabból pedig 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba. A mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben 10,4 százalékkal esett vissza. Pedig az élelmiszerek forgalma már enélkül is csökkent, a KSH legutóbbi adatai szerint júliusban 2,4 százalékkal. Ötven forintnál is drágább lehet a tojás „Nagyon durva” – döbbent le saját számításának eredményén Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára, amikor kiszámolta, hogy ha a takarmány ára 30 százalékkal dobja meg az önköltségi árat, akkor egy tojás előállítása 28 forintra (áfával együtt 36 forintra) nő majd. A mostani önköltségi ár 21,75 forint, és így kerül átlagosan (a 38. héten) 43 forintba a boltokban. Molnár Györgyi szerint bőven ötven forint fölé nőhet a tojás ára a boltokban. Ez azonban több mindentől is függ: egyrészt attól, hogy a kereskedő milyen árrést használ, hogy mennyire lesznek sikeresek a tárgyalásaik a kormánnyal arról, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentsék, illetve attól, hogy mennyi importtojás érkezik az országba (a trendet azonban jelzi, hogy az Európai Unióban jelenleg nő a telepítések száma). – írja az origo.hu. A cikk szerint a karaj már drágult, és végére vége lesz a viszonylag olcsó tejnek is. Október 1-jétől 340 forint/kg. körül fog alakulni a kenyér ára elsősorban a malmok lisztáremelése miatt. Egy-két hónapon belül duplájára drágul a krumpli is, hiszen importra fogunk szorulni. A baromfihús árát 30-35 százalékkal kellene emelni, a sertéskaraj ára akár 1800 forintra is emelkedhet. Két lépcsőben drágul a pulyka, októbertől hat, novembertől újabb hat százalékkal. Az almát 80-120 forint körül vásárolják fel, és 270 forint körül jut hozzá a fogyasztó. Mivel friss gyümölcs nálunk télen nincs, novembertől kezdve megnő az import, ami szintén jócskán megemeli az árakat. Az Európai Unió 27 tagállama közül mi a 22. helyen állunk az átlagjövedelmet illetően, amibe beleszámít a hatalom és holdudvarának folyósított hatalmas, egymillió forint feletti jövedelme is. Rájuk a megszorítások továbbra sem terjedhetnek ki, és a gazdagokra sem! Ha még ez sem szégyen, akkor mi az? A csekély jövedelem ellenére a nemzetinek mondott kormány az áfát (a szegények adóját!) 27 százalékra emelte a számára oly kedves egykulcsos adó miatt. 27 százalékos áfa terheli a két legfontosabb tételt, az élelmiszert és a világ legmagasabb lakásrezsijét is! Az élelmiszer és a lakásrezsi (víz, gáz, villany) áfáját 10 százalékra kellene csökkenteni, akkor talán nem lenne annyi éhező ember, és annyi éhező gyermek Magyarországon. Nem hangzatos nevű Minden gyermek lakjon jól alapítvány kell havi egymilliós fizetésű vezetővel, hanem ÉLELEM, elfogadható, a jövedelemhez legalább valamelyest igazodó áron. A többi uniós tagállamban nincs ilyen magas áfa, emiatt aztán versenyhátrányba is kerülünk. A fogyasztás csökkenni fog, mert az átlagemberek jövedelme annyival csökken, amennyivel emelkedik a hatalomé és holdudvaráé. A tojás árába jócskán belejátszik az uniós tojóketrecek óriási költsége. Akik ezt kitalálták, lehet, hogy nem is láttak még tojótyúkot. Az 50 ezer bürokrata jövedelme, lenyúlásai és ötletei jócskán megterhelik a tagállamok immár legatyásított polgárait! Mivel a gazdasági válság nem csitul, hanem inkább felerősödik az aszály és a háborús készülődés miatt, egyre több átlagember adja fel a túlélésbe vetett reményt… Emlékeztető: „A magyar exportárbevétel 80–82 százaléka importtartalom. Alig van hozzáadott érték. Import nyersanyag, energia és alkatrész. Összeszerelés, bérmunka, betanított munka a multiknál. Alacsony bérek (az EU-27-ek átlagának 22 százaléka), a multiknak adómentesség, sőt közvetlen állami támogatás. Egy gyarmati jellegű bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba. Ez jellemzi ma a magyar gazdaságot.” (Gazdag László közgazdász, egyetemi docens)