Nem változnak a távhőárak október 1-jétől; a Magyar Energia Hivatal (MEH) árképzési javaslatának feldolgozása és értékelése folyamatban van - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A tárca hangsúlyozta: az árak megállapítása során a NFM továbbra is határozottan képviseli a kormány rezsiköltségek kordában tartására vonatkozó álláspontját. 


Korábban az EnergiaFocus.hu írt arról, hogy nem változik a távfűtés díja a lakosság számára október 1-jétől. A portál iparági forrásai szerint egyes hőtermelők esetében módosul az átvételi ár, ám ez nem befolyásolja majd a végfelhasználói tarifát. Az EnergiaFocus.hu információi szerint változatlanul hagyja a nemzeti fejlesztési miniszter a lakossági távhő díjakat a mostani ármeghatározási eljárás során. Az általunk megkérdezett piaci szereplők szerint a korábban befagyasztott ár a jelenlegi körülmények között fenntartható, mivel a fűtőanyag nem drágult olyan mértékben, amely tarifaemelést indokolna a háztartások számára. 

Az október 1-jére várt miniszteri rendelet azonban változtathat egyes távfűtéssel ellátott városokban a hő átvételi árán. Úgy tudjuk, ez elsősorban azokat a településeket érintheti, ahol a lakosság nagy mennyiségű kintlevőséget halmozott föl a távhőszolgáltató felé. Itt ugyanis napi problémát jelent, hogy a szolgáltató ki tudja fizetni a megvásárolt hő árát a termelők felé. Értesüléseik szerint a kormány arra kérte fel a Magyar Energia Hivatalt (MEH), hogy dolgozzon ki javaslatot arra az esetre, ha egy település távhőszolgáltatója gondba kerülne a termelőknek való fizetés során. 

A jelenlegi szabályozás szerint amennyiben egy hőszolgáltató nem tudná megoldani egy adott település fűtését fizetési problémák miatt, akkor a MEH-nek ki kellene jelölnie egy szolgáltatót a feladat átvételére, ám ennek részletei egyelőre még a hivatal számára sem ismertek, hiszen ilyen eset még nem történt hazánkban. Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke a Napi Gazdaság által rendezett konferencián elmondta, az úgynevezett hőoldali támogatás jelenleg működik, hiszen egyetlen kapcsolt termelő sem ment csődbe emiatt, ám hangsúlyozta, a rendszer hosszú távon nem fenntartható. 

 Hozzátette, a legtöbb villamos energiát és hőt vegyesen termelő erőmű komoly költséghatékonysági intézkedésekre kényszerült a tavaly óta fennálló átvételi ármeghatározási gyakorlat, illetve a kötelező áramátvételi támogatásból való kiesés miatt, s míg korábban túltámogatást lehetett tapasztalni ebben a szegmensben, most inkább „alultámogatásról” számolnak be az érintett szereplők. Úgy vélte, ha viszont a rendszer még több évig fennmarad, akkor előfordulhat, hogy a kapcsolt termelők kiszorulnak a piacról, és helyettük csak hőt előállítani képes kazánokból kell majd ellátni a távhőszolgáltatókat. A hőtermelők számára meghatározott ár megállapításának képlete mindenesetre továbbra sem ismert az iparági szereplők számára. 

A mostani ármeghatározás során azonban nem várható, hogy a rendszerben radikális változások mennek végbe, inkább egyfajta korrekcióra számít a piac. Igaz, ez a folyamat a központi ármeghatározási rendszer tavalyi bevezetése óta folyamatosan napirenden van, hiszen a tavaly októberben kihirdetett termelői árak kisebb-nagyobb mértékben ezidáig négyszer változtak már. Ezalatt a lakosság számára csupán egyszer, idén januárban módosult a tarifa, amikor a kormányzat legfeljebb 4,2 százalékos áremelkedést engedélyezett a szolgáltatóknak. Ehhez képest azóta akadt olyan távhőszolgáltató, amely még faragni is tudott a tarifából: a budapesti Főtáv júliusban 10 százalékkal csökkentette a végfogyasztói díj mintegy 30 százalékát kitevő alapdíjat.