Továbbra is főként a közmunkaprogram ad új állást, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra pedig több mint 4 milliárd forintot kellett fordítani augusztusban - derül ki a a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. 

Augusztusban 28 300 új álláshelyet regisztráltak a munkaügyi központoknál, azaz júliushoz képest 9700-al, míg tavaly augusztushoz képest 15 700-as csökkent az új állások száma - ez derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb kimutatásából. Ezeknek is nagy része (62,1 százaléka) támogatott volt, például tartósan munkanélkülieknek vagy közmunkára szólt, a legtöbb ilyen jellegű állást pedig Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplénben, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hirdették meg. A mintegy 17 600 támogatott állásnak egyébként a négyötödét tette ki a közfoglalkoztatási program. A nem támogatott munkából mintegy 10 700 állásközül válogathattak az álláskeresők, ami tavaly augusztushoz képest jelentős, 17 százalékos csökkenést jelentett. 

A leginkább hiányolt szakmák a mechanikaigép-összeszerelők, a szakácsok, a bolti eladók és a kamionsofőrök voltak, az ő esetükben 300 fölött volt a munkaerőigény. Sok a diplomás munkanélküli Bár a Központi Statisztika Hivatal (KSH) még nem hozta nyilvánosságra az augusztusra vonatkozó munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokat, az NFSZ adatai szerint a múlt hónapban 526 900 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami júliushoz képest hétezer fős csökkenést jelent. A regisztrált álláskeresők 39,2 százalékának általános iskolai végzettsége van, több mint negyedük szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett, tizedük gimnáziumi érettségivel rendelkezik. Száz munkanélküliből pedig hatnak van diplomája. 

A több mint félmillió álláskeresőből csupán 53 ezren kapnak álláskeresési járadékot vagy segélyt, 189 ezer embernek pedig jár a havi 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás. A felmérésből kiderül, hogy a munkanélküliek több mint fele, 284 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kap. A csoportos létszámleépítés augusztusban 700 dolgozót érintett, több mint 50 százalékukat Komárom-Esztergom megyéből rúgták ki. A nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi munkavállalók viszont fellélegezhettek, ezekből az régiókból ugyanis egy bejelentés sem érkezett a munkaügyi központokhoz. 

A Központi Statisztikai Hivatal az év első hét hónapjára vonatkozó vizsgálatának eredménye kedden lett nyilvános. A KSH adatai szerint a magyarok bruttó átlagkeresete 221 349 forint volt, ami nettó 143 047 forintot jelent. A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (465 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (412 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.