A határon túli magyar kulturális örökség megóvása érdekében írt alá kedden együttműködési megállapodást az EMMI, a KIM, a Balassi Intézet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány.
MTI - A megállapodás értelmében a szerződést aláírók 82 millió forintot fordítanak a határon túli kulturális örökségek megóvására, valamint szakértői bizottságot állítanak fel, felmérik, milyen fontos kulturális örökségek szorulnak támogatásra - hangzott el a sajtóeseményen az MTI kérdésére. A együttműködéshez a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága 30 millió forintot, az Emmi Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős államtitkársága 31, a kulturális államtitkárság 8, a Balassi Intézet pedig 13 millió forintot biztosít.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a szerződés értelmében újraindul "valami, ami egykor jól működött, és megszűnt". Mint fogalmazott, azért is örül a programnak, mert egy "nehéz gazdasági helyzetben" sikerült az 1999 és 2006 között már működött programot újraindítani. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: a határon túli kulturális örökség része az egyetemes magyar kulturális értékeknek. L. Simon László kulturális államtitkár a szerződést "szimbolikusnak" nevezte, szerinte ez csak az első lépés a kulturális örökség hatékony védelmére.
Az államtitkár szerint a rendelkezésre álló 82 millió forint szerény összeg, de az együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a résztvevő felek háttérintézményeik segítségével a pénzt átgondolt, hatékony módon használják fel. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szocialista kormányok idején főként az egyházi örökségvédelem és a határon túli épített örökség védelmére szolgáló forrásokat "nullázták le". "Mi most egy olyan építkezés alapjait tesszük le, amely a forrásbővítést is szolgálja" - méltatta L. Simon László a tárcák közti együttműködést, majd hozzátette, számít a Nemzeti Kulturális Alappal való közös gondolkodásra is.
Megjegyezte: a határon túli kulturális örökség megvédése nemcsak azokon a területeken fontos, ahol még élnek magyarok, hanem azokon is, ahol már nem. "A magyar állam nem mondhat le azon történelmi jelentőségű +bizonyítékok+ védelméről és karbantartásáról, amelyek a magyar nemzet Kárpát-medencei jelenlétének egyértelmű nyomai" - tette hozzá. Példaként a temetőket, templomokat, várakat említette. Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az összefogás erejét hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a határon túli magyar kulturális örökség döntő többsége egyházi tulajdonban van, ezért is volt fontos, hogy az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság is részt vegyen az együttműködésben.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a szerződés értelmében újraindul "valami, ami egykor jól működött, és megszűnt". Mint fogalmazott, azért is örül a programnak, mert egy "nehéz gazdasági helyzetben" sikerült az 1999 és 2006 között már működött programot újraindítani. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: a határon túli kulturális örökség része az egyetemes magyar kulturális értékeknek. L. Simon László kulturális államtitkár a szerződést "szimbolikusnak" nevezte, szerinte ez csak az első lépés a kulturális örökség hatékony védelmére.
Az államtitkár szerint a rendelkezésre álló 82 millió forint szerény összeg, de az együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a résztvevő felek háttérintézményeik segítségével a pénzt átgondolt, hatékony módon használják fel. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szocialista kormányok idején főként az egyházi örökségvédelem és a határon túli épített örökség védelmére szolgáló forrásokat "nullázták le". "Mi most egy olyan építkezés alapjait tesszük le, amely a forrásbővítést is szolgálja" - méltatta L. Simon László a tárcák közti együttműködést, majd hozzátette, számít a Nemzeti Kulturális Alappal való közös gondolkodásra is.
Megjegyezte: a határon túli kulturális örökség megvédése nemcsak azokon a területeken fontos, ahol még élnek magyarok, hanem azokon is, ahol már nem. "A magyar állam nem mondhat le azon történelmi jelentőségű +bizonyítékok+ védelméről és karbantartásáról, amelyek a magyar nemzet Kárpát-medencei jelenlétének egyértelmű nyomai" - tette hozzá. Példaként a temetőket, templomokat, várakat említette. Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az összefogás erejét hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a határon túli magyar kulturális örökség döntő többsége egyházi tulajdonban van, ezért is volt fontos, hogy az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság is részt vegyen az együttműködésben.
0 Megjegyzések