„2012 júniusára ebben az országban minden megváltozik. Utána következik egy konszolidációs, nyugodtabb időszak” – húzta el előttünk a mézesmadzagot tavalyi évbúcsúztató beszédében Lázár János. 


A politikus életében tényleg minden megváltozott, frakció- és városvezetőből a Miniszterelnökség államtitkára lett, a nyugodtabb időszakból viszont, úgy tűnik, nem érzünk majd sokat: az őszi parlamenti naptárat nézegetve a következő hónapokban nem nagyon lesz alkalmunk konszolidálódni. A jövő hétfőn kezdődő őszi parlamenti ülésszak nem csak a jövő évi költségvetés elfogadtatásától és – ennek árnyékában – az IMF-EU-tárgyalást kísérő hangos nézeteltérésektől lesz hangos. Az előzetes menetrend szerint a kormány 55 törvényjavaslatot fog a parlement elé terjeszteni (a beterjesztés pár esetben elméletileg már megtörtént). A nemzetgazdasági és a fejlesztési minisztériumok jóvoltából izgalmasnak, néhol rejtélyesnek tűnő gazdasági témák kerülnek a parlament napirendjére, de a Belügyminisztérium naptárában is találtunk egy érdekes tervezetet. h i r d e t é s Matolcsy háborúja Októberre készíti el az NGM a gazdaságbiztonságról szóló törvényjavaslatát. Erről egyelőre annyit tudunk, hogy Matolcsyék a világvégére készülve egy olyan jogi szabályozáson dolgoznak, aminek köszönhetően a „különleges jogrend időszakában és egyéb válsághelyzetekben” a nemzetgazdaság biztonságos működése nem kerül veszélybe. Az NGM emellett a jogszabályban biztosítaná, hogy „a válsághelyzeti reagáló erők működési feltételei teljes körűen biztosítva legyenek”. Novemberben „közepes terjedelmű szabályozás” készül a pénzügyi konglomerátumokról. A javaslatot szintén az NGM-ben formálják, célja az EU-s szabályozás változásaira hivatkozva a nagyobb cégek – multinacionális pénzintézetekre gondolunk – szétaprózottságának a megszüntetése, hogy működésük átláthatóbb legyen. A nagyobb cégek a költség- és adóhatékony működés, illetve a jogszabályi feltételek könnyebb teljesítése miatt a különböző pénzügyi tevékenységeiket gyakran különböző cégekbe szervezik szét (hitel, befektetés, lízing, nyugdíjpénztár, egészségkassza, biztosítás, bank). Bár a törvényjavaslat még nincs kész, de a kormány feltehetőleg ezekbe a céges struktúrákba készül beavatkozni. Vállalkozási övezet Az őszi menetrend szerint Matolcsyék már szeptemberben megörvendeztethetik a legszegényebb kelet-magyarországi megyék lakóit a vállalkozási zónák kialakításáról szóló törvénytervezet benyújtásával. A kormány ezt a tervét már nyáron is megerősítette: az ígéretek szerint a kkv-k az ország keleti részében jó pályázatokkal komoly munkahelybővítést tudnak majd végrehajtani. Más kérdés, hogy a kiskereskedelmi forgalom zuhanása és a mélyülő recesszió miatt a kkv-k jelenleg inkább a létszámmegtartással küzdenek, a tömeges munkahelyteremtés még pályázati támogatással együtt is nehezen tűnik megvalósíthatónak. Mi az a vagyon-visszaszerzés? De nem csak az NGM-től érkeznek első ránézésre rendhagyó javaslatok. A hivatalos menetrend szerint – amitől egyébként bármikor el lehet térni – a Belügyminisztérium novemberben nyújtja be azt a tervezetet, ami a rendőrség kötelékén belül egy úgynevezett vagyonfelderítő egységet hozna létre. A szabályozás célja a „központi vagyon-visszaszerzési és lefoglalt dolgokat kezelő hivatal kialakítása és hatáskörének biztosítása”. Ennek működéséről, illetve a háttérben meghúzódó elképzelésekről semmit nem tudunk. A csúszásra jó példa a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elektronikus útdíjról szóló javaslata, amit a tárca júniusra ígért, de egyelőre sehol nincs. A törvényjavaslat célja, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók a megtett kilométerekkel arányos útdíjat fizessenek. A tervezet egyébként állítólag kész van, ősszel dőlhet el, hogy mennyit kell fizetni az utak használatáért. Az e-útdíj rendszerének jövő júliustól már elvileg működnie kellene, a sarcból 2013 második felében 100 milliárdos pluszbevételt vár a kormány. Megválaszolatlan kérdéseink kapcsán levelet írtunk az NGM-nek, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy, a kormányzati álláspontról a kormánydöntés után tudnak részleteket mondani. h i r d e t é s Matolcsy háborúja Októberre készíti el az NGM a gazdaságbiztonságról szóló törvényjavaslatát. Erről egyelőre annyit tudunk, hogy Matolcsyék a világvégére készülve egy olyan jogi szabályozáson dolgoznak, aminek köszönhetően a „különleges jogrend időszakában és egyéb válsághelyzetekben” a nemzetgazdaság biztonságos működése nem kerül veszélybe. Az NGM emellett a jogszabályban biztosítaná, hogy „a válsághelyzeti reagáló erők működési feltételei teljes körűen biztosítva legyenek”. Novemberben „közepes terjedelmű szabályozás” készül a pénzügyi konglomerátumokról. A javaslatot szintén az NGM-ben formálják, célja az EU-s szabályozás változásaira hivatkozva a nagyobb cégek – multinacionális pénzintézetekre gondolunk – szétaprózottságának a megszüntetése, hogy működésük átláthatóbb legyen. A nagyobb cégek a költség- és adóhatékony működés, illetve a jogszabályi feltételek könnyebb teljesítése miatt a különböző pénzügyi tevékenységeiket gyakran különböző cégekbe szervezik szét (hitel, befektetés, lízing, nyugdíjpénztár, egészségkassza, biztosítás, bank). Bár a törvényjavaslat még nincs kész, de a kormány feltehetőleg ezekbe a céges struktúrákba készül beavatkozni. Vállalkozási övezet Az őszi menetrend szerint Matolcsyék már szeptemberben megörvendeztethetik a legszegényebb kelet-magyarországi megyék lakóit a vállalkozási zónák kialakításáról szóló törvénytervezet benyújtásával. A kormány ezt a tervét már nyáron is megerősítette: az ígéretek szerint a kkv-k az ország keleti részében jó pályázatokkal komoly munkahelybővítést tudnak majd végrehajtani. Más kérdés, hogy a kiskereskedelmi forgalom zuhanása és a mélyülő recesszió miatt a kkv-k jelenleg inkább a létszámmegtartással küzdenek, a tömeges munkahelyteremtés még pályázati támogatással együtt is nehezen tűnik megvalósíthatónak. Mi az a vagyon-visszaszerzés? De nem csak az NGM-től érkeznek első ránézésre rendhagyó javaslatok. A hivatalos menetrend szerint – amitől egyébként bármikor el lehet térni – a Belügyminisztérium novemberben nyújtja be azt a tervezetet, ami a rendőrség kötelékén belül egy úgynevezett vagyonfelderítő egységet hozna létre. A szabályozás célja a „központi vagyon-visszaszerzési és lefoglalt dolgokat kezelő hivatal kialakítása és hatáskörének biztosítása”. Ennek működéséről, illetve a háttérben meghúzódó elképzelésekről semmit nem tudunk. A csúszásra jó példa a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elektronikus útdíjról szóló javaslata, amit a tárca júniusra ígért, de egyelőre sehol nincs. A törvényjavaslat célja, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók a megtett kilométerekkel arányos útdíjat fizessenek. A tervezet egyébként állítólag kész van, ősszel dőlhet el, hogy mennyit kell fizetni az utak használatáért. Az e-útdíj rendszerének jövő júliustól már elvileg működnie kellene, a sarcból 2013 második felében 100 milliárdos pluszbevételt vár a kormány. Megválaszolatlan kérdéseink kapcsán levelet írtunk az NGM-nek, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy, a kormányzati álláspontról a kormánydöntés után tudnak részleteket mondani. Forrás:Index