Az agy, amely forradalmasította a fizikát, mostantól 9,99 dollárért (2200 forint) letölthető iPad-alkalmazásként.
MTI - Albert Einstein zsenialitása ugyan nincs az árban, de a kedden útjára indított exkluzív alkalmazás a tudós agyáról készült részletes felvételekhez enged hozzáférést.
A Chicagóban fejlesztés alatt álló orvosi múzeumnak sikerült beszkennelnie és digitalizálnia csaknem 350 felbecsülhetetlen értékű metszetet, amelyet 1955-ben bekövetkezett halála után Einstein agyából készítettek. Az alkalmazás segítségével a kutatók és hallgatók úgy pillanthatnak bele a Nobel-díjas tudós agyába, mintha mikroszkópon keresztül tennék ezt.
"Alig várom, hogy megtudjam, mit fedeznek fel! Szeretném hinni, hogy Einstein is izgatott lenne" - mondta Steve Landers, a múzeum szakértője, aki megtervezte az alkalmazást.
Einstein halála után Thomas Harvey patológus végezte el a boncolást, eközben eltávolította a tudós agyát abban a reményben, hogy a jövő kutatói felfedezhetik a zsenije hátterében álló titkot. Harvey kutatóknak is adott a mintákról és részt vett egy 1999-es tanulmányban, amelyet a The Lancet című orvosi folyóiratban ismertettek. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Einstein agyának egyik területe - a fali lebeny - 15 százalékkal nagyobb volt a szokásosnál. A fali lebeny a matematika, a nyelv és a térbeli kapcsolatok megértésében játszik fontos szerepet.
Az új iPad-alkalmazás lehetővé teheti a kutatóknak, hogy az eddiginél is mélyebbre ássanak olyan agyterületek felkutatásával, ahol a neuronok sűrűbben kapcsolódnak egymáshoz a szokásosnál - magyarázta Phillip Epstein idegtudós, a múzeum szakértője.
Mivel az agyszöveteket a modern képalkotó technológiák megjelenése előtt konzerválták, gondot okozhat a kutatóknak, hogy kitalálják az egyes szeletek pontos származási helyét Einstein agyán belül. Bár az új alkalmazás az agy főbb régiói szerint rendszerezi a metszeteket, nem egy anatómiai modell precizitásával helyezi el őket a térképen.
"Nem volt még MRI-jük. Nincs háromdimenziós modellünk Einstein agyáról, így nem tudjuk, hogy az egyes mintákat honnan vették ki" - mutatott rá Jacopo Annese, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem agykutatója. Annese konzervált egy másik híres agyat, Henry Molaisonét, aki 2008-ban halt meg, miután évtizedeket amnéziában töltött. A tudományos tanulmányokban H.M. monogrammal jelzett férfi már életében részt vett számos kutatásban, melyek a tanulás folyamatát és a memóriát vizsgálták. Az ő agyszöveteiből készült több mint 2400 metszet várhatóan decemberben kerül a nyilvánosság elé - árulta el Annese.
Az új alkalmazás eladásból származó bevételeket a Silver Springben (Maryland) lévő orvosi múzeum és chicagói intézménytársa fejlesztésére fordítják.
A Chicagóban fejlesztés alatt álló orvosi múzeumnak sikerült beszkennelnie és digitalizálnia csaknem 350 felbecsülhetetlen értékű metszetet, amelyet 1955-ben bekövetkezett halála után Einstein agyából készítettek. Az alkalmazás segítségével a kutatók és hallgatók úgy pillanthatnak bele a Nobel-díjas tudós agyába, mintha mikroszkópon keresztül tennék ezt.
"Alig várom, hogy megtudjam, mit fedeznek fel! Szeretném hinni, hogy Einstein is izgatott lenne" - mondta Steve Landers, a múzeum szakértője, aki megtervezte az alkalmazást.
Einstein halála után Thomas Harvey patológus végezte el a boncolást, eközben eltávolította a tudós agyát abban a reményben, hogy a jövő kutatói felfedezhetik a zsenije hátterében álló titkot. Harvey kutatóknak is adott a mintákról és részt vett egy 1999-es tanulmányban, amelyet a The Lancet című orvosi folyóiratban ismertettek. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Einstein agyának egyik területe - a fali lebeny - 15 százalékkal nagyobb volt a szokásosnál. A fali lebeny a matematika, a nyelv és a térbeli kapcsolatok megértésében játszik fontos szerepet.
Az új iPad-alkalmazás lehetővé teheti a kutatóknak, hogy az eddiginél is mélyebbre ássanak olyan agyterületek felkutatásával, ahol a neuronok sűrűbben kapcsolódnak egymáshoz a szokásosnál - magyarázta Phillip Epstein idegtudós, a múzeum szakértője.
Mivel az agyszöveteket a modern képalkotó technológiák megjelenése előtt konzerválták, gondot okozhat a kutatóknak, hogy kitalálják az egyes szeletek pontos származási helyét Einstein agyán belül. Bár az új alkalmazás az agy főbb régiói szerint rendszerezi a metszeteket, nem egy anatómiai modell precizitásával helyezi el őket a térképen.
"Nem volt még MRI-jük. Nincs háromdimenziós modellünk Einstein agyáról, így nem tudjuk, hogy az egyes mintákat honnan vették ki" - mutatott rá Jacopo Annese, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem agykutatója. Annese konzervált egy másik híres agyat, Henry Molaisonét, aki 2008-ban halt meg, miután évtizedeket amnéziában töltött. A tudományos tanulmányokban H.M. monogrammal jelzett férfi már életében részt vett számos kutatásban, melyek a tanulás folyamatát és a memóriát vizsgálták. Az ő agyszöveteiből készült több mint 2400 metszet várhatóan decemberben kerül a nyilvánosság elé - árulta el Annese.
Az új alkalmazás eladásból származó bevételeket a Silver Springben (Maryland) lévő orvosi múzeum és chicagói intézménytársa fejlesztésére fordítják.
0 Megjegyzések