Most éppen aktuális, a finn-ugor bohóckodás miatt . Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex Miért is Hungária Magyarország? Hun szótár került elő Iránból ie(?): 5-700-ból !!! Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási eredményeinek megtekintését is. (rendkívüliek) Hun-magyar nyelv Félelmetes.. /!!! 


Áttörés a nyelvészetben! Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel: 

Szavak: 
Nap = napi 
víz = vezi 
tenger = tengir rengeteg, 
tengernyi = tegngirdi 
só = sava (v.ö. sava borsa) 
tó = tava 
hó = hava, havas 
szél = szele 
száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja") 
lejtő = lüthü 
völgy = vüldi 
folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére") 
erdős hegyvidék = kert 
hegyalja = soprun ország, uralom: urruság 
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer) 
kapu = kapu 
vár = vara 
szó = szava 
had = hada 
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-) 
nyil = neil 
tegez = thegisz 
balta = balta 
sisak = sisak 
sarló = sarlagh 
harcos = vitesi 
kincs = küncse 
kéz = kézi 
szem = szöm, szüm 
száj = szá(h) 
kopasz, tar = tar 
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt, Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot) 
felmenők = elüd (v.ö. előd) 
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata) 
(halotti) tor = tor 
bor = bor 
sör = ser 
vásár = vásár 
por = poura 
göröngy = bog 
sár = sár 
szar = sara 
út = utu 
kút = kutu 
lyuk = liku 
szag = szaghu 
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén") 
piramis = gula 
vm.-nek a fele = vele 
ma = ma 
szám = szán 
nem = nen 
igen = éjen 
kicsi = kücsü 
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj) 
ész = esze eszes, 
okos = eszisi 
régi = avesi (v.ö. avitt, avas) 
kettő = keltü 
tíz = tíz 
tizenkettő = tiz hen keltu 
húsz = khuszi 
hatvan: hotu ben tiz 
én = ejn 
mi = minkh 
ti = tikh 
engem(et) = inkmüt 
minket = minkhüt 
nekem = nikhüm 
én leszek = ejn leszim 
mi leszünk = minkh leszinkh 
te leszel = ti leszil 
ti lesztek = tikh lesztikh 
ez = ejsz 
az = ajsz 
ez itt = hit 
az ott = hot 
az ott távol = oti 
kívül = küivüle 
belül = béivüle 
külön = klün 
élő, eleven = eleved 
bogár = mütür (v.ö. mütyür) 
ló = lú 
kutya = kutha 
sáska = saska 
légy = ledzsi (v.ö. "madzsar") 
béka = béka 
bagoly = bagialu 
sas = sas 
hal = kala 
teve = tüve 
sás = sás 
virág = viragh 
moha = muha 
alma = alma 
árpa = árpa 
fa = fo(a?) 
tő (növény töve) = tüvi 
fű = föve (v.ö. föveny) 
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak) 
menni = menin 
jönni = jüven 
járni = járin 
teremni = termin 
tűrni, elviselni = türen 
szagolni = szaghin 
tudni = tondin 
(fel)avatni, felkenni = kenin 
fújni = fuvin 
közösülni = batten (v.ö. b@-ni) 
ha = cha 
hol? = chol 
hová? = chowrá 
mi? = mi 
ki? = ki 
hány? = kháni 
be = béh 
át, által = alta 
szét = szeit 
rá = wra 

Ragozás: -on, -en, -ön = hen -ban, -ben = ben -ba, -be = be -ra, -re = wra A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh. A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés. 

A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés. A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés. Birtokos személyragos főnevek: nyilam = neilim nyilaim = neiliam nyilad = neilit nyilaid = neiliat nyila = neilej nyilai = neiliaj nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh 

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat. Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. 

A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról. Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben. És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására kellett, ezért továbbítom.