„Fannika kérte az édesanyját, hogy látogassa meg őt a kórházban!”

„A 7 éves leukémiás Fannika kérte az édesanyját, hogy látogassa meg őt a kórházban!” Ennek nem így kellene lennie. 

Egy szerető édesanya mindig a gyermeke mellett áll akkor is, ha az egészséges és boldog. De ebből a megrázó történetből az derült ki, hogy a kislány születésekor a köldökzsinórt nem csak a szó szoros értemében vágták el, hanem átvitt értelemben is. Az édesanya elhagyta férjét és az akkor 3 éves kislányát. Ugye emlékeztek L. Fanni történetére? Azt ígértük, tudósítunk benneteket a kislány egészségi állapota, sorsa felől. 

Összefoglaljuk pár mondatban az előzményeket, hogy felidézhessétek a történetet. Fannika óvodában volt, amikor mellkasi fájdalmakra panaszkodott. Édesapja András, haladéktalanul orvoshoz fordult vele, aki hamar kiderítette, leukémiáról van szó. „Megrettentünk, megtörtünk mindannyian”- így fogalmaz a kislány édesapja kétségbeesetten. „A nagyszülők is folyton sírtak, ezért a kislányom megijedt. Ezt látva megfogadtuk, hogy előtte többé nem sírunk, erősnek kell lennünk.” Fannika mennyit értett meg ebből az egészből? „Fannika még kicsi volt ahhoz, hogy ezt az egészet megértse. Ő csupán annyit tudott, hogy beteg, mert sok időt kell a kórházban töltenie. 7 hónapon át kapta a kemoterápiát, olyankor nagyon rosszul volt, hányt, ment a hasa, állandóan herpeszes volt a szája. 

A kezelés során kapott szteroidok miatt meghízott, az izmai meggyengültek, az immunrendszere pedig összeomlott. Leginkább mégis a szurik viselték meg, kb. 100 darab szúrás van a kis testén. 2010. január végéig kapta a kemoterápiát, 2011. júniusáig pedig a fenntartó kezeléseket” – meséli András megtörten. Ő mindvégig mellette volt. Soha nem hagyta magára, édesanyja helyett is édesanyja volt. A kórházban volt egy kedvenc nővérke, ő azért volt kedvenc, mert megengedte Andrásnak, hogy együtt aludjon kislányával, aki megnyugodott, ha odabújhatott hozzá. Fanni nagyon apás emiatt, mégis hiányzik neki az édesanyja, aki 2009-ben látta utoljára beteg gyermekét. 

A kórházban mindössze egyszer látogatta meg 20 perc erejéig. András, Ön mit gondol, miért hagyta magára Fannikát az édesanyja? „Nem szerette a saját gyermekét, ezért is váltunk el. A húgom gyermeke fontosabb volt számára. Pillanatnyilag pszichológushoz járunk, mert még mindig traumaként éli meg a kislány, hogy az ő édesanyja csak úgy eltűnt a nagy semmibe, soha nem láthatja, nem érezheti melegségét, mint a többi gyermek.” Fannika 7 éves, első osztályos. Kimondhatatlan öröm számunkra, hogy 1 éve tünetmentes. Édesapjával havonta járnak kontrollvizsgálatokra, de a kislány immunrendszere még nagyon gyenge, állandóan megfázik és megbetegszik. 

Teljes szívből kívánjuk Fannika, hogy meggyógyulj, hogy ismét örömteli gyermekkorod legyen. Édesapádnak pedig erőt, kitartást, hogy melletted lehessen úgy, ahogy azt eddig is tette. „A 7 éves leukémiás Fannika kérte az édesanyját, hogy látogassa meg őt a kórházban!” Ennek nem így kellene lennie. Egy szerető édesanya mindig a gyermeke mellett áll akkor is, ha az egészséges és boldog. De ebből a megrázó történetből az derült ki, hogy a kislány születésekor a köldökzsinórt nem csak a szó szoros értemében vágták el, hanem átvitt értelemben is. Az édesanya elhagyta férjét és az akkor 3 éves kislányát. Ugye emlékeztek L. Fanni történetére? Azt ígértük, tudósítunk benneteket a kislány egészségi állapota, sorsa felől. 

Összefoglaljuk pár mondatban az előzményeket, hogy felidézhessétek a történetet. Fannika óvodában volt, amikor mellkasi fájdalmakra panaszkodott. Édesapja András, haladéktalanul orvoshoz fordult vele, aki hamar kiderítette, leukémiáról van szó. „Megrettentünk, megtörtünk mindannyian”- így fogalmaz a kislány édesapja kétségbeesetten. „A nagyszülők is folyton sírtak, ezért a kislányom megijedt. Ezt látva megfogadtuk, hogy előtte többé nem sírunk, erősnek kell lennünk.” Fannika mennyit értett meg ebből az egészből? „Fannika még kicsi volt ahhoz, hogy ezt az egészet megértse. Ő csupán annyit tudott, hogy beteg, mert sok időt kell a kórházban töltenie. 7 hónapon át kapta a kemoterápiát, olyankor nagyon rosszul volt, hányt, ment a hasa, állandóan herpeszes volt a szája. 

A kezelés során kapott szteroidok miatt meghízott, az izmai meggyengültek, az immunrendszere pedig összeomlott. Leginkább mégis a szurik viselték meg, kb. 100 darab szúrás van a kis testén. 2010. január végéig kapta a kemoterápiát, 2011. júniusáig pedig a fenntartó kezeléseket” – meséli András megtörten. Ő mindvégig mellette volt. Soha nem hagyta magára, édesanyja helyett is édesanyja volt. A kórházban volt egy kedvenc nővérke, ő azért volt kedvenc, mert megengedte Andrásnak, hogy együtt aludjon kislányával, aki megnyugodott, ha odabújhatott hozzá. Fanni nagyon apás emiatt, mégis hiányzik neki az édesanyja, aki 2009-ben látta utoljára beteg gyermekét. A kórházban mindössze egyszer látogatta meg 20 perc erejéig. András, Ön mit gondol, miért hagyta magára Fannikát az édesanyja? „Nem szerette a saját gyermekét, ezért is váltunk el. 

A húgom gyermeke fontosabb volt számára. Pillanatnyilag pszichológushoz járunk, mert még mindig traumaként éli meg a kislány, hogy az ő édesanyja csak úgy eltűnt a nagy semmibe, soha nem láthatja, nem érezheti melegségét, mint a többi gyermek.” Fannika 7 éves, első osztályos. Kimondhatatlan öröm számunkra, hogy 1 éve tünetmentes. Édesapjával havonta járnak kontrollvizsgálatokra, de a kislány immunrendszere még nagyon gyenge, állandóan megfázik és megbetegszik. Teljes szívből kívánjuk Fannika, hogy meggyógyulj, hogy ismét örömteli gyermekkorod legyen. Édesapádnak pedig erőt, kitartást, hogy melletted lehessen úgy, ahogy azt eddig is tette.