(MTI) - A román környezetvédelmi minisztérium a bukaresti táblabírósághoz fordul, hogy érvénytelenítse a felsőcsertési (Certej) ciános aranybánya engedélyét - jelentette be csütörtökön Rovana Plumb, a szaktárca vezetője, miután Janez Potocnikkal, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával találkozott Bukarestben.

Rovana Plumb tíz napja rendelt el vizsgálatot az ügyben, miután három civil szervezet tiltakozásából értesült arról, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség júliusban kiadta az engedélyt a bányanyitására.
A miniszter csütörtökön közölte: kedden benyújtja az engedély érvénytelenítését célzó keresetet a bukaresti táblabírósághoz, mert szerinte az engedélyt "teljesen" illegálisan adták ki.
"Tárgyaltunk a Hunyad megyei helyhatóságokkal, a beruházóval és tájékoztattuk őket arról, milyen törvénysértéseket követett el a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség. Gyakorlatilag két európai irányelvet, egy nemzetközi egyezményt és másik két európai szabályzatot sértettek meg" - mondta Plumb.
A felsőcsertési ciános aranybánya ügyét Victor Ponta miniszterelnök is megemlítette a kormányülés elején, amikor még az újságírók is jelen voltak a teremben.
"Miniszter asszony, kérem tájékoztasson bennünket, mi történik Felsőcsertésen. Ilyen az, amikor a Demokrata Liberális Párt (PDL) embereivel kormányzunk, ugye? Amikor csúszópénzről van szó, a PDL bármit odaad. Kérem, intézkedjen sürgősen, amíg még lehet. Aki pedig a PDL-hez húz, az menjen hozzájuk, kérjen tőlük pénzt, de ne Románia hátán élősködjön, ne a környezetvédelmi szabványok megsértéséből húzzon hasznot!" - mondta a román miniszterelnök, azt sugallva, hogy a temesvári környezetvédelmi ügynökség vezetője a PDL embere.
Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél - a verespataki projekthez hasonlóan - nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A Független Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület szeptember elején közös közleményben tiltakozott az ellen, hogy a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt, az állammal kötött koncessziós szerződése pedig - a verespatakihoz hasonlóan - titkos.
A környezetvédő szervezetek közleménye szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros terület foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.
A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Brazíliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfieldset, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a maradék 20 százalékot a az állami Minvest Deva birtokolja. A közlemény rámutat, hogy korábban a verespataki beruházó Rosia Montana Gold Corporationt (RMGC) és a Deva Gold SA-t ugyanaz a Frank Vasile Timis pénzelte, aki az RMGC-ben főrészvényes Gabriel Resources alapító-elnöke volt.