A nyolcadik EMI-tábor utolsó napjának hangsúlyos témája volt Székelyföld autonómiája. A táborban először jelen lévő Autonómia-sátor kevesebb közönséget vonzó előadásai, beszélgetései után mintegy záróakkordként jelent meg a téma a fősátor népes hallgatósága előtt. Ennek apropóján, na meg a sokat emlegetett dél-tiroli modell kapcsán Dabis Attila politológust, a Székely Nemzeti Tanács megbízott külképviselőjét arra kértük: röviden foglalja össze, milyen hasonlóságok és milyen különbségek fedezhetők fel a két régió között autonómia vonatkozásában.
– Rengeteg a hasonlóság, ugyanakkor különbségek is vannak. Le kell szögezni: a hasonlóságok sem adnak olyan mintát, amit konkrétan alkalmazni lehet Székelyföldön, hiszen az egy olyan történelmi helyzetben valósult meg, amely a székelység számára ma nem adott. A párhuzamok vonatkozásában hadd említsük meg, hogy Dél-Tirol ugyanazon történelmi helyzetben szakíttatott el az Osztrák–Magyar Monarchiától, mint Erdély, s ez megadja a másik közös elemet is: mindkét tartomány rendelkezik anyaországgal. Az autonómia szempontjából ez fontos, hiszen sem a skótoknál, sem a baszkoknál, de még Katalónia vonatkozásában sincs így. Általánosabb hasonlóság, s talán nem is annyira nyilvánvaló, hogy a dél-tiroli német ajkú közösségnél is legalább ugyanolyan fontos identitáselem a kultúra s ezen belül az anyanyelv, mint a magyar területeken. Ez például Walesben vagy Skóciában nincs így, hiszen a kelta eredetű nyelveket nagyon kevesen beszélik, ott sokkal inkább területhez köthető az identitás. Aztán hasonlóak ugye a földrajzi viszonyok, na meg a két régió területe közötti és az etnikai arányok, de hamar tegyük hozzá a lényeges különbséget is: Dél-Tirol határos az anyaországgal, gazdasági szempontból pedig egy több tízmilliós német tömbbe szervesen beletartozik, ami ma is egész Európa gazdasági motorja.
– Az autonómia kivívásának folyamatában is jelentős eltérések mutatkoznak...
– Igen, hiszen nem kell elfelejteni, hogy a dél-tiroli autonómiaküzdelem állandó válságidőszakban zajlott. Ez a több évtizedes küzdelem nemcsak békés tüntetésekből, diplomáciai harcból állt, hanem ugyan kevés emberáldozatot követelő, de robbantásos merényletek kísérték, rendőri akciók az olasz részről, megtorlás stb. Ezt az utat Székelyföld ma nem járhatja. Fontos különbség, hogy már a második világháború után Olaszország és Ausztria között kétoldalú nemzetközi egyezmény született, amelynek része volt Dél-Tirol autonómiája: a Gruber–De Gasperi-szerződés alapján az anyaország nemzetközi bírósághoz folyamodhatott. Ilyen Magyarország és Románia között nincsen. Azt is jó tudni, hogy az 1948-as olasz alkotmányban már utalás szerepelt Dél-Tirol autonómiastátuszára.
– Intézményi szempontból viszont, a statútumok alapján, számottevőek a hasonlóságok...
– Nem véletlenül, hiszen a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott statútum a dél-tiroli kerettörvényen alapszik, az intézményrendszer hasonló, bár nem azonos. Ez természetes, hiszen ugyanolyan jellegű, területi alapú autonómiáról van szó, de vannak különbségek. Egy jellemző példa a közhivatalok betöltésénél figyelembe veendő etnikai kvótarendszer. Dél-Tirolban az egyes nyelvcsoportok arányának mértékében kell betölteni ezeket az állásokat, ez a székelyföldi statútumban is megjelenik, de másképp. Annyi a különbség, hogy ez Dél-Tirolban a köztisztviselői és közalkalmazotti állásokra is vonatkozik, tehát a tanártól az orvosig, aki közpénzből kapja a fizetését, mindenkinél alkalmazni kell a kvótát. Ez a székelyföldi statútumban nincs így.
– Rengeteg a hasonlóság, ugyanakkor különbségek is vannak. Le kell szögezni: a hasonlóságok sem adnak olyan mintát, amit konkrétan alkalmazni lehet Székelyföldön, hiszen az egy olyan történelmi helyzetben valósult meg, amely a székelység számára ma nem adott. A párhuzamok vonatkozásában hadd említsük meg, hogy Dél-Tirol ugyanazon történelmi helyzetben szakíttatott el az Osztrák–Magyar Monarchiától, mint Erdély, s ez megadja a másik közös elemet is: mindkét tartomány rendelkezik anyaországgal. Az autonómia szempontjából ez fontos, hiszen sem a skótoknál, sem a baszkoknál, de még Katalónia vonatkozásában sincs így. Általánosabb hasonlóság, s talán nem is annyira nyilvánvaló, hogy a dél-tiroli német ajkú közösségnél is legalább ugyanolyan fontos identitáselem a kultúra s ezen belül az anyanyelv, mint a magyar területeken. Ez például Walesben vagy Skóciában nincs így, hiszen a kelta eredetű nyelveket nagyon kevesen beszélik, ott sokkal inkább területhez köthető az identitás. Aztán hasonlóak ugye a földrajzi viszonyok, na meg a két régió területe közötti és az etnikai arányok, de hamar tegyük hozzá a lényeges különbséget is: Dél-Tirol határos az anyaországgal, gazdasági szempontból pedig egy több tízmilliós német tömbbe szervesen beletartozik, ami ma is egész Európa gazdasági motorja.
– Az autonómia kivívásának folyamatában is jelentős eltérések mutatkoznak...
– Igen, hiszen nem kell elfelejteni, hogy a dél-tiroli autonómiaküzdelem állandó válságidőszakban zajlott. Ez a több évtizedes küzdelem nemcsak békés tüntetésekből, diplomáciai harcból állt, hanem ugyan kevés emberáldozatot követelő, de robbantásos merényletek kísérték, rendőri akciók az olasz részről, megtorlás stb. Ezt az utat Székelyföld ma nem járhatja. Fontos különbség, hogy már a második világháború után Olaszország és Ausztria között kétoldalú nemzetközi egyezmény született, amelynek része volt Dél-Tirol autonómiája: a Gruber–De Gasperi-szerződés alapján az anyaország nemzetközi bírósághoz folyamodhatott. Ilyen Magyarország és Románia között nincsen. Azt is jó tudni, hogy az 1948-as olasz alkotmányban már utalás szerepelt Dél-Tirol autonómiastátuszára.
– Intézményi szempontból viszont, a statútumok alapján, számottevőek a hasonlóságok...
– Nem véletlenül, hiszen a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott statútum a dél-tiroli kerettörvényen alapszik, az intézményrendszer hasonló, bár nem azonos. Ez természetes, hiszen ugyanolyan jellegű, területi alapú autonómiáról van szó, de vannak különbségek. Egy jellemző példa a közhivatalok betöltésénél figyelembe veendő etnikai kvótarendszer. Dél-Tirolban az egyes nyelvcsoportok arányának mértékében kell betölteni ezeket az állásokat, ez a székelyföldi statútumban is megjelenik, de másképp. Annyi a különbség, hogy ez Dél-Tirolban a köztisztviselői és közalkalmazotti állásokra is vonatkozik, tehát a tanártól az orvosig, aki közpénzből kapja a fizetését, mindenkinél alkalmazni kell a kvótát. Ez a székelyföldi statútumban nincs így.
– Mindezek után miért minta, modell Dél-Tirol bejárt útja Székelyföld vonatkozásában?
– Azért, mert a székely nyakasság – ha úgy tetszik, következetesség – a követelést magát teszi hasonlóvá a dél-tiroli németek küzdelméhez. Olyan célt még nem sikerült senkinek elérnie, amit nem tűzött ki maga elé. Ezért még nagyon sokat kell tenni, igenis, fel kell vállalni a konfliktusokat is, minél többet és többféle módon kell hangoztatni az igényt, az akaratot. A konfliktusoknak elébe kell menni – akár a két ország, Magyarország és Románia viszonylatában –, hiszen Dél-Tirol tanulsága az is, hogy konfrontáció nélkül bizonyosan nem lesz autonómia.
– Azért, mert a székely nyakasság – ha úgy tetszik, következetesség – a követelést magát teszi hasonlóvá a dél-tiroli németek küzdelméhez. Olyan célt még nem sikerült senkinek elérnie, amit nem tűzött ki maga elé. Ezért még nagyon sokat kell tenni, igenis, fel kell vállalni a konfliktusokat is, minél többet és többféle módon kell hangoztatni az igényt, az akaratot. A konfliktusoknak elébe kell menni – akár a két ország, Magyarország és Románia viszonylatában –, hiszen Dél-Tirol tanulsága az is, hogy konfrontáció nélkül bizonyosan nem lesz autonómia.
Ferencz Csaba (3szek.ro)
0 Megjegyzések