Egy ártalmatlan, bőrön élő vírus felhasználásával mulaszthatják el a jövőben a pattanásokat - állítják amerikai kutatók. A bőrön élő, jóindulatú bakteriofágok hatékonyan pusztítják el a pattanások leggyakoribb formáját okozó Propionibacterium acnes baktériumokat. 

Más vírusokkal ellentétben a bakteriofágok nem az emberi sejteket, hanem a baktériumokat célozzák meg. A pattanásokat okozó baktériumokkal egy közösségben élő bakteriofágok természetes módon ölik meg ezeket a kórokozókat. Az évtizedek óta ismert bakteriofágok genetikai elemzését most végezték el a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a Pittsburghi Egyetem munkatársai. Az American Society for Microbiology című szakfolyóiratban ismertetett eredményeik szerint hatékony, új akneellenes szer készülhetne a bakteriofágok felhasználásával.

A Propionibacterium acnes (P. acnes) baktérium normális körülmények között is megtalálható az emberi bőrön, amikor azonban hirtelen felszaporodik a mennyisége, akkor működésbe lép immunrendszerünk, és helyi gyulladást okoz, amely pattanások kialakulásához vezet. A P. acnes főként a bőr faggyúmirigyei által termelt zsírsavakon él, vagyis minél több faggyút termel a bőr, annál több van a baktériumból. Ez az oka annak, hogy a pattanások a szervezet hormonális változásainak időszakában szaporodnak meg. A pattanások kezelésére alkalmazott eddigi megközelítések egyike sem ért el teljes sikert, ezért a bakteriofágok természetes reakciójának felhasználása ígéretes terápia lehet. Mint Robert Modlin, az UCLA kutatója elmondta, meglepetésként érte a kutatókat a genetikai elemzésnél, hogy az említett bakteriofág, a P. acnes fág genomja mennyire egyszerű és csaknem tökéletesen azonos minden esetben. "Ez teljesen ellentmond minden korábban tanulmányozott fágrendszernek. 

Különleges, egyedi kapcsolatot tételez fel a P. acnes baktérium és a fágja között" - idézte Modlint a LiveScience című ismeretterjesztő portál. A kutatók úgy vélik, hogy a P. acnes fág genetikai felépítésének ismerete, annak egyszerűsége és igen korlátozott változatossága lehetővé teszi, hogy pattanások elleni terápiát fejlesszenek ki felhasználásával. A pattanások kialakulásának okai A faggyúmirigyek a bőrben található külső elválasztású mirigyek. Általában a szőrtüszőkhöz csatlakozva fordulnak elő, és váladékukat a szőrtüszőkből eredő szőrszálakhoz csatlakozva ürítik. Ezzel funkciójuk kettős: egyrészt zsíros váladékukkal elősegítik a szőrszálak vízállóságát és rugalmasságát, másrészt a bőrre jutó váladékuk a bőr hasonló tulajdonságait biztosítják. 

A szőrtüszőktől függetlenül is előfordulnak, mint pl. a női szeméremrés kisajkainak bőrében. Váladéktermelésük sajátos, un. holokrin típusú, ami azt jelenti, hogy az alapi rétegben képződő sejtek a felszín felé nyomulásuk közben faggyú előanyagokat halmoznak fel, majd – fokozatosan elhalva – teljes mértékben (holos = teljes, egész) mirigy váladékká alakulnak. Alakilag több, összetartó lebenyből álló mirigyek. Igen jól fejlett faggyúmirigyek (Meibom-féle glandulae tarsales) találhatók a szemhéjak állományában, amelyek a szemhéjak szemrést határoló szélén nyílnak, ahol váladékuknak jelentős szerepe van a szemhéjak összetapadásának meggátlásában és a könny kicsordulásának megakadályozásában. 

 A faggyúmirigyek fertőzéses gyulladásai – szövődmények nélkül is – igen kellemetlenek és fájdalmasak, és főleg serdülőkorban sok esztétikai és egyben lelki problémát is okoznak. (Mitesszerek, melyek kisebb gyulladásakor pattanások, ezek kiterjedésével súlyos panaszokat és veszélyeket okozó furunkulusok (helyi bőrtályogok) képződnek. Súlyos formája, amikor egyidejűleg sok furunkulus keletkezik (furunculosis). Ezek szerencsére – nem elhanyagolt állapotban – bőrgyógyászatilag, esetleg helyi sebészeti beavatkozással és természetesen a megfelelő antibiotikumok adagolásával viszonylag jól kezelhetőek. Mindemellett - mint minden tályog esetében - alapjában súlyos, és terjedésre hajlamos betegségről van szó.