1543. szeptember 19-én zajlott le a vásárhelyi csata. A Somlóvásárhely mellett történt ütközet a magyarokból és kis részt horvátokból, valamint szerbekből összetevődő lovasság, valamint törökök és tatárok között zajlott le a Székesfehérvár elfoglalását követő napokban. 

A vásárhelyi csata azon kevés magyar győzelmek közé tartozik, amelyet a hosszú Habsburg-török háború során vívtak meg a magyar katonák. I. Szulejmán Nándorfehérvár mellett tört be Magyarországra, majd Esztergom bevétele után Fehérvárt ostromolta. Győr alatt az örökös tartományokból és Magyarországról összegyűlő seregek álltak fel, de nem tettek semmit a szultán megállítására. Köztük volt Zrínyi Miklós is, aki horvát és magyar lovasok élén jött fel Kanizsáról. A magyar csapatok voltak az egyetlenek akik tettek a török és tatár lovasság megállításáért, míg a német, olasz, cseh és spanyol erők csak tétlenül vesztegeltek Győr alatt. 

Az akindzsik és a tatárok Ajka környékén fosztogatta, míg az ostrom után pihenőt tartó szultáni fősereg Fehérvár alatt. Zrínyi, Báthori András főkapitány, Werbőczi Imre tolnai főispán, Rátkay Pál és Bakith Péter vezette magyarokból, horvátokból és rácokból álló győri huszárság rajtaütött Vásárhely mellett járó 3000 fős portyázó seregen és teljesen bekerítették őket. A csata után az életben maradt tatárok jelentős része szétszóródott a környező ingoványokba, ahová az előlük bemenekült parasztok bosszút álltak rajtuk a pusztítások miatt és szinte mind megölték őket. Csak kevesek tudtak visszatérni a fehérvári táborba. Különösen véletlen, hogy ekkor volt napra pontosan tizenegy esztendeje a leobersdorfi csata. 

A hasonlóság két összecsapás között az, hogy abban a csatában is portyázó sereget (törökök mellett moldvaiakat) semmisítettek meg teljesen, amely Alsó-Ausztriába tört be fosztogatni és vezére hírneves hős volt a németek és magyarok körében, aki szintén elesett a csatában. A vásárhelyi csata után a magyar könnyűlovaság (mintegy 8000 fő) Nyitrára ment Győrből. Rövidesen a szultán is visszavonult Budára és nem folytatta a hadjáratát Bécs ellen. Könyvajánló: Kajkó Péter : Váraink a török hódoltság korában XVIII. századi metszetekkel (jelzet: 74.734)