Ha népiesen szeretnék hívni, akkor válogathatunk a gyepűbodza, a fái bodza, a vidám hangzatú bocfa vagy a csete nevek közül, de közismert neve a fekete bodza (Sambucus nigra), aki az Mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjén belül a bodzafélék családjának (Sambucaceae) legismertebb tagja. Legismertebb, ámde nem eléggé megbecsült növényünk - biztos, hogy ebben a bejegyzésben sok meglepő információval szolgálok róla.

Latin nevét a feltehetően az ókori Egyiptomban és Görögországban használt sambuca nevű húros hangszer után kaphatta – a hangszer kemény részét bodzahajtásból készítették. (Galéria 1. kép)
Egy másik elmélet szerint a dák  Seba – bodza névből származik a Sambucus elnevezés (sajnos nincs a neten dák-angol (magyar) szótár, így ezt nem tudtam leellenőrizni)
A nigra latinul feketét jelent, utalva a bodza fekete terméseire.
Érdekesség, hogy régen az orgonát spanyol bodzának hívták (erről írtam már az orgonáról szóló bejegyzésemben), mert a XVI. század orvosi kertjeiben nagyon kedvelt volt a fekete bodza, és minden növényt, ami egy kicsit is hasonlított rá e század füvészei bodzának hívtak
A teljesség igénye megkívánja, hogy megemlítsem, hogy létezik egy sambuca nevű olasz eredetű csillagánizs likőr is – recepje titkos, de egyes változatokhoz fekete bodzát is használnak.
És van Bodza és Csete magyar eredetű női keresztnevek is.
A fekete bodza egész Európában elterjedt cserje vagy kis fa, hazánkban honos gyógynövény, akinek minden része felhasználható: levele, fája, gyökere és kérge, virága, termése.
Az enyhén fűrészes szélű, hosszas tojásdad levelek (Symbuci folium) cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat, valamint A-provitamint tartalmaznak. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak, és lázcsillapítónak használják.
Koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
Fája riasztó hatású az egerek és pockok ellen: elég egy bodzahajtást a vakondtúrásba szúrni vagy a védeni kívánt területet bodzaágakkal elkeríteni. Ezen kívül takarónövényként a mellette lévő növényeket védi a földibolháktól, de trágyaléként is jól hárítja az állati kártevőket.
A fiatal hajtások még törékenyek, belül szivacsos bélszövet béleli. De ahogy az ágak idősödnek úgy lesz egyre szilárdabb ezért használták előszeretettel ásó- és lapátnyélnek. De a bodzaágak legismertebb felhasználását az idősebb, belül már üreges hajtások adták: sípot, furulyát készítettek belőle régen a legények.
De anno a kovácsok a bélszövetétől megszabadított bodzahajtást használtak a fújtatóhoz.
A halászok pedig bodzából is készítettek hálóvarró tűt.
A fekete bodza gyökeréből és kérgéből készült forrázat vízhajó és féregűző hatású.
A májustól júliusig is nyíló, fehér, illatos borernyő virágzatának nak felhasználása ismertebb, hisz ki ne kóstolt már a bodzavirágszörpöt (a bodzabogyószörpöt lásd majd alább). Több recept létezik, melyeket átnézve átlagosan 1 liter vízhez 5-8 bodzavirágfej, kb. 20 dkg méz, fél citrom és egy kis szórásnyi citromsav szükséges. Mindezt 3 napnyi állás után leszűrik, felfőzik – esetleg cukorral, hogy töményebb legyen – és kész is a szörp.
Én részemről bundás bodzavirágok szoktam készíteni – a megmosott bodzavirágtányért palacsintatésztába kell  mártani és azt kisütni. Érdekes és ízletes édesség.
De a legfontosabb tulajdonsága az izzasztó, köhögéscsillapító, vértisztító és enyhén vizelet- és hashajtó tulajdonságai miatt az egyik legismertebb és leghatásosabb tea készíthető a bodzavirágból nátha és influenza esetén.
Borban áztatva pedig állítólag kellemes muskotályos ízt ad a szőlő erjesztett levének.
A fekete bodza termése hasonló közkedveltségnek örvendett régen és ma is. Faluhelyen gyakorta használták festésre, ám az legismertebb, hogy belőle is szörpöt készíthetünk. A bodzabogyószörp ráadásul  nemcsak finom, de egészséges is – bár a C-vitamin tartalma a szörp főzésskor jelentősen csökken (átlag 1 kg bodzabogyót 4 dkg cukorral főzik fel), viszont nyersen fogyasztva mérgezési tüneteket okozhat.
A száraz termésből készült tea enyhe hashajtó, izzasztó és vizelethajtó hatású – mint a virágzat – a megfázásból a felgyógyulást jelentősen meggyorsítja.
De a fekete bodza bogyójából szoktak bort, pálinkát és pezsgőt is erjeszteni.
További érdekes receptek (bodzaleves, bodzás omlett, bodzaecet, stb.) a Terebess oldalán találhatók.
De  nemcsak az emberek szeretik – termését a madarak is előszeretettel fogyasztják.
Bármennyire is sokoldalúan használható és gyógyhatású a bodza, a népi hiedelmek vele kapcsolatosan baljóslatúak:
A keresztény vallás szerint a keresztfa bodzafából készült és állítólag Júdás is bodzafára akasztotta fel magát. Ezért is hívják a főként bodzán megjelenő fagombát júdásfülgombának (Auricularia auricularia-judae). (Galéria 2. kép)
A népi hiedelem szerint bodzát nem javasolt a ház mellé ültetni, mert akkor odacsap a villám.
Az írek szerint a boszorkányok bodzaágon lovagolnak és a bodzabokor alatt gyűlnek össze a rossz lelkek is.
Skóciában az vallják, hogy a bodza olyan talajon nő meg, amit vérrel öntöztek.
Míg a németeknél szerencsétlenséget hoz, ha bodzahajtást a házba visznek, addig a poroszoknál szent fa, mert itt lakik Puљkaitis (több helyen helytelenül Puschaits-nak írják) istenség, aki a Föld reinkarnációja.
Az inkvizíció idején az emberek bodzaágat vittek magukkal, ami megvédte őket az egyháztól.
Ezekkel ellentétben a bodzát másutt a kertek védelmezőjének tartották, így bodzaágat levágni, hátmég elégetni nagy bűn volt – és ha mégis vágtak belőle, előtte engedélyt kellett a bodzafától kérni.
Viszont a palócoknál ha bodzára taposnak vagy meghajlítva földet hordanak rá, akkor tehén és disznó sebéből kihull a pondró.
Pünkösdkor bodzaágakat tűztek a rossz szellemek elhárításra és bodza került a Szent Iván napi tűzre is.
Szerintem a fekete bocfa könnyen kezelhető, szép és illatos virágú, hasznos termésű, dekoratív, sokoldalúan felhasználható növény, akit – rossz szellemekkel vagy anélkül –használni (kertészeti, esztétikai, gyógyászati célokra) és tisztelni kell.

Források:
http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/bodza.html, Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert, http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_bodza, http://rostae-books.com/bodza.html, Rapaics Raymund: A magyarság virágai, http://hu.wikipedia.org/wiki/Sambuca, http://annwn.zzl.org/bodza.html, http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10778, http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sambuca