(MTI) - Alapításuk 85. évfordulóját ünneplik a ferences szegénygondozó nővérek Mátraverebély–Szentkúton, ez alkalomból Beer Miklós váci püspök celebrált ünnepi szentmisét, illetve előadásokat tartottak pénteken - közölte a Ferences Sajtóközpont az MTI-vel.

Mint írták, öt fiatal lány a ferences világi rend (egykori nevén harmadrend) tagjaként 1927. szeptember 14-én Mátraverebély–Szentkúton "ünnepélyesen felajánlotta életét Istennek és Szűz Máriának" a legszegényebbek szolgálatára, Oslay Oswald ferences tartományfőnök útmutatásai szerint. A kezdeményezést támogatta Szmrecsányi Lajos egri érsek.
Megjegyezték, Oslay Oswald dolgozta ki az úgynevezett egri normát, amelynek lényege, hogy az állam, illetve a helyi közigazgatás legszegényebbekről vezetett nyilvántartása alapján az adott település hölgytársadalma a tehetősebbektől havonta egyszer a szegények javára adományt gyűjt, míg a szegénygondozó nővérek ebből az összegből személyre szabottan segítik a rászorultakat azzal, amire valóban szükségük van.
Az egri norma annyira eredményes volt, hogy hamarosan az ország számos településén hasonló összefogás született, és a harmincas évek közepétől "magyar norma" néven az állam saját programjaként támogatta országszerte a szegénygondozásnak ezt a módját - mutattak rá.
A szegénygondozó nővérek felkarolták a koldusokat, hajléktalanokat, öregeket és mindazokat, akiknek senkijük sem volt, és biciklivel, illetve gyalog járták a településeket, miközben sok segítő csatlakozott hozzájuk. 1950-ben 42 közösségben 250 ferences szegénygondozó nővér tevékenykedett.
Szerzetesközösségüket 1950-ben betiltották, 1990-ban azonban újraalakultak, és azóta ismét jelen vannak Esztergomban, Siófokon, Szécsényben, valamint Nagyvenyimben, és ma is igyekeznek felkarolni a legkiszolgáltatottabbakat származásra, nemre, korra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.