Még haló poraiban is rossz idők járnak arra az ideológiára, amelyet legvegytisztábban nálunk az SZDSZ képviselt és ma annak a hatalomba kétségbeesetten – és hiábavalóan – visszakapaszkodni akaró maradványemberei a DK-ban. Amelyet igen tömören úgy lehet összefoglalni, hogy annál jobb az állam, minél kisebb, és a – főként idegen -  nagytőkének mindig igaza van.

Az ezzel ellentétes új  trend nem igazán vág egybe a mai budapesti kormánynak azzal a felfogásával sem, hogy a gazdagok adóját ugyanolyan mértékűvé tette, mint a szegényekét, amikor eltörölte a progresszív adórendszert az egykulcsos érdekében.

Az egész világon ugyanis egyre erősebben érezhető az a  kormányokra nehezedő nyomás, hogy adóztassa meg a gazdagokat, akik az elmúlt évtizedekben mérhetetlenül megnövelték részesedésüket az adott országok vagyonából. Azaz a legtöbb helyen nőttek az egyenlőtlenségek, miközben a gazdagok alig adóztak.

Az új  szocialista  francia kormány engedve ennek a nyomásnak – adófizetői patriotizmusnak nevezve azt  - elhatározta, a nagy jövedelmeket 75%-os adóval sújtja. A gazdagok azzal a fenyegetéssel vágtak vissza, hogy akkor Londonba költöznek, de ez nem hatotta meg Francois Hollande kormányát. Azért sem, mert Angliában is mindinkább nő az ellenszenv a „bulizós” gazdagok iránt, noha David Cameron miniszterelnök még nem kíván hozzányúlni a brit adórendszerhez, amelyben a legmagasabb kulcs 45%-os.

Az óceán túloldalán Barack Obama amerikai elnök azzal kampányol, hogy emeli a „milliomosok és milliárdosok” jövedelemadóját.

E közben megfordult a válság előtti évtizedek tendenciája, amikor minden baj orvoslását a privatizációban látták, beleértve a bankokét. Milyen jó üzlet is volt az a vevőknek! Mint a Bokros Lajos irányítása alatt állt Budapest Bank, amelyet az Antall-kormány idején milliárdokkal pumpáltak fel, majd 8 ezer forintért adták el az amerikaiaknak.

Amely bankok a terjedő dereguláció eredményeként azt csináltak, amit akartak. És zsebelték be a dollár milliárdokat, miközben csődbe vezették a világot. Az Egyesült Királyságban – ahol  állami kézben van az ottani két legnagyobb bank (az RBS és a Lloyds) – a Munkáspárt fel kívánja állítani a Brit Beruházási Bankot és Magyarországon is a kormány állami bankokat kíván létrehozni, mert a magánbankok éppen azt nem teszik, ami legfontosabb feladatuk lenne: kölcsönt nyújtani a vállalkozásoknak.

Annyi valószínűnek látszik, hogy a következő, bármikor bekövetkező gigaválság ezt  a folyamatot igen csak felgyorsíthatja.