Orwell antiszemita volt? címen jelent meg igen hosszú – és igen érdekes – írás a baloldali izraeli napilap angol kiadásában. Ebből nem kevesebb derül ki, hogy a címben szereplő kérdőjel felesleges: a modernkori angol próza legnagyobb mesterének tartott Orwellben erősek voltak az antiszemita ösztönök és ennek – főként fiatalkorában – nem egyszer teret is engedett.
Ez problémát is okozott legnagyobb életrajzírójának, a nemrégiben elhunyt Christopher Hitchens-nek, aki 38 éves korában fedezte fel, hogy anyai ágon zsidó. Hitchens rámutatott Orwellben antiszemitizmusa miatt jelentkező ellentmondásokra. Mint például arra, hogy a brit kormányt a háború idején erősen bírálta, amiért nem használja ki az olyan antikommunista zsidó értelmiségiek potenciálját, mint elsősorban a Magyarországon született – Arthur Koestler…
Az egész kérdés azért vált különösen aktuálissá, mert nemsokára jelenik meg Hitchens előszavával Orwell magánnaplója. (Műhelyünk kíváncsian várja, hogy az Élet és Irodalom nevű hetilap – amely legújabb számának is minden második oldalán az antiszemitizmus a téma – miként „dolgozza fel” az újabb csapást. Ha Márai „antiszemita” kijelentései miatti zavart hallgatásra gondolunk, nem lesz könnyű az újabb megrázkódtatás, amely irodalmi téren éri őket legalább Shakespeare Velencei kalmárja óta.)
Az egész kérdés azért vált különösen aktuálissá, mert nemsokára jelenik meg Hitchens előszavával Orwell magánnaplója. (Műhelyünk kíváncsian várja, hogy az Élet és Irodalom nevű hetilap – amely legújabb számának is minden második oldalán az antiszemitizmus a téma – miként „dolgozza fel” az újabb csapást. Ha Márai „antiszemita” kijelentései miatti zavart hallgatásra gondolunk, nem lesz könnyű az újabb megrázkódtatás, amely irodalmi téren éri őket legalább Shakespeare Velencei kalmárja óta.)