Ismét önállóvá válik a zeneszerzés szak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE), a tanszéket Fekete Gyula zeneszerző vezeti szeptembertől.
MTI - Az alkotóművészet és zeneelméleti ismeretek elnevezésű tanszéken működött az utóbbi időben a zeneszerzés szak, amely szeptembertől ismét önálló tanszékként működik. A zeneszerzés szakot 17 éve vezette Jeney Zoltán, akinek megbízatása lejárt, így a Zeneakadémia pályázatot írt ki az állásra. Az egyetem szenátusa júniusban döntött Fekete Gyula pályázata mellett, így Batta András rektor szeptember elsejével három évre nevezte ki a zeneszerzőt, aki docensként eddig is ezen a szakon vett részt a képzésben.
"Mindent folytatunk, ami összefügg Zeneakadémiánk hagyományaival. Évszázados tradíció örökösei vagyunk. Már az alapításkor, 137 évvel ezelőtt működött zeneszerzés szak, Liszt Ferenc idehívta maga mellé Volkmann Róbertet. Később Erkel Ferenc irányította a komponálás iránt érdeklődő növendékeket, majd Koestler János, Bartók és Kodály mestere, őket Farkas Ferenc követte, hogy csak egy-két nevet említsek a hosszú sorból. A közelmúltban Petrovics Emiltől vette át a tanszakot Jeney Zoltán" – idézte fel Fekete Gyula a szak történetét.
A budapesti oktatás azért is különleges, mert a világon ma már csak kevés intézményben használják az Erkelék által megalapozott módszert, amely szerint a korok és stílusok alkotói technikáit igen erősen tanítják – tette hozzá. Mint megjegyezte, a komputerizációra hivatkozva sokan úgy gondolják, hogy egy számítógép is képes egy Bach-fúgára variálni. Fekete Gyula véleménye szerint azonban igazi zeneszerzővé úgy válhat valaki, ha a régiek technikáit, a szakma alapjait nagyon alaposan elsajátítja. Ez a tradíció olyan nagyságokat adott a világnak, mint Ligeti és Kurtág – emelte ki. "A zenészek, zeneszerzők minden időben reagáltak a társadalmi változásokra, ez nekünk is dolgunk. Így tavaly elindítottunk két új szakirányt, az egyik az alkalmazott zeneszerzés, ami a film és színház számára komponálók képzésére szolgál, a másik az elektronikus zene- és médiaművészet szakirány. Figyelnünk kell arra, hogy a 21. században mi zajlik körülöttünk" – fogalmazott Fekete Gyula.
Az alkalmazott zeneszerzés képzés a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködve folytatódik. Az oktatás helyszíne is nagyrészt a színművészeti egyetem, hogy mielőbb testközelbe kerüljenek a hallgatók a színház és a film világával.
A Magyar Táncművészeti Főiskolával is alakul a kooperáció, az opera szakosok idei vizsgáján a táncművészetis hallgatók is közreműködtek, a zeneakadémisták pedig egy elektronikus zenei alkotást ajánlottak a táncosok következő vizsgájára.
Az európai társintézményekkel is szorosabbra fonják a kapcsolatokat, a növendékeket nagyobb arányban szeretnék külföldre juttatni. A római Santa Cecilia Akadémiával példaszerű a viszonyuk, akárcsak a brüsszeli zeneakadémiával.
Fekete Gyula 1989-ben diplomázott a Zeneakadémián. Doktori fokozatot szerzett az illinois-i Northwestern University-n. Római láz című művét Rómában és a Ravello Fesztiválon játszották, A megmentett város és Excelsior! című operáit pedig Magyar Állami Operaház mutatta be. A Katona József Színházban A trakhiszi nők című előadáshoz készített kísérőzenét.
"Mindent folytatunk, ami összefügg Zeneakadémiánk hagyományaival. Évszázados tradíció örökösei vagyunk. Már az alapításkor, 137 évvel ezelőtt működött zeneszerzés szak, Liszt Ferenc idehívta maga mellé Volkmann Róbertet. Később Erkel Ferenc irányította a komponálás iránt érdeklődő növendékeket, majd Koestler János, Bartók és Kodály mestere, őket Farkas Ferenc követte, hogy csak egy-két nevet említsek a hosszú sorból. A közelmúltban Petrovics Emiltől vette át a tanszakot Jeney Zoltán" – idézte fel Fekete Gyula a szak történetét.
A budapesti oktatás azért is különleges, mert a világon ma már csak kevés intézményben használják az Erkelék által megalapozott módszert, amely szerint a korok és stílusok alkotói technikáit igen erősen tanítják – tette hozzá. Mint megjegyezte, a komputerizációra hivatkozva sokan úgy gondolják, hogy egy számítógép is képes egy Bach-fúgára variálni. Fekete Gyula véleménye szerint azonban igazi zeneszerzővé úgy válhat valaki, ha a régiek technikáit, a szakma alapjait nagyon alaposan elsajátítja. Ez a tradíció olyan nagyságokat adott a világnak, mint Ligeti és Kurtág – emelte ki. "A zenészek, zeneszerzők minden időben reagáltak a társadalmi változásokra, ez nekünk is dolgunk. Így tavaly elindítottunk két új szakirányt, az egyik az alkalmazott zeneszerzés, ami a film és színház számára komponálók képzésére szolgál, a másik az elektronikus zene- és médiaművészet szakirány. Figyelnünk kell arra, hogy a 21. században mi zajlik körülöttünk" – fogalmazott Fekete Gyula.
Az alkalmazott zeneszerzés képzés a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködve folytatódik. Az oktatás helyszíne is nagyrészt a színművészeti egyetem, hogy mielőbb testközelbe kerüljenek a hallgatók a színház és a film világával.
A Magyar Táncművészeti Főiskolával is alakul a kooperáció, az opera szakosok idei vizsgáján a táncművészetis hallgatók is közreműködtek, a zeneakadémisták pedig egy elektronikus zenei alkotást ajánlottak a táncosok következő vizsgájára.
Az európai társintézményekkel is szorosabbra fonják a kapcsolatokat, a növendékeket nagyobb arányban szeretnék külföldre juttatni. A római Santa Cecilia Akadémiával példaszerű a viszonyuk, akárcsak a brüsszeli zeneakadémiával.
Fekete Gyula 1989-ben diplomázott a Zeneakadémián. Doktori fokozatot szerzett az illinois-i Northwestern University-n. Római láz című művét Rómában és a Ravello Fesztiválon játszották, A megmentett város és Excelsior! című operáit pedig Magyar Állami Operaház mutatta be. A Katona József Színházban A trakhiszi nők című előadáshoz készített kísérőzenét.
0 Megjegyzések