c. albumból: Gimes Felvidék délnyugati részén, Ghymes falutól északra emelkedik az 514 méter magas hegycsúcsot megkoronázó tekintélyes várrom. A 13. század közepén épült vár fennállásának ideje alatt szinte végig az építtető Hontpázmány nembéli András leszármazottainak birtokában állt. A 14. század elején Csák Máté szerezte meg majd királyi kezelésbe került, ám a II.(Kis) Károly király ellen 1386. február 7-én végrehajtott merénylet jutalmaként a nemzetséghez tartozó Forgách Balázs főpohárnok kapta adományul, akit a hagyomány szerint az özvegy Erzsébet királyné buzdított a cselekmény elkövetésére. Az erődítményt a 16. században korszerűsítették ugyan - ekkor létesült a már említett sokszögű rondella is - de védművei így sem váltak alkalmassá komoly ostrom kiállására. Ezért a 17. században a falak alá érkező hadak - így Bocskai István és később Bethlen Gábor csapatai - ellenállás nélkül vehették birtokba. A harcokban így komoly szerepet nem játszott. A Rákóczi szabadságharc idején - mivel Forgách Simon hűséggel kitartott II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellett - a váruradalmat a császár elkobozta, de 1712-től ismét a família fennhatósága alá került Forgách Pál rozsnyói püspök révén, aki azt új birtokosától, Jan Vrasztiszláv kancellártól megvásárolta. Miután a család 1722-től a faluban felépített barokk kastélyban lakott, a vár népessége fogyatkozni kezdett, utolsó lakói a 19. század közepén hagyták el. Ezután - karbantartás híján - az épületek romlásnak indultak. Ez a folyamat jelenleg is tart, és e pillanatban csak reménykedni lehet abban, hogy a más váraknál már tapasztalható feltárási-konzerválási munkálatok Ghymes romjainál is elkezdődnek majd. A vasútállomástól induló kék jelzést követve egy keskeny műúton, majd - a kempinget elérve - arról jobbra letérve a sárga jelzésen kapaszkodhatunk fel Ghymes romjaihoz. A szabálytalan háromszög alakú épületegyüttest a növényzet sűrűn benőtte, alaprajza azonban jól felismerhető, falai sok helyen magasan állnak. A látnivalók közül mindenképpen említésre érdemes a tetőzet nélküli barokk várkápolna a külső vár udvarán, a szűk falszoroson át megközelíthető, kis torony által védett gyalogkapu, a téglából készült rondella és természetesen a vár magja, a terület legmagasabb pontján felépített négyszögletes öregtorony.