Tavaly döbbent rá három Tisza menti település, hogy a helyi téesz megszűnése után „talált földekként” adták el a fejük felett az őket törvény szerint megillető ingatlanokat. A területeket – melyek után jelentős uniós támogatás is igényelhető – egy budapesti vagyonkezelő „találta” és a földhivatal segédletével értékesítette. Egy vidékfejlesztési szakember szerint az eset nem egyedi, és ma már nehéz utánajárni, hogy mi lett az mgtsz-ek egykor gazdátlannak tűnő, de jog szerint állami tulajdonban álló birtokaival.
A földek értékesítéséről, jogállásáról szóló törvényeket áthágva, a természetvédelmi szerv tiltakozását semmibe véve, a helyiek jogosítványait megkerülve jutott közel kétszáz hektárnyi, jelentős földalapú támogatások megszerzését lehetővé tevő földhez 2007-ben egy bajai család a Tisza mentén. Az öt évvel ezelőtti adásvétel egyik érdekessége, hogy a földszerzők 130-140 kilométerre laktak a tiszaugi új gazdaságaiktól és birtokaiktól, pedig a földtörvény kiköti, hogy a helyi gazdálkodóknak, bérlőknek kell felajánlani az áruba bocsátott területeket. A jogsértő földszerzésre csak pár éve derült fény, amikor a közeli Tiszasas mellett nekifogtak egy hulladéklerakó építésének, de kiderült, hogy a korábban a helyi termelő-szövetkezet által használt terület a falutól 140 kilométerre élő bajai lakos tulajdonában van. A három érintett község – Csépa, Tiszasas és Tiszaug – azóta minden követ megmozgatott, hogy visszaszerezze a szerinte jogtalanul eltulajdonolt területeket: beadványokkal, levelekkel bombázták a volt elszámoltatási kormánybiztost, Budai Gyulát, a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Sági Istvánt. Az ügyben már a Legfőbb Ügyészség (LÜ) is vizsgálódott, majd egy 9 oldalas esettanulmányban megállapította, hogy a földértékesítés során szinte az összes vonatkozó törvényt megsértették, ezért a szerződések semmisnek tekinthetők. Bár a tulajdonjogi nyilvántartást kezelő földhivataloknak egyik alapvető feladatuk a törvények betartatása, az ügyészségi vizsgálatban szereplő 103 földterületre mégis bejegyezték az új tulajdonosokat, pedig a települések szerint a Hortobágyi Nemzeti Park többször jelezte aggályait. Az ügyészség a semmisség megállapítása és a nyilvánvaló törvényszegés ellenére nem indított pereket, hanem visszadobta a labdát az önkormányzatoknak, amelyek most bíróságon keresik az igazukat. „Talált földek” „Szerletics Zoltán, Szerletics Róbert és Bódis Éva mintegy 38 millió forintért jutott hozzá a mintegy 120 hektárnyi a földhöz, ami két év alatt meg is térülhetett, azt követően pedig már tiszta profitot jelenthet számukra” – mondta a hvg.hu-nak Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. Szerletics Róberttől megtudtuk, hogy ő és a másik két földszerző valamennyien egy bajai származású család tagjai. Szerletics már nem emlékezett arra, hogyan szerezték meg a földeket öt évvel ezelőtt, mert a hivatalos ügyeket a testvére, Zoltán intézte. (Szerletics Róbert azt ígérte, beszélni fog a testvérével és a pontos részleteket később mondja el a hvg.hu-nak, de nem sikerült újból elérnünk.)