Egy új kutatás szerint a tengeri füvek fontos részét képezhetik a klímaváltozás felszámolásának, és kétszer annyi szenet tudnak eltárolni, mint a mérsékelt és trópusi erdők. A part menti tengeri fű négyzetkilométerenként több, a hőt csapdába ejtő szenet tud eltárolni, mint az erdőségek. Ez azt jelenti, hogy ezek a növények a klímaváltozás felszámolását célzó stratégiák részét képezhetik. Annak ellenére, hogy a tengeri füvek a világ óceánjainak kevesebb, mint 0,2 százalékát foglalják el, négyzetkilométerenként 83 ezer tonna szenet tárolhatnak el – állítja egy kutatócsapat a Nature Geoscience folyóiratban. Ez több mint kétszerese annak a négyzetkilométerenként 30 ezer tonnának, melyet egy tipikus szárazföldi erdő képes eltárolni. A Föld óceánjai fontos szénelnyelők, az ember által kibocsátott és a természetes forrásokból származó, klímamelegítő szén-dioxidot nem engedik az atmoszférába. A kutatók kiderítették, hogy a tengeri füvek tárolják el az óceánokban elnyelődött összes szén – úgynevezett kék szén - több mint 10 százalékát. A vizsgálatban amerikai, spanyol, ausztrál, brit, dán és görög kutatók vettek részt. A szén legnagyobb koncentrációját a Földközi-tengerben találták meg, ahol a tengerifű-mezők több méter mélyen tárolták a karbont. A vizsgálat szerint az ilyen rétek szenük 90 százalékát a talajban tárolják és korlátlanul képesek annak további halmozására. „Az eredmények azt mutatják, hogy a tengerifű-mezők kulcsfontosságúak a karbontárolás szempontjából, és talán sokkal fontosabb szén-dioxid-elnyelők, mint eddig hittük” – mondja Gary Kendrick, ausztrál professzor és a vizsgálat társszerzője. A széntárolás mellett a tengeri füvek megszűrik az üledéket, mielőtt az az óceánokba jutna, védik a partvonalakat az áradásoktól és viharoktól, ezen kívül élőhelyet biztosítanak a halaknak, rákoknak és más, kereskedelmi szempontból fontos fajnak. A tengeri füveket károsíthatja az emberi tevékenység, mint az olajszennyezések, valamint a hajócsavarok és rakományok, melyek a pázsitokon áthaladva elvághatják a gyökereket. „A jó hír, amennyiben az ilyen pázsitokat helyreállítjuk, hatékonyan és gyorsan visszaszerezhetjük az elvesztett szénnyelőket és –tárolókat, valamint más értékes ökoszisztéma-előnyre is szert tehetünk, többek között vízminőség-védelemre, valamint fontos biodiverzitásra” – mondja Kendrick. A tengeri füvek a világ legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak. Az összes történelmi rét durván 29 százaléka elpusztult, főleg a fenékkotrás és a vízminőség romlása miatt. Évente legalább 1,5 százalékkal több rét tűnik el. A vizsgálat becslései szerint a tengeri füvek pusztulása 25 százalékkal több karbont szabadíthat fel, mint a szárazföldi erdők irtása. A pusztulás nagy részben közvetlenül az ember tevékenységének - a vizek szennyezésének és az idegenhonos fajok behurcolásának - tudható be, de a klímaváltozás is nagy terhet ró a tengerifűmezők élővilágára - állítja a tanulmány. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Föld népességének 45 százaléka a tengerpartok mentén él, és hogy a Föld 20 legnépesebb városa közül 13 tengerek, óceánok partján fekszik, világossá válik, hogy a túlnépesedés és urbanizáció hatalmas nyomással nehezedik a tengeri élővilágra, ezen belül a tengerifűmezőkre is. Bár a veszteség már most is óriási, a tengerifüvek birodalma kevésbé érinti meg a közvéleményt, talán mert nem annyira látványos, népszerű élőhelyek, mint például a korallzátonyok. Pedig ökológiailag épp annyira fontosak, ha nem jobban - vallja Susanne Livingstone, a természetvédelmi világszövetség (IUCN) tengeri fajok globális felmérését végző programjának igazgatója.