A turul szerepel az Emese álma mondában az Árpád-ház jelképes ősapjaként, a honfoglalás legendájában, feltűnik népmeséinkben is, illetve egy újabb keletű monda kapcsolja a Rákóczi-szabadságharchoz.
Emese álma (Turul-monda)
A legősibb magyar mondák egyike. Álmos fejedelem származásáról szól, keletkezését 860–870 körülre, de mindenképpen 820 és 997 (Álmos születése és a kereszténység felvétele) közé teszik. Az első írásos változat keletkezésének ideje nem tisztázott, az azonban igazolt, hogy az Anonymus által feljegyzett és a Képes Krónika által tartalmazott szöveg is egy régebbi közös forrásra támaszkodik.
Anonymusnál olvashatjuk: „Álmos az elsõ vezér. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek ... nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.” Mivel tehát az alvás közben feltûnõ képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták õt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az õ ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.
A Budai Képes Krónika szövegében ez áll: „Eleud (Előd), Ugek fia Szkítáiban Eunodbilia leányától egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tûnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták õt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele ... fia.” Az álomban érkező turul nem a közvetlen ős, csak az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz.
Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem létező dinasztiának. Turul nemzetségét csak később kezdték Árpád-házként emlegetni. A turul a dinasztia isteni származásának jele. A ragadozó madarak, mindenkor az uralkodás égi eredetét szimbolizálták, kezdve az egyiptomi - olykor sólyomfejjel ábrázolt - Ré napistentől, a hindu fantáziamadáron, a hatalmas testű Garuda Indrán át a szibériai griffig.
IN ENGLISH: The Legend of the Turul Hawk, a mythical bird identical to the Sumerian "Dugud", that is the emblem of both the house of Attila the Hun and the house of Árpád. This story is about Emeshe, a Sumerian princess that was sterile until the Turul hawk came down from heaven and gave her fertility. She was married to Ügyek, the king of Scythians, of the lineage of Magog – in agreement with the Assyrian chronicles, that report Magog as the founder of the Scythian nation in northern Mesopotamia. Emeshe conceived Álmos (the same name of Árpád's father, that was a descendant of Attila the Hun), and in her dream she saw her descent as a river flowing from her womb that was growing towards the west, passing over the mountains and from which a great golden tree arose, representing a royal lineage of kings ruling in a far away land in the west. This story recalls the dream of the Mede king Ištumegu (Astyages) concerning his daughter, from whose womb he saw spring a river that flooded the earth, and in a second dream he saw a grape vine growing from her womb that became a mighty tree that covered the continent. These dreams were interpreted as a royal line from his daughter's offspring that would have built an empire, though dethroning him. The parallelism between both legends is amazing. Indeed, there is a relationship between ancient Medes and Hungarians, that will be exposed later in this essay.
The characteristic aspect of this story, that credits the actual Sumerian origin of Magyars, is that Álmos is described as dark complexioned and black-eyed, namely, a Kushite. His name means "dreamer", since according to the legend he was conceived after his mother's dream.
Even though the most widely accepted hypothesis regarding the origin of Hungarians has been the Finno-Ugrian theory (promoted mainly by Austrians for political reasons), the fact that Hungarian legends have an indubitable Mesopotamian origin and that Magyar language has been proven essential to decipher Sumerian writings leads research in a different direction. Cuneiform writing was also found to be used by the Hungarians long before they entered the Carpathian Basin. However, language is only one of the elements to be considered, as there are others more relevant, like cultural features and spirituality of Hungarians, that show remarkable differences from Ugro-Finnic peoples and place them unexpectedly closer to ancient Middle-Eastern, Biblical peoples.
A recurrent characteristic that is found throughout Hungarian history is the duality - within multiplicity: there are always two main components assembled in such a way that they constitute a solid unity, complementary to each other like male/female, black/white, north/south, east/west, consisting in two ethnic unities that vary from one period to another, resulting in the complexity that has generated all the different approaches and theories about the origins. This duality, expressed in the first legend through the twins Hunor and Magor, figures of the most representative ancestors of modern Hungarians, namely Huns and Magyars, existed since the very beginning: the first pair were Sumerians and Scythians. Since there is an interdependence between both components, before going on dealing with the Sumerians and their evolution, it is necessary to consider the Scythians in order to have a comprehensive view of the whole picture.
Kép/Picture: Turul szobor a Budai várban / Statue of Turul in the Castle of Buda (Budapest)
Emese álma (Turul-monda)
A legősibb magyar mondák egyike. Álmos fejedelem származásáról szól, keletkezését 860–870 körülre, de mindenképpen 820 és 997 (Álmos születése és a kereszténység felvétele) közé teszik. Az első írásos változat keletkezésének ideje nem tisztázott, az azonban igazolt, hogy az Anonymus által feljegyzett és a Képes Krónika által tartalmazott szöveg is egy régebbi közös forrásra támaszkodik.
Anonymusnál olvashatjuk: „Álmos az elsõ vezér. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek ... nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.” Mivel tehát az alvás közben feltûnõ képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták õt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az õ ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.
A Budai Képes Krónika szövegében ez áll: „Eleud (Előd), Ugek fia Szkítáiban Eunodbilia leányától egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tûnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták õt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele ... fia.” Az álomban érkező turul nem a közvetlen ős, csak az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz.
Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem létező dinasztiának. Turul nemzetségét csak később kezdték Árpád-házként emlegetni. A turul a dinasztia isteni származásának jele. A ragadozó madarak, mindenkor az uralkodás égi eredetét szimbolizálták, kezdve az egyiptomi - olykor sólyomfejjel ábrázolt - Ré napistentől, a hindu fantáziamadáron, a hatalmas testű Garuda Indrán át a szibériai griffig.
IN ENGLISH: The Legend of the Turul Hawk, a mythical bird identical to the Sumerian "Dugud", that is the emblem of both the house of Attila the Hun and the house of Árpád. This story is about Emeshe, a Sumerian princess that was sterile until the Turul hawk came down from heaven and gave her fertility. She was married to Ügyek, the king of Scythians, of the lineage of Magog – in agreement with the Assyrian chronicles, that report Magog as the founder of the Scythian nation in northern Mesopotamia. Emeshe conceived Álmos (the same name of Árpád's father, that was a descendant of Attila the Hun), and in her dream she saw her descent as a river flowing from her womb that was growing towards the west, passing over the mountains and from which a great golden tree arose, representing a royal lineage of kings ruling in a far away land in the west. This story recalls the dream of the Mede king Ištumegu (Astyages) concerning his daughter, from whose womb he saw spring a river that flooded the earth, and in a second dream he saw a grape vine growing from her womb that became a mighty tree that covered the continent. These dreams were interpreted as a royal line from his daughter's offspring that would have built an empire, though dethroning him. The parallelism between both legends is amazing. Indeed, there is a relationship between ancient Medes and Hungarians, that will be exposed later in this essay.
The characteristic aspect of this story, that credits the actual Sumerian origin of Magyars, is that Álmos is described as dark complexioned and black-eyed, namely, a Kushite. His name means "dreamer", since according to the legend he was conceived after his mother's dream.
Even though the most widely accepted hypothesis regarding the origin of Hungarians has been the Finno-Ugrian theory (promoted mainly by Austrians for political reasons), the fact that Hungarian legends have an indubitable Mesopotamian origin and that Magyar language has been proven essential to decipher Sumerian writings leads research in a different direction. Cuneiform writing was also found to be used by the Hungarians long before they entered the Carpathian Basin. However, language is only one of the elements to be considered, as there are others more relevant, like cultural features and spirituality of Hungarians, that show remarkable differences from Ugro-Finnic peoples and place them unexpectedly closer to ancient Middle-Eastern, Biblical peoples.
A recurrent characteristic that is found throughout Hungarian history is the duality - within multiplicity: there are always two main components assembled in such a way that they constitute a solid unity, complementary to each other like male/female, black/white, north/south, east/west, consisting in two ethnic unities that vary from one period to another, resulting in the complexity that has generated all the different approaches and theories about the origins. This duality, expressed in the first legend through the twins Hunor and Magor, figures of the most representative ancestors of modern Hungarians, namely Huns and Magyars, existed since the very beginning: the first pair were Sumerians and Scythians. Since there is an interdependence between both components, before going on dealing with the Sumerians and their evolution, it is necessary to consider the Scythians in order to have a comprehensive view of the whole picture.
Kép/Picture: Turul szobor a Budai várban / Statue of Turul in the Castle of Buda (Budapest)
0 Megjegyzések