Az individualitás és a szociális jelenségek közötti bonyolult evolúciós összjátékot vizsgálja az MTA kiválósági programjának keretében Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az állatok társas viselkedésének és életmenet-evolúciójának szakértője azt reméli, hogy kutatásai révén az emberi társadalom alapműködésének teljesebb megértéséhez és jobbításához is hozzájárulhat.

"A rovaroknak is vannak olyan személyiségjegyeik, mint a merészség, a felfedezési hajlam vagy az aktivitás – ez volt a legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelyről tavalyelőtt számolt be a rangos Proceedings of the Royal Societyben Barta Zoltán, az MTA doktora és Gyuris Enikő PhD-hallgató. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó cikkből kiderült, hogy az egyedenként eltérő viselkedés hátterében alapvetően a sikeres szaporodásra való törekvés áll: az utódnemzésre kisebb eséllyel pályázó egyedek bátrabbá és kezdeményezőbbé válnak. Az egyedi különbségek - személyiség, belső állapot vagy társadalmi státusz – állati közösségekre gyakorolt hatásának tanulmányozását a következő öt esztendőben Barta Zoltán a Lendület program keretében folytathatja. "Az Akadémia kiválósági programja egyedülálló lehetőséget biztosít ezekre a kutatásokra – mondta a professzor, aki elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, miként befolyásolja az egyedek sokfélesége a szociális evolúció folyamatát. – A sokféleség nagyon fontos szociális szempontból, hiszen például a társak megválasztásának is ez az alapja. Ha mindenki egyforma, nem érdemes válogatni, ugyanis a következő partner is pont olyan lesz, mint az éppen elhagyott." A viselkedésökológus szerint az egyedi változatosság másik fontos következménye, hogy lehetővé teszi a specializációt, amelynek fontos szerepe lehet az együttműködés stabilizálásában. "Manapság, amikor a globalizáció következményeképpen az emberi társadalmak különösen sokszínűvé, változatossá váltak, nagyon fontos annak megértése, hogy ez a variáció hogyan befolyásolja a csoportok, társadalmak működését" – magyarázta. Mint elmondta, a viselkedésökológiai kutatások eredményei ugyan nem vonatkoztathatók egy az egyben az emberi közösségekre, de az általuk feltárt folyamatok kiindulási pontot jelenthetnek az emberi társadalmak jobb megértéséhez is.
     A Debreceni Egyetemen működő Viselkedésökológiai Kutatócsoportban megalakuló Lendület-csapat tagja a jelentős modellezési és filogenetikai tapasztalatokkal rendelkező Tökölyi Jácint PhD, a számítástechnikai szakértelmet és hátteret biztosító Bán Miklós predoktor és a bodobácsok személyiségét kutató Gyuris Enikő predoktor. Velük dolgozott már korábban is Földvári Mihály PhD viselkedésbiológus, valamint Schmidt Júlia PhD-hallgató, aki az emlősök ivadékgondozásának témájában írja doktori dolgozatát. A csoporthoz csatlakozik még Emri Tamás PhD mikrobiológus, és Bereczki Judit PhD, aki populációgenetikusként a vizsgált élőlények genetikai variabilitását tanulmányozza majd. Új tagként kerül a csoportba Kosztolányi András PhD, a madarak utódgondozási viselkedésének szakértője. "A Debreceni Egyetem fedezi a kutatócsoport eddigi tagjainak fizetését, laboratóriumokat bocsát a rendelkezésünkre, valamint használhatjuk az egyetemi terepjárót, továbbá a számítógépes hálózatát és a könyvtárát is" – sorolta a lendületes csapatot befogadó intézmény által nyújtott támogatásokat a csoport vezetője.
 A kutatók elsősorban rovarkísérleteket végeznek majd. Egy ritkán vizsgált bogáron, a nagyfejű csajkón például a szülői a specializáció szülői munkamegosztásra gyakorolt hatását tanulmányozzák. Verőköltő bodobácsok közösségében azt vizsgálják, miként befolyásolja egy csoport kialakulását potenciális egyedei személyiségének változatossága. "Nagyon érdekes játszmák zajlanak az állandóbb jellegű állati csoportosulások, például a költőtelepek kialakulása során is" – mondta Barta Zoltán. Az már régóta ismert, hogy a telep különböző részei nem egyformán előnyösek az egyedek számára, hiszen a közepe például nagyobb védelmet jelent a ragadozók ellen. Azt viszont nem tudják a kutatók, hogyan dől el, hogy hol lesz a telep közepe. Ezért ehhez hasonló kérdéseket vizsgálnak majd csoportosan fészkelő darazsak kolóniáin.
     Barta Zoltán szerint az, hogy az MTA kiválósági programja keretében folytathatja munkáját, az egész hazai viselkedésökológus-közösség elismerése. Mint fogalmazott, szakterülete most vált "nagykorúvá" a hazai tudomány berkein belül is: "Már nagyon időszerű volt, hiszen a hazai viselkedésökológiai csoportok, illetve viselkedésbiológusok, merem állítani, eddig is világszínvonalon teljesítettek." Az MTA doktora példaként említette az ELTE Török János által vezetett Viselkedésökológiai Csoportját, az ugyancsak az ELTE-n tevékenykedő, Miklósi Ádám vezette kutyaetológiai csoportot, a Pannon Egyetemen Liker András madártani csoportját, valamint a Moskát Csaba és Rózsa Lajos nevével fémjelzett MTA Állatökológiai Kutatócsoportot.
     A kutató bízik benne, hogy az akadémiai támogatás megkönnyíti majd a további forrásokhoz való hozzájutást. De ennél is fontosabbnak tartja, hogy a kiválósági programnak köszönhetően növekedni fog munkájuk társadalmi elismertsége, beágyazottsága is: "Ez jelentős könnyebbséget jelent, hiszen egyrészt nem kell majd újra meg újra elmagyaráznunk, mit is csinálunk, és miért is fontos ez. Másrészt sokkal könnyebb lesz a tehetséges hallgatók bevonása a kutatómunkába, mivel perspektívát tudunk kínálni nekik az izgalmas, színvonalas kutatásban való részvételi lehetőségeken túl is." Barta Zoltán szerint mindezeken felül a Lendület programmal azt is bizonyítani tudja hallgatóinak: ha valaki keményen dolgozik, akkor akár itthon is kivételes lehetőségekhez juthat.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.