Homolya László biológus célja, hogy az Egyesült Államokban elsajátított, Magyarországon eddig nem alkalmazott módszerek bevezetésével kutatásait új irányokba terelje. Az élettani szempontból fontos, úgynevezett ABC-transzporterek működését vizsgáló tudós a hasonló területen dolgozó kutatócsoportokban nem feltétlenül a vetélytársat látja: az azonos kutatási téma szerinte nagyszerű lehetőséget kínál a nemzetközi együttműködésre.

MTA - "Az ABC-transzporterek kutatásának szépségét az adja, hogy bár felépítésük nagyon hasonló, funkcióik rendkívüli változatosságot mutatnak" – vallja a fehérjecsaláddal már doktorandusz kora óta intenzíven foglalkozó kutató, aki a Lendület program keretében az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében folytathatja munkáját. A közelmúltban az amerikai National Institute of Healthsben alkalma nyílt megismerkedni a kutatásaihoz kapcsolódó új területekkel és korszerű mikroszkópos technikákkal. "A Lendület lehetőséget nyújt rá, hogy itthon is kamatoztathassam az Egyesült Államokban tanultakat, és – legalább részben – az itteni munkámban is alkalmazhassam az elsajátított technikákat" - nyilatkozta az mta.hu-nak. A kutató elsősorban polarizált, azaz aszimmetrikus felépítésű sejtekben próbálja feltárni az ABC-transzporterek sejten belüli utazását élő sejteken végzett fluoreszcens mikroszkópos technika segítségével, amelynek révén nemcsak a sejtek élettanával és a transzportfolyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez, hanem egyes májbetegségek, illetve a lipidanyagcserét érintő kórképek esetében újabb terápiás megközelítések kidolgozásához is hozzájárulhat.

     Mivel az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában többen is alkalmaznak kutatásaikhoz fluoreszcens mikroszkópos technikát, és az eljárás a National Institute of Healthsben szerzett tapasztalatai alapján állandó karbantartást és folyamatos infrastruktúra-fejlesztést igényel, Homolya László terve az, hogy a technikában érdekelt, valamint az általa korábbi közös munkákból már ismert lendületes kutatókkal – Buday Lászlóval, Szakács Gergellyel, Szüts Dáviddal, illetve Tusnády E. Gáborral – összefogva létrehoz egy korszerű fluoreszcens képalkotó centrumot: "Így hatékonyan tudnánk kihasználni a szellemi és technikai erőforrásokat, és közösen üzemeltethetnénk, illetve fejleszthetnénk egy versenyképes műszerparkot."

     A transzportfehérjék kutatása határterület, amelyben a kérdések megválaszolásához molekuláris biológiai, biokémiai, biofizikai, sejtbiológiai, szerkezeti biológiai és bioinformatikai módszerekre egyaránt szükség lehet. Ezt figyelembe véve jelenleg két PhD-hallgatóból – Hegyi Zoltán és Török György –, illetve Bézsenyi Gyöngyi laborasszisztensből álló csoportjába a sejtbiológia iránt elkötelezett, érdeklődő és sokoldalúan képzett kutatókat – egy posztdoktort és két PhD-hallgatót – keres. "Remélem, hogy később sok tehetséges fiatal kerül ki majd a kutatócsoportomból. Egyelőre viszont éppen ennek az ellenkezőjére törekszem: arra, hogy minél több és minél tehetségesebb, a pályája elején járó kutató lehessen részese a közös alkotómunkának" – fogalmazott Homolya László. Örömét fejezte ki, hogy csoportjával olyan szellemi közösséghez csatlakozhat, amelyet a kutatók közötti intenzív konzultáció és aktív együttműködés jellemez.

     "Érdekes, izgalmas dolgokkal érdemes foglalkozni – mondta szűkebb szakterületéről szólva a biológus –, a fehérjék titkainak feltárása éppen ezért sokakat foglalkoztat a világban. Ez ugyan konkurenciát jelent, de az azonos kutatási téma egyben nemzetközi együttműködésre is ösztönözhet." Homolya László bízik benne, hogy a Magyarországon évtizedes hagyományokra visszatekintő, több tudományos iskola által művelt, világszínvonalú membránbiológiai kutatásokhoz a Lendület program újabb és újabb tehetségek felfedezésével és újszerű eredményekkel járul hozzá.

További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.