A kárpátaljai magyar szervezetek előremutató, Kárpátalja európai integrációját elősegítő lépésként értékelik, hogy az ukrán parlament kedden megszavazta az új nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően a magyar hivatalosan is használható regionális nyelvvé válhat Kárpátalján.
Az Ukrajnában országosan éles vitát kiváltó nyelvtörvény elfogadása kapcsán Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény elfogadását kísérő botrányok, a körülötte kialakult ellentmondásos helyzet eléggé kétségessé teszi a jogszabály jövőjét, annak végrehajtását, mindenekelőtt azért, mert a jogszabály rendkívüli módon megosztja a közelgő parlamenti választások miatt egyébként is hisztériába hajszolt ukrajnai közvéleményt - tette hozzá.
A politikus úgy vélte, jelentős kétségeket vet fel az új nyelvtörvény majdani kárpátaljai alkalmazását illetően az a tény, hogy a jelenleg hatályos régi nyelvtörvény is jelentős jogokat biztosít a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol nagyobb számú kisebbség él, ám ezzel a lehetőséggel mégsem élnek kellőképpen. Példaként a Beregszászi járást említette, amelynek az önkormányzatában hivatalosan is használható lenne a magyar nyelv - ráadásul ehhez a tolmácskészülékeket is beszerezték -, s az okmányok is készülhetnének magyar nyelven, de ez nem valósul meg, mivel a többségében magyar képviselő-testület tagjai - mint fogalmazott - tört orosz és ukrán nyelven tanácskoznak.
Brenzovics azt is elmondta, hogy a KMKSZ az új nyelvtörvény kapcsán, ahogyan korábban is tette, arra szólítja a kárpátaljai magyar közösséget, hogy éljen a törvény által biztosított nyelvi jogaival, használja ki bátran a jogszabály nyújtotta lehetőségeket minden téren. Szerinte ezáltal lehetővé válhatna, hogy a magyar nyelv Kárpátalján visszanyerje azt a nagyfokú presztízsét, amely húsz évvel ezelőtt jellemezte.
Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője szerdai sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok üdvözlik az új ukrán nyelvtörvényt, amelynek az elfogadása történelmi jelentőségű esemény Ukrajna számára. Kifejtette: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését. Mint fogalmazott, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy "az államunk a fejlődés európai útját választotta". A magyar politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a most elfogadott nyelvtörvény semmilyen veszélyt nem jelent az ukrán nyelvre, az csupán az ukrán állampolgárok szabad anyanyelv-használati jogát rögzíti.
A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakozik az ukrán ellenzék és a nacionalista szervezetek. A jogszabály megszavazását követően tüntetések kezdődtek Kijevben és több nyugat-ukrajnai városban. A törvény ellenzői elsősorban azt kifogásolják, hogy az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, amelynek következménye szerintük az ukrán nyelv visszaszorulása, sőt teljes elsorvadása lehet.
Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabály értelmében Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válhat regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan az anyanyelvét.
Ungváron már kedd este tüntetés kezdődött a megyei állami közigazgatás épülete előtti téren, ahol a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt és a Vitalij Klicsko vezette Udar (Ütés) párt Kárpátalja megyei szervezeteinek tagjai tiltakoznak a nyelvtörvény elfogadása ellen. A tüntetés szervezői késő délutánra utcai felvonulást hirdettek, a nyelvtörvény elleni akcióban való részvételre szólítva fel az ungváriakat.
Kárpátaljai magyarok
A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az I. világháborút lezáró Versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a csehszlovák, szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.
Kárpátalján a magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében. A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közzül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.
Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szorványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű. Fontosabb magyarlakta települések: Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Csap, Huszt, Visk, Nagydobrony.
Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja. 1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában. Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
A politikus úgy vélte, jelentős kétségeket vet fel az új nyelvtörvény majdani kárpátaljai alkalmazását illetően az a tény, hogy a jelenleg hatályos régi nyelvtörvény is jelentős jogokat biztosít a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol nagyobb számú kisebbség él, ám ezzel a lehetőséggel mégsem élnek kellőképpen. Példaként a Beregszászi járást említette, amelynek az önkormányzatában hivatalosan is használható lenne a magyar nyelv - ráadásul ehhez a tolmácskészülékeket is beszerezték -, s az okmányok is készülhetnének magyar nyelven, de ez nem valósul meg, mivel a többségében magyar képviselő-testület tagjai - mint fogalmazott - tört orosz és ukrán nyelven tanácskoznak.
Brenzovics azt is elmondta, hogy a KMKSZ az új nyelvtörvény kapcsán, ahogyan korábban is tette, arra szólítja a kárpátaljai magyar közösséget, hogy éljen a törvény által biztosított nyelvi jogaival, használja ki bátran a jogszabály nyújtotta lehetőségeket minden téren. Szerinte ezáltal lehetővé válhatna, hogy a magyar nyelv Kárpátalján visszanyerje azt a nagyfokú presztízsét, amely húsz évvel ezelőtt jellemezte.
Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője szerdai sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok üdvözlik az új ukrán nyelvtörvényt, amelynek az elfogadása történelmi jelentőségű esemény Ukrajna számára. Kifejtette: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését. Mint fogalmazott, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy "az államunk a fejlődés európai útját választotta". A magyar politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a most elfogadott nyelvtörvény semmilyen veszélyt nem jelent az ukrán nyelvre, az csupán az ukrán állampolgárok szabad anyanyelv-használati jogát rögzíti.
A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakozik az ukrán ellenzék és a nacionalista szervezetek. A jogszabály megszavazását követően tüntetések kezdődtek Kijevben és több nyugat-ukrajnai városban. A törvény ellenzői elsősorban azt kifogásolják, hogy az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, amelynek következménye szerintük az ukrán nyelv visszaszorulása, sőt teljes elsorvadása lehet.
Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabály értelmében Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válhat regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan az anyanyelvét.
Ungváron már kedd este tüntetés kezdődött a megyei állami közigazgatás épülete előtti téren, ahol a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt és a Vitalij Klicsko vezette Udar (Ütés) párt Kárpátalja megyei szervezeteinek tagjai tiltakoznak a nyelvtörvény elfogadása ellen. A tüntetés szervezői késő délutánra utcai felvonulást hirdettek, a nyelvtörvény elleni akcióban való részvételre szólítva fel az ungváriakat.
Kárpátaljai magyarok
A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az I. világháborút lezáró Versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a csehszlovák, szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.
Kárpátalján a magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében. A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közzül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.
Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szorványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű. Fontosabb magyarlakta települések: Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Csap, Huszt, Visk, Nagydobrony.
Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja. 1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában. Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
0 Megjegyzések