Lakodalmi hangulatot varázsol idén a szegedi utcákra és a szabadtéri játékok színpadára a XXV. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál; az egy hétig tartó rendezvény produkcióiban több mint háromszáz táncos vesz majd részt.
Simoncsics János fesztiváligazgató az MTI-nek csütörtökön elmondta: a jubileumi évét ünneplő Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál a hagyományokhoz híven idén is feldolgoz egy történetet. Július 13-án és 14-én este Hegyen-völgyön lakodalom címmel az esküvők hangulata elevenedik meg a népek táncán keresztül a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri deszkáin. A produkció zenéit Kiss Ferenc zeneszerző, népzenész hangolta össze, a rendező-koreográfus Novák Ferenc lesz.
A művészek ezt megelőzően péntektől egy héten át igazi mediterrán fesztivált varázsolnak a dél-alföldi városba. Esténként a szegedi belvárosban lépnek fel, de a környező településekre is ellátogatnak. Táncházakat tartanak, amelyeken bárki megtanulhatja az adott nép táncát. A szakmai programokat a fesztivál első két napján rendezik. Akkor az Újszegedi szabadtéri színpadon ingyenesen lépnek fel a csoportok 20-25 perces produkciókkal.
A Szeged Táncegyüttes mellett a napfény városában ropja majd a Vuk Stefanovic Karadzic csoport, mely a Szerb Kulturális Központ néptáncegyüttese, a Muresul Táncegyüttes Marosvásárhelyről, a Zeleziar Folklóregyüttes Kassáról, a szamosújvári Kaláka Táncegyüttes és az eszéki Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes. A produkciókban több mint 180 gyermek táncol majd - tette hozzá Simoncsics János.
A művészek ezt megelőzően péntektől egy héten át igazi mediterrán fesztivált varázsolnak a dél-alföldi városba. Esténként a szegedi belvárosban lépnek fel, de a környező településekre is ellátogatnak. Táncházakat tartanak, amelyeken bárki megtanulhatja az adott nép táncát. A szakmai programokat a fesztivál első két napján rendezik. Akkor az Újszegedi szabadtéri színpadon ingyenesen lépnek fel a csoportok 20-25 perces produkciókkal.
A Szeged Táncegyüttes mellett a napfény városában ropja majd a Vuk Stefanovic Karadzic csoport, mely a Szerb Kulturális Központ néptáncegyüttese, a Muresul Táncegyüttes Marosvásárhelyről, a Zeleziar Folklóregyüttes Kassáról, a szamosújvári Kaláka Táncegyüttes és az eszéki Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes. A produkciókban több mint 180 gyermek táncol majd - tette hozzá Simoncsics János.
A 25. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál programjai:
Július 6., Péntek 17 órától
Menettánc a Reök-palotától a Széchenyi térig
Július 6., Péntek 18 órától
Megnyitó ünnepség a Széchenyi Téren
Július 6., Péntek 20.30 órától az Újszegedi Szabadtéri Színpadon
1. Folklór bemutató
Résztvevő együttesek:
- Délikert Napsugár Táncegyüttes (Szeged, Magyarország)
- Vasas Művészegyüttes (Budapest, Magyarország)
- Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
- Szeged Táncegyüttes (Szeged, Magyarország)
- Deszki Bánát Néptáncegyüttes
Július 6., Péntek 17 órától
Menettánc a Reök-palotától a Széchenyi térig
Július 6., Péntek 18 órától
Megnyitó ünnepség a Széchenyi Téren
Július 6., Péntek 20.30 órától az Újszegedi Szabadtéri Színpadon
1. Folklór bemutató
Résztvevő együttesek:
- Délikert Napsugár Táncegyüttes (Szeged, Magyarország)
- Vasas Művészegyüttes (Budapest, Magyarország)
- Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
- Szeged Táncegyüttes (Szeged, Magyarország)
- Deszki Bánát Néptáncegyüttes
Július 7., Szombat 20.30 órától az Újszegedi Szabadtéri Színpadon
2. Folklór bemutató
Résztvevő együttesek:
- Nosztalgia Népitánc Együttes (Szeged, Magyarország)
- Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
- Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
- Bihari János Táncegyüttes (Budapest, Magyarország)
- Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Július 13., Péntek És Július 14., Szombat 21.00 Órától
A Fesztivál gálaműsora a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán
Hegyen-Völgyön Lakodalom
Rendező és koreográfus: Novák Ferenc
Szabadtéri táncos programok a külföldi együttesek részvételével a Széchenyi téren
Júlus 9., Hétfő 18.30 – 19.00
Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Júlus 10., Kedd 18.00 – 18.30
Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
Júlus 10., Kedd 18.30 – 19.00
Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
Júlus 11., Szerda 18.00 – 18.30
Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
Júlus 11., Szerda 18.30 – 19.00
Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
Júlus 13., Péntek 18.00 – 18.30
Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Júlus 13., Péntek 18.30 – 19.00
Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
Júlus 14., Szombat 18.00 – 18.30
Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
Vendégszereplések szomszédos falvakban és a város külső kerületeiben
Július 8., Vasárnap 18.00 Órától (Kb. Egy Órás Előadások)
Tápé, Heller Ödön Művelődési Ház
Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
Nosztalgia Népitánc Együttes (Szeged, Magyarország) – Vendéglátó
Petőfi-Telep, Művelődési Ház
Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Kecskés-Telep, Művelődési Ház
Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
Délikert Napsugár Táncegyüttes (Szeged, Hungary)
Mindszent, Művelődési Ház
Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
2. Folklór bemutató
Résztvevő együttesek:
- Nosztalgia Népitánc Együttes (Szeged, Magyarország)
- Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
- Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
- Bihari János Táncegyüttes (Budapest, Magyarország)
- Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Július 13., Péntek És Július 14., Szombat 21.00 Órától
A Fesztivál gálaműsora a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán
Hegyen-Völgyön Lakodalom
Rendező és koreográfus: Novák Ferenc
Szabadtéri táncos programok a külföldi együttesek részvételével a Széchenyi téren
Júlus 9., Hétfő 18.30 – 19.00
Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Júlus 10., Kedd 18.00 – 18.30
Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
Júlus 10., Kedd 18.30 – 19.00
Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
Júlus 11., Szerda 18.00 – 18.30
Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
Júlus 11., Szerda 18.30 – 19.00
Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
Júlus 13., Péntek 18.00 – 18.30
Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Júlus 13., Péntek 18.30 – 19.00
Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
Júlus 14., Szombat 18.00 – 18.30
Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
Vendégszereplések szomszédos falvakban és a város külső kerületeiben
Július 8., Vasárnap 18.00 Órától (Kb. Egy Órás Előadások)
Tápé, Heller Ödön Művelődési Ház
Osijek 1862 Horvát Művészeti Együttes (Eszék, Horvátország)
Nosztalgia Népitánc Együttes (Szeged, Magyarország) – Vendéglátó
Petőfi-Telep, Művelődési Ház
Mureşul Táncegyüttes (Marosvásárhely, Románia)
Kecskés-Telep, Művelődési Ház
Kaláka Táncegyüttes (Szamosújvár, Románia)
Délikert Napsugár Táncegyüttes (Szeged, Hungary)
Mindszent, Művelődési Ház
Železiar Folklóregyüttes (Kassa, Szlovákia)
A fesztivál története
A szegedi fesztivál története 1966-ban kezdődött, amikor a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az igen magas színvonalon működő szakszervezeti fenntartású néptánccsoportjainak bemutatkozási lehetőséget biztosított az akkor fölújított Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Az ország legjobb néptáncegyüttesei jöttek Szegedre (pl. a Bihari, a Bartók, a Vasas, a Vadrózsák). A fesztivál néhány éven belül kibővült külföldi csoportokkal s így az ország egyik legnagyobb nemzetközi táncos szemléje lett. Fölmerült az a lehetőség, hogy az itt összesereglő 300-400 néptáncos egy műsorban, egy, csak erre az alkalomra koreografált gálaműsorban lépjen fel a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán. Az 1972-es, Novák Ferenc rendezte Hegyen-völgyön lakodalom olyan jól sikerült, hogy a következő évben meg kellett ismételni és a továbbiakban, egészen napjainkig – kétévente – a néptáncfesztivál gálái bekerültek a Játékok nyári programjába.
Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy e nagy létszámú néptáncos produkciók csak azon magas szintű tudásra (az improvizációs tánc-készségre) alapozva jöhetnek létre, amelyeket a táncházmozgalom nyújt a benne résztvevők számára. A közel 40 éves magyar táncházmozgalom és a vele párhuzamosan alakuló, hozzá szorosan kötődő tradicionális előadási mód egyedülálló Európában, úgy is mondhatnánk: hungaricum. Ilyen, tömegeket érdeklő mozgalom másutt nincs, csak Magyarországon, de, ha mégis van, akkor a miénket másolják, a miénk a minta! Ugyanakkor ezek a néptáncfesztiválok vissza is hatnak magára az említett mozgalomra, hiszen a tömeges nézettség (telt házak, ováció, taps és ünneplés) sikerélményt és biztos utánpótlást jelent a néptánc-kultúra ápolóinak számára.
A fesztivál abban tér el minden más, ilyen jellegű nagyrendezvénytől, hogy a sorozat végén minden táncos és zenész alkotó részese lesz az itt születő, csak erre a színpadra készített táncjátéknak, amelynek mindig valami gondolatisága, tematikája van: hol egy népszokás (pl.: pünkösdölő, menyegző, szüret vagy aratási népszokás), hol egy föltevés igazolása (pl.: a magyar néptánc keleti gyökerei vagy a nyugati tánchagyományok nyomai a magyar folklórban), hol egy évforduló (pl. Bálint Sándor néprajzkutató születésének 100-dik évfordulója).
E a gálaműsorokat olyan koreográfusok fémjelzik, mint Novák Ferenc, Foltin Jolán, Stoller Antal, Diószegi László, Szilágyi Zsolt, Demarcsek György és Zsuráfszky Zoltán, a népzenészek közül: Sebő Ferenc, Halmos Béla, Kiss Ferenc, Rossa László, a Muzsikás Együttes vagy a Téka.. Az énekes előadók között elsősorban Sebestyén Mártát, Berecz Andrást, Szvorák Katalint, Ivánovics Tündét kell megemlíteni. Szegeden kristályosodott ki az a koreográfusi alkotói módszer is, mely lehetővé tette az olyan néptáncos-alapú rock opera létrejöttét, mint az István, a király! A rendezvénysorozat nagyjából két részre bontható. Az első felében a meghívott együttesek menettáncokon, a kisebbik (újszegedi ) szabadtéri színpadon való föllépés-sorozatokon vesznek részt.
A második hét eseményei mintegy fölvezetik a fesztivál második szakaszát, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok Kht-val egyeztetve rendeznek meg. Ekkor a meghívottak „mezőnye” kettéválik: a magyar együttesek napi 8-10 órás kemény próbával készülnek az gálaműsor nagy közös számaira, a külföldiek pedig Szeged utcáin, terein táncolnak a különböző helyeken fölállított színpadokon. Máskor „tájolni” mennek valamely Szeged-környéki helyiségbe, ahol bemutatják teljes műsorukat. A rendezvénysorozat a második hétvégén rendezett Dóm téri két gálaműsorral „tetőzik” az összes meghívott részvételével. Éjszakánként pedig jó hangulatú táncházakat tartanak a közös szálláshelyen – reggelig.
A fesztivál gazdasági szerepe abban rejlik, hogy ilyenkor megnő a folklór iránti érdeklődő, színházszerető turisták száma a városban, amely a turisztikai vendégéjszakákban illetve a Szabadtéri Játékok jegybevételében jelentkezik. S mivel a Dóm téri műsor propagandájában a jelzett első időszak föllépés-sorozata jelentős szerepet játszik, a Szabadtéri Játékok is hozzájárul a néptáncfesztivál költségeihez.
A közbülső (páratlan) években, a hazai együtteseknek rendezett néptáncfesztivál eseményei zajlanak 1966 óta. Korábban ezek a hazai fesztiválok a szakszervezeti néptáncegyüttesek minősítő versenyei voltak. Tizenkét éve azonban a Martin György Néptáncszövetség (a hazai néptáncmozgalom szakmai szervezete) adja hozzá a nevét, a szegediek több évtizedes rutinjára valamint szervezői kapcsolataira építve.
A részvevő együtteseket – a megelőző években mutatott színvonaluk alapján – a szövetség elnöksége jelöli ki és hívja meg Szegedre. Az általában háromnapos fesztiválon tehát kiváló táncos előadók, koreográfusok és nívós együttesek mutatkoznak be kiváló színházi körülmények között, a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában olyan művekkel is, amelyek mintául illetve iránymutatásul szolgálhatnak az elkövetkezendő alkotói generációk számára.
A szakmai bemutatók előtt, a megnyitó ünnepség keretében az együttesek menettánccal egybekötött ún. csalogató műsort adnak a város egyik legszebb terén, a Dugonics téri szökőkútnál. A fesztivál egy szakmai konferenciával zárul, ahol a zsüri tagjaitól minden együttes és előadó komoly értékelést kap mutatott produkciójáról.
Magáról a fesztiválról sajtótájékoztatókat tartanak, a rendezvényt megelőző két hétben és alatt. Több ezer szórólapot, több száz programfüzetet és plakátot készíttetek, amelyeket utcai „rikkancsokkal” (néptáncos gyerekekkel) illetve postai úton terjesztik. Ezekben a kiadványokban föltüntetik támogatóik, szponzoraik nevét, ahogyan minden műsorközlő szövegében is elmondják.
Minden résztvevő egy megkülönböztető jelvényt kap, amely belépőül szolgál a rendezvények színhelyére, s mely, a helyi közlekedést segítendő, egyúttal ingyenes közlekedést is biztosít a Szegedi Közlekedési Társaság megfelelő járműveire. Régi hagyományuk szerint mindenki egy ún. fesztivál-pólót kap ajándékba emlékül.
A résztvevőket a szegedi egyetem kollégiumaiban szállásolják el 3-4 ágyas szobákban, s a szálláshelyen vagy annak közelében található étkezdében napi háromszori bőséges ellátásban részesítik. A fesztivál hangulat fokozására a szorosan vett programokon túl városnézést, hajókirándulást és játékos vízi (uszodai) vetélkedőt is szerveznek a részvevők számára.
A Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál tagja a Nemzetközi Néptáncfesztiválok Világszövetsége (rövidítése CIOFF) Magyar Tagozatának, amely szakmai fölügyeletet gyakorol tagjai fölött: megkövetel bizonyos színvonalat a szervezésben, illetve a részvevő együttesek nívójában. A fesztivál tagja a Martin György Néptáncszövetségnek is. Mindkét szervezet rendezvénynaptárában szerepelteti a fesztivál programjait, növelve a rendezvénysorozat.
A szegedi fesztivál története 1966-ban kezdődött, amikor a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az igen magas színvonalon működő szakszervezeti fenntartású néptánccsoportjainak bemutatkozási lehetőséget biztosított az akkor fölújított Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Az ország legjobb néptáncegyüttesei jöttek Szegedre (pl. a Bihari, a Bartók, a Vasas, a Vadrózsák). A fesztivál néhány éven belül kibővült külföldi csoportokkal s így az ország egyik legnagyobb nemzetközi táncos szemléje lett. Fölmerült az a lehetőség, hogy az itt összesereglő 300-400 néptáncos egy műsorban, egy, csak erre az alkalomra koreografált gálaműsorban lépjen fel a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán. Az 1972-es, Novák Ferenc rendezte Hegyen-völgyön lakodalom olyan jól sikerült, hogy a következő évben meg kellett ismételni és a továbbiakban, egészen napjainkig – kétévente – a néptáncfesztivál gálái bekerültek a Játékok nyári programjába.
Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy e nagy létszámú néptáncos produkciók csak azon magas szintű tudásra (az improvizációs tánc-készségre) alapozva jöhetnek létre, amelyeket a táncházmozgalom nyújt a benne résztvevők számára. A közel 40 éves magyar táncházmozgalom és a vele párhuzamosan alakuló, hozzá szorosan kötődő tradicionális előadási mód egyedülálló Európában, úgy is mondhatnánk: hungaricum. Ilyen, tömegeket érdeklő mozgalom másutt nincs, csak Magyarországon, de, ha mégis van, akkor a miénket másolják, a miénk a minta! Ugyanakkor ezek a néptáncfesztiválok vissza is hatnak magára az említett mozgalomra, hiszen a tömeges nézettség (telt házak, ováció, taps és ünneplés) sikerélményt és biztos utánpótlást jelent a néptánc-kultúra ápolóinak számára.
A fesztivál abban tér el minden más, ilyen jellegű nagyrendezvénytől, hogy a sorozat végén minden táncos és zenész alkotó részese lesz az itt születő, csak erre a színpadra készített táncjátéknak, amelynek mindig valami gondolatisága, tematikája van: hol egy népszokás (pl.: pünkösdölő, menyegző, szüret vagy aratási népszokás), hol egy föltevés igazolása (pl.: a magyar néptánc keleti gyökerei vagy a nyugati tánchagyományok nyomai a magyar folklórban), hol egy évforduló (pl. Bálint Sándor néprajzkutató születésének 100-dik évfordulója).
E a gálaműsorokat olyan koreográfusok fémjelzik, mint Novák Ferenc, Foltin Jolán, Stoller Antal, Diószegi László, Szilágyi Zsolt, Demarcsek György és Zsuráfszky Zoltán, a népzenészek közül: Sebő Ferenc, Halmos Béla, Kiss Ferenc, Rossa László, a Muzsikás Együttes vagy a Téka.. Az énekes előadók között elsősorban Sebestyén Mártát, Berecz Andrást, Szvorák Katalint, Ivánovics Tündét kell megemlíteni. Szegeden kristályosodott ki az a koreográfusi alkotói módszer is, mely lehetővé tette az olyan néptáncos-alapú rock opera létrejöttét, mint az István, a király! A rendezvénysorozat nagyjából két részre bontható. Az első felében a meghívott együttesek menettáncokon, a kisebbik (újszegedi ) szabadtéri színpadon való föllépés-sorozatokon vesznek részt.
A második hét eseményei mintegy fölvezetik a fesztivál második szakaszát, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok Kht-val egyeztetve rendeznek meg. Ekkor a meghívottak „mezőnye” kettéválik: a magyar együttesek napi 8-10 órás kemény próbával készülnek az gálaműsor nagy közös számaira, a külföldiek pedig Szeged utcáin, terein táncolnak a különböző helyeken fölállított színpadokon. Máskor „tájolni” mennek valamely Szeged-környéki helyiségbe, ahol bemutatják teljes műsorukat. A rendezvénysorozat a második hétvégén rendezett Dóm téri két gálaműsorral „tetőzik” az összes meghívott részvételével. Éjszakánként pedig jó hangulatú táncházakat tartanak a közös szálláshelyen – reggelig.
A fesztivál gazdasági szerepe abban rejlik, hogy ilyenkor megnő a folklór iránti érdeklődő, színházszerető turisták száma a városban, amely a turisztikai vendégéjszakákban illetve a Szabadtéri Játékok jegybevételében jelentkezik. S mivel a Dóm téri műsor propagandájában a jelzett első időszak föllépés-sorozata jelentős szerepet játszik, a Szabadtéri Játékok is hozzájárul a néptáncfesztivál költségeihez.
A közbülső (páratlan) években, a hazai együtteseknek rendezett néptáncfesztivál eseményei zajlanak 1966 óta. Korábban ezek a hazai fesztiválok a szakszervezeti néptáncegyüttesek minősítő versenyei voltak. Tizenkét éve azonban a Martin György Néptáncszövetség (a hazai néptáncmozgalom szakmai szervezete) adja hozzá a nevét, a szegediek több évtizedes rutinjára valamint szervezői kapcsolataira építve.
A részvevő együtteseket – a megelőző években mutatott színvonaluk alapján – a szövetség elnöksége jelöli ki és hívja meg Szegedre. Az általában háromnapos fesztiválon tehát kiváló táncos előadók, koreográfusok és nívós együttesek mutatkoznak be kiváló színházi körülmények között, a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában olyan művekkel is, amelyek mintául illetve iránymutatásul szolgálhatnak az elkövetkezendő alkotói generációk számára.
A szakmai bemutatók előtt, a megnyitó ünnepség keretében az együttesek menettánccal egybekötött ún. csalogató műsort adnak a város egyik legszebb terén, a Dugonics téri szökőkútnál. A fesztivál egy szakmai konferenciával zárul, ahol a zsüri tagjaitól minden együttes és előadó komoly értékelést kap mutatott produkciójáról.
Magáról a fesztiválról sajtótájékoztatókat tartanak, a rendezvényt megelőző két hétben és alatt. Több ezer szórólapot, több száz programfüzetet és plakátot készíttetek, amelyeket utcai „rikkancsokkal” (néptáncos gyerekekkel) illetve postai úton terjesztik. Ezekben a kiadványokban föltüntetik támogatóik, szponzoraik nevét, ahogyan minden műsorközlő szövegében is elmondják.
Minden résztvevő egy megkülönböztető jelvényt kap, amely belépőül szolgál a rendezvények színhelyére, s mely, a helyi közlekedést segítendő, egyúttal ingyenes közlekedést is biztosít a Szegedi Közlekedési Társaság megfelelő járműveire. Régi hagyományuk szerint mindenki egy ún. fesztivál-pólót kap ajándékba emlékül.
A résztvevőket a szegedi egyetem kollégiumaiban szállásolják el 3-4 ágyas szobákban, s a szálláshelyen vagy annak közelében található étkezdében napi háromszori bőséges ellátásban részesítik. A fesztivál hangulat fokozására a szorosan vett programokon túl városnézést, hajókirándulást és játékos vízi (uszodai) vetélkedőt is szerveznek a részvevők számára.
A Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál tagja a Nemzetközi Néptáncfesztiválok Világszövetsége (rövidítése CIOFF) Magyar Tagozatának, amely szakmai fölügyeletet gyakorol tagjai fölött: megkövetel bizonyos színvonalat a szervezésben, illetve a részvevő együttesek nívójában. A fesztivál tagja a Martin György Néptáncszövetségnek is. Mindkét szervezet rendezvénynaptárában szerepelteti a fesztivál programjait, növelve a rendezvénysorozat.
0 Megjegyzések