A hazai rádiócsillagászok szerint valóban két aktív galaxismag rejtőzik az optikai színképe alapján kettősnek sejtett, eredetileg kínai csillagászok által megfigyelt J1425+3231 jelű kvazárban.

A kvazárok csillagszerű (azaz kvázisztelláris) rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, a leggyakoribbak az ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Aktivitásukat egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, "normális" galaxismag lesz belőle.
A világegyetemet benépesítő galaxisok hosszú létezésük során ütközhetnek egymással, összeolvadhatnak. Ilyenkor egymáshoz végzetesen közel kerülhetnek, s idővel ugyancsak egybeolvadhatnak a galaxisokban lévő központi fekete lyukak is. A galaxisok és magjaik kialakulásának, növekedésének, fejlődésének jobb megértéséhez fontos, hogy minél többet megtudjunk összeolvadásukról.

A "gyanús" kvazárra kínai csillagászok bukkantak nemrég, amikor a nagyszabású Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS) során felvett színképeket vizsgálták át. A J1425+3231 az optikai színképe alapján megfogalmazott gyanú szerint egymástól néhány ezer fényéves távolságban levő két szupernagy tömegű fekete lyukat tartalmaz - a nagyobbik akár százmillió, a kisebbik néhány millió naptömegnyi lehet.
A magyar vezetésű kutatócsoport az Európai VLBI-hálózat (nagyon hosszú bázisvonalú interferometria) érzékeny antennáival figyelte meg a kvazárt. A méréseket a rádiócsillagászat egyik legnagyobb felbontóképességű eszközével 2011-ben végezték különböző időpontokban, két frekvencián. Az Európában, Kínában és Dél-Afrikában levő rádiótávcsövekkel egyszerre végrehajtott mérések kombinálásával szinte az egész Földével megegyező méretű "virtuális rádióteleszkóp" állítható elő.
A mérések sikerrel jártak: a kettősnek hitt kvazárban két, egymástól 8,5 ezer fényév távolságban látszó kompakt rádióforrást sikerült érzékelni. Minden jel arra mutat, hogy tényleg kettős aktív galaxismagról van szó - ez nemcsak azért jelentős, mert csupán maroknyi hasonló kettős rádiókvazár ismert, hanem azért is, mert igazolja az interferométeres megfigyelési módszer hatékonyságát ilyen rádióforrások azonosításában.
Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület/MTI/Hír24