A buszpark elöregedése miatt gyors ütemű cserére van szükség, majd több száz további új járműre, lehetőleg hazai gyártóktól - mondta Fónagy János államtitkár.

1990 után a budapesti buszpark jelentős mértékben tönkrement, így most a hazai ipar nagy fejlesztési lehetőséget kap a járműállomány cseréjének feladatával. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Fórián István, a harminckét tagvállalatból álló Magyar Buszgyártó Klaszter elnöke hangsúlyozta, hogy az országban jelen lévő buszgyártó üzemek alkalmasak arra, hogy import helyett hazai járművekkel lássák el a budapesti és vidéki közlekedési vállalatokat.

Fórián István a Vasárnapi újságban elmondta, Magyarországon jelenleg nyolcezer busz teljesít szolgálatot a közösségi közlekedésben, az átlagéletkoruk pedig jóval meghaladja a tíz évet. Ennél siralmasabb némely városi tömegközlekedési vállalatoknál a helyzet, ahol ez az adat közelít a húsz évhez. A fiatalítás nyilván lépésekben kellene, hogy megtörténjen, a klaszter célja pedig, hogy ebben minél nagyobb szerepet kapjanak a magyar gyártók. „Tekintettel arra, hogy ebben még komoly gyakorlatunk van, hiszen a 2000-es évek elejéig elég komoly autóbuszgyártás volt Magyarországon.” Ezt követően szétszóródtak a buszgyártók, de azt bátran ki lehet jelenteni, hogy még mindig nagyon jelentős autóbuszgyártó képességek vannak itthon a nyugati határnál fekvő Mosonmagyaróvártól egészen a keleti Szeghalomig – mondta a szakember.

A klaszterelnök szerint az Ikarus-gyár „emlőin” felnevelkedett mérnökök, technikusok, szakmunkások azóta is bizonyították tudásukat. A NABI, a Kravtex vagy a Csaba Metál által tervezett modellek mind-mind megállnák a helyüket a magyar utakon, ezek a típusok készen állnak arra, hogy megrendeljék őket. A klaszterelnök hozzátette, a nagy számú külföldi megkeresés is azt mutatja, hogy Észak-Afrikától a szovjet utódállamokig még mindig bíznak a magyar autóbuszgyártók képességeiben. Eközben kellemetlen, hogy a gyártók nem tudnak kellő referenciaszámot felmutatni az új típusokból a potenciális külhoni megrendelőknek.
Fórián István elmondta még, nagyon bízik benne, hogy a közeljövőben megjelennek Budapest utcáin az új magyar gyártású buszok, először legalább mutatóba, kedvcsinálóként, majd pedig országos szinten megnyílik a lehetőség a hazai cégek előtt.

Fónagy János szerint a hazai buszpark elöregedése miatt első körben gyors ütemű cserére van szükség, majd évente több száz további új járműre. A gyártást azonban úgy kell megszervezni, hogy a négykerekűek ne egy böhöm méretű cégnél készüljenek, hanem a meglévő kis- és közepes méretű vállalatok célszerű összefogásával, klaszterré szerveződésével. Az Európa legjelentősebb fődarabgyártói közé tartozó Rába részvételével készülő buszok előállítói a munkájukat a hazai piacra kell, hogy alapozzák, de törekedniük kell a fokozatosan bővülő exportra is – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselője.

A politikus elmondta még, a közösségi közlekedési ágazat idén 550 milliárd forintot költ el, a magyar belső piac egyik legjelentősebb eleme, ennek a fontosságát teljesen egységesen ítéli meg a mostani kormány. A csipkerózsika álmát alvó buszgyártás felébresztése azonban nem alapvetően támogatás, hanem a szükségszerűség felismerésének kérdése, a külső segítség csak utóbbi egyik követő eleme. „Eszközök színes és széles skálán állnak rendelkezésre.” Ha ezt a tevékenységet kis- és középvállalkozások folytatják, akkor a nekik szánt pályázatokból, ha többlet munkaerőt alkalmaznak, akkor a foglalkoztatási célú kiírásokból, ha növelik a kivitelt, akkor az exporttámogató összegekből, ha pedig javítják a magyar műszaki színvonalat, akkor az innovációs pénzekből részesülhetnek a buszgyártók.

Anyagi források tehát tulajdonképpen vannak – tette hozzá a Vasárnapi újságban Fónagy János államtitkár.

(Forrás: Híradó.hu, Kossuth Rádió)